Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

május 04, 2017 - 16:53

 után a második kanadai orvosnő. Ontario államban született, kvéker családban, ahol a szülők hat lányuk taníttatására nagy gondot fordítottak. Az USA-ban, Providence-ben szerzett tanári képesítést koedukált intézményben, ezután hét évig szülővárosa iskolájában dolgozott. A női jogok iránt 1852-ben kezdett érdeklődni, amikor a Victoria College visszautasította jelentkezését a neme miatt. Végül egy torontói intézményben szerzett diplomát, és hamarosan iskolaigazgató lett. Férjhez ment és három gyereket szült. Férje tuberkulózisa keltette fel az érdeklődését az orvostudomány iránt - a természetes gyógymódok már tizenéves kora óta foglalkoztatták. Az orvosi egyetemre azonban nem vettek fel nőket, majd amikor Trouttal együtt speciális engedéllyel mégis bejutottak, a tanárok és a férfi hallgatók zaklatták őket. Így a  New York Medical College for Women hallgatója lett, és hazájában 1880-ban avatták orvossá. 

Miközben az USA-ban tanult, megismerkedett -vel. Hazatérve nőszervezetet alapított, mely 1883-tól a Canadian Women's Suffrage Association nevet viselte. Céljuk a nők szavazati jogának megszerzése mellett a munkakörülmények javítása és a nők felsőoktatáshoz való jogának kivívása volt. Hamarosan megalapították az Ontario Medical College for Women-t.

Lánya, szintén orvos lett, és anyjával együtt küzdött a nők szavatzati jogáért. Emily Stowe 1903-ban, a kanadai nők választójogának törvénybe iktatása előtt tizennégy évvel halt meg.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első női repülőgép-tervező: Elsie MacGill (1905–1980)

március 25, 2017 - 01:55

Az első nő volt, aki a torontoi egyetemen 1927-ben elektromérnöki diplomát szerzett, két évvel később a repülőmérnöki diploma is a kezében volt. A Fairchild Aircraft Ltd-nél kezdett dolgozni, majd 1939-től a Canadian Car and Foundry Co főmérnöke és az első női repülőgéptervező volt, nevéhez fűződik a Maple Leaf Trainer II repülőgép tervezése. A II. világháború idején ő volt a felelős a Hawker Hurricane vadászrepülőgépek tervezéséért és  gyártásáért. 1942-ben képregény is készült róla. Szüfrazsett nagyanyjához és anyjához hasonlóan feminista meggyőződésű.

Anyja nyomdokaiba lépett: Augusta Stowe-Gullen kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

május 04, 2017 - 16:58

Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, , a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben diplomázott 1883-ban. A következő évben férjével New Yorkban gyerekgyógyászati posztgraduális képzésen vett részt.

Jenny Kidd Trout, az első kanadai orvosnő (1841–1921)

május 25, 2015 - 21:55
Az első kanadai orvosnő skót emigránsok gyereke, Stratfordban nőtt fel. Iskolái elvégzése után házasságkötéséig tanított, de orvos akart lenni, férje támogatta ambicióját. Mivel abban az időben Kanadában nőket nem fogadott orvosegyetem, az Egyesült Államokban a Pennsylvania egyetem hallgatója lett és 1875-ben lediplomázott. Ugyanabban az évben külön engedéllyel letehette Ontario államban a regisztrációs vizsgát, és az első nő lett, aki orvosi gyakorlatot folytathatott Kanadában.

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

Evangelina Rodríguez Perozo dominikai orvos, író, feminista (1879–1947)  

november 17, 2016 - 18:38

Az első nő, aki a Dominikai Köztársaságban orvosi diplomát szerzett. Házasságon kívül született, anyja korán meghalt, apai nagyanyja támogatta.

1911-ben az Universidad Autónoma de Santo Domingo elvégzése után egy kisvárosban, Ramon Santanaban praktizált, munkája mellett verseket, cikkeket publikált a Fémina című lapban.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.