Anyja nyomdokaiba lépett: Augusta Stowe-Gullen kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anyja nyomdokaiba lépett: Augusta Stowe-Gullen kanadai orvos, szüfrazsett (1857–1943)

május 04, 2017 - 16:58

Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, , a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben diplomázott 1883-ban. A következő évben férjével New Yorkban gyerekgyógyászati posztgraduális képzésen vett részt. Hazatérése után az Ontario Medical College for Women tanára lett, 1910-1922 között a torontoi egyetem szenátusának a tagja volt. Anyja példáját követve vezető szerepet vállalt a szüfrazsett mozgalomban is. 1903-tól elnöke volt a Dominion Women’s Enfranchisement Association-nak, alapító tagja a National Council of Women-nek. 1935-ben megkapta az Order of the British Empire rendjelet.  

 

 

Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

május 04, 2017 - 16:53

 után a második kanadai orvosnő. Ontario államban született, kvéker családban, ahol a szülők hat lányuk taníttatására nagy gondot fordítottak. Az USA-ban, Providence-ben szerzett tanári képesítést koedukált intézményben, ezután hét évig szülővárosa iskolájában dolgozott. A női jogok iránt 1852-ben kezdett érdeklődni, amikor a Victoria College visszautasította jelentkezését a neme miatt.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Az első női repülőgép-tervező: Elsie MacGill (1905–1980)

március 25, 2017 - 01:55

Az első nő volt, aki a torontoi egyetemen 1927-ben elektromérnöki diplomát szerzett, két évvel később a repülőmérnöki diploma is a kezében volt. A Fairchild Aircraft Ltd-nél kezdett dolgozni, majd 1939-től a Canadian Car and Foundry Co főmérnöke és az első női repülőgéptervező volt, nevéhez fűződik a Maple Leaf Trainer II repülőgép tervezése. A II. világháború idején ő volt a felelős a Hawker Hurricane vadászrepülőgépek tervezéséért és  gyártásáért. 1942-ben képregény is készült róla. Szüfrazsett nagyanyjához és anyjához hasonlóan feminista meggyőződésű.

Amanda Labarca chilei tanár, diplomata, író, feminista (1886–1975)  

április 29, 2017 - 22:21

Az Instituto Pedagógico de la Universidad de Chile hallgatója volt, 1905-ben diplomázott. Posztgraduális tanulmányait a Columbia egyetemen és a Sorbonne-on folytatta. 1915-ben amerikai mintára létrehozta a Círculo de Lectura olvasóköröket nők számára, ahol a legszegényebbek is tanulhattak és művelődhettek. Ezekből nőtt ki 1919-ben a Consejo Nacional de Mujeres (Nemzeti nőtanács). A Partido Radical tagjaként 1922-ben törvénytervezetet nyújtott be a nők magán- és közéleti jogainak rendezésére.

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.

Szociológus és apáca, a szegénységben élő nőkért: Marie Gérin-Lajoie

június 09, 2017 - 01:04

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A szegénységben élő nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe.

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt

Aki első svájci nőként szerzett orvosi diplomát a genfi egyetemen: Marguerite Champendal

június 05, 2016 - 00:00

Lelkészcsaládba született 1870-ben, először tanárképzőt végzett, mert családja nem engedte, hogy orvosnak tanuljon. Később eltökéltségét látva, apja hozzájárulásával orvostanhallgató lett és 1900-ban Genfben lediplomázott. Ugyanabban az évben magánpraxist nyitott. 1905-ben  L'école Le Bon Secours néven ápolónőképzőt alapított. 1913-tól a genfi egyetem magántanára volt, de a Société médicale de Genève (Svájci orvoskamara) csak 1921-ben vette fel tagjai közé. A nőmozgalomba 1902-ben kapcsolódott be, amikor a  l'Union des femmes de Genève tagja lett. 1928-ban halt meg.

Ruth Bader Ginsburg amerikai jogász (sz. 1933)

március 25, 2017 - 00:54

1972-ben ő volt az első nő, akit kineveztek a Columbia University professzorának. 1992-ben Clinton elnök javaslatára a legfelsőbb bíróság tagja lett. Egész életében a nőjogok elkötelezett támogatója volt, nevéhez fűződik az ACLU (American Civil Liberties Union) Women's Rights Project elindítása. Pályafutása alatt számtalan nemi alapú diszkriminációs ügyben hozott precedens értékű döntést.