Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek),  Norsk Fredsforening (Norvég békepárt)  egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening  (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 és 1888, majd 1889 és1895 között. (188-ban egy évig az elnök.) 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint. 
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil. 

 

Sigrid Undset Tizenegy év c. regényében így rajzolja meg az alakját (magyarul: Vigilia 1936/2.): 

"Ingvild az iskolával se nagyon barátkozott meg. Alig költöztek új lakásukba, amikor anyja kíséretében jelentkezett. Az osztályfőnöki fülkében mutatkozott be Ragna Nielsen asszonynak. A tanítónő gyönyörű jelenség volt, Ingvild pedig rajongott a szép emberekért, úgy hogy előre örült a tanulásnak. De Nielsenné szépségével hatalmas önérzet párosult. Csöpp madárképe finoman tagolódott, de egyenes, rövid orra tántoríthatatlan konokságra vallott s kedves, síma, ezüstszürke haja, valamint homlokcsigája csak fokozta e benyomást. Alacsonysága és zömöksége ellenére fürgén és határozottan mozgott. Rendkívül választékosan öltözködött; fekete vagy világosszürke derekából mindig széles mellbetét fehérlett ki; mintha egyenruhában járt volna. Ingvild hamarosan megfigyelte, hogy Nielsenné a legcsekélyebb izgalomtól rákvörösre gyúl. Az indulat valósággal beíelhőzte ezüstcsillámú üstö- két, - ilyenkor egy angyal se pisszenhetett meg előtte. De amire anyus elbúcsúzott, Ingvild a tanítónő rabjává szegődött. Nielsenné lágyan és gyengé- den kézenfogta a kicsit. S bevezette a harmadik osztályba."

 

 

Isabelle Gatti de Gamond belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905)

július 28, 2017 - 21:16

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.

Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

április 01, 2018 - 14:45

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.   

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján.

Eugénie Niboyet francia író, újságíró, feminista (1796–1883)

augusztus 29, 2017 - 20:42

Eugenie Mouchon  az első francia feminista lap, a La Voix des Femmes (A nők hangja) egyik alapítója ( mellett). Irodalmat, tudományokat, művészeteket fontosnak tartó családja Svájcból származott, 26 évesen kötött házasságot Paulin Niboyet ügyvéddel. 1829-ben Párizsba költöztek, ott jelentek meg első írásai. 1830-ban megnyerte a la Société de la morale chrétienne  irodalmi pályázatát.

Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Louisa Lawson ausztrál feminista, kiadó, költő, író (1848–1920)

április 04, 2017 - 01:51

18 évesen ment férjhez, öt gyereket szült. Egy farmon éltek, amelyet gyakran egyedült vezetett, mert a férje elment aranyat ásni. 1883-ban elhagyta férjét és gyerekeivel Sydneybe költözött és panziót nyitott. 1887-ben részt vásárolt a The Republican című lapban, és fiával közösen szerkesztette. Az így nyert tapasztalait felhasználva 1888-ban The Dawn címmel lapot alapított nőknek, amely feminista eszmék terjesztését is felvállalta. 1889-ben létrehozta a The Dawn Club-ot, amely Sydney nőmozgalmi központja lett.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

Krikett, feminizmus, háború és oktatás: Betty Archdale mozgalmas élete

augusztus 17, 2019 - 22:11

Londonban született 1907-ben, anyja a harcos szüfrazsett Helen Archdale, apja Theodore Archdale katonatiszt, keresztanyja volt. Tanulmányait a Bedales School-ban kezdte, itt tanult meg krikettezni is. Jogi egyetemre járt Montrealban, Londonban és Moszkvában, 1938-ban lett a brit jogászkamara tagja.

Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.