A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

november 11, 2012 - 14:06
A szerző Kosáryné Réz Lola unokája - a szerk.

Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Aktív pályafutásom mintegy felében magyar-történelemszakos tanárként dolgoztam. E tevékenységem során mindig végigkísért a kötelező olvasmányok problémája – most nem arról van szó, hogy egyes „kötelezőkkel” világnézeti okokból nem értettem egyet – hanem mert ugye a tanítványaim jó fele lány volt. És egyébként is felmerül akérdés: miért maradtak ki az iskolai oktatásból az írónők és költőnők? (Leszámítva Kaffka Margitot.) Így nagyon is egyetértettem Péntek Orsolyának a eszmefuttatásával:

2012-ben talán nem ártana végre átgondolni azt, hogy mi legyen a magyar írónőkkel. Egyrészt a tantervben, másrészt az irodalomtörténetben. Ami a tantervet illeti, ha elfogadjuk azt, hogy a gyerekek nagyjából fele lány, adódik a kérdés: nekik valóban az Egri csillagok, netán A Pál utcai fiúk, esetleg a Légy jó mindhalálig hősei között kell keresniük azt, akivel azonosulni tudnak, miközben a híres – és jó – ifjúsági regények közül sem Szabó Magda Abigélje, sem mondjuk Janikovszky Éva Aranyesője nem kötelező? De idecitálhatjuk Thury Zsuzsát is, ha már ifjúsági irodalomról van szó.

A Nagy Magyar Irodalmi Kánon mindig is a begyemben volt gimnazista koromtól kezdve. Ami érthető is, hiszen a Kosáry-rokonság miatt ez már egyetemi éveim óta kísértett. Végül is „2009 májusában egy könyvbemutató irodalmi délutánomon így határoztam meg az irodalmi kánon lényegét egy kérdésre válaszolva:

A hatalomhoz közel álló, és ezért a közfelfogás formálásában nagy lehetőséget kapó irodalmárok és kritikusok magánvéleménye, melyet rá akarnak kényszeríteni az olvasókra.

Háromszor volt módom valamilyen módon fellázadni valamelyest ezen ízlésdiktatúra ellen.

Legelőször még 1958 tavaszán negyedikes gimnazistaként. (Hozzá kell tettem, hogy az Apáczaiba jártam, mely még abban az időben is megőrzött valamit szellemi függetlenségéből.) Az Önképzőkörben ugyanis előadást tartottam a XX. század első felének írónőiről, jelesen Kosáryné Réz Lola Tetralógiájáról (Assonybeszéd tetralógia) és Szentmihályiné Szabó Mária Emberé a munka és Istené az áldás regénypárjáról. Az egész előadást fejből tartottam, s az önképzőkör vezető tanára majd leesett a székről (nem politikai ellenzésből). Nem is beszélve a jelenlévő tanárjelöltekről, akiknek a zöme valószínűleg nem is hallott róluk.

A második lázadási lehetőségem az 1991/92-es tanévben jött el, amikor lehetőségem nyílt hogy egy szakmunkásképzős osztály számára összeállítsak egy XX. századi szöveggyűjteményt. A szerzők zöme nem esett egybe az irodalmi kánonnal, mondani sem kell. De belevettem többek között Nagyanyámat is. Következménye nem lett, de folytatása sem.

Harmadszor érettségi elnökként volt lehetőségem erre. Ugyanis a szóbeliztetésnél a legeslegjobb magyar dolgozat írójából kiszakadt a vallomás.

Tanár Úr kérem én NEM SZERETEM Móricz Zsigmondot…

Mire én:

Nézze, a középiskolai magyartanításnak nem az a feladata, hogy minden szerzőt megszerettessen, mert az úgyis lehetetlen. A feladat az, hogy a legfontosabbnak tartott szerzőket megismertesse a tanulókkal.  Akkor beszéljük meg, hogy miért nem szereteti.

Róla pedig kiderült, hogy igenis ismeri Móricz műveit, de irritálja (nem így fejezte ki magát) Móricz hímsovinizmusa.

A leányzó végül is dicsérettel érettségizett… Én viszont többet nem voltam érettségi elnök.

Most nyugdíjasként túl a hetvenen, újra elgondolkozom: lesz-e valaha egyensúly a magyar irodalomtanításban?

 

 

"Kísérteties kísértetek és a nőiség kulturális mítoszai az angol irodalomban" - beszámoló Séllei Nóra előadásáról

március 12, 2010 - 10:40
Alfred Kubin: Madame - modern csillárdísz

 Mielőtt valakit elragad az egyre inkább elharapozó ideológiai divathullám, és a hagyományos, veretes értékek nevében elkezdi romantizálni az otthonmaradó, "karrierjének" (általánosító szitokszó) átszellemült mosollyal búcsút intő, önalárendelő családanya képét, esetleg a mindennapi güriként megtapasztalt (valószínűleg rosszul megválasztott) munkától megfáradva nőként kívánatosnak tartaná ezt az életformát, a házasság és az anyaság efféle kizárólagos megélését; nem csak Beauvoir A második nem c.

Kaffka Margit – Miért éppen ő? Hová tűntek a nők az irodalomból?

november 06, 2010 - 14:25
Fotó: Pixabay

A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek?  Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?

Nők, társadalmi nem, női öntudatnövelés - 7. rész: Szakirodalom, tudományágak szerint csoportosítva (frissítve 2014. április 27.)

január 23, 2012 - 23:00

FIGYELEM! Ezt szakirodalmi listát 2015. jan. 1.-től nem bővítjük. A feminizmus, Gender Studies, nemi esélyegyenlőség átfogó, témák, kulcsszavak, nevek szerint is kereshető, folyamatosan frissülő bibliográfiája a noverteka.noierdek.hu oldalon található Nővértéka.

 

Tartalom:

Séllei Nóra "Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli regényeiben" c. akadémiai doktori értekezésének tézisei

április 14, 2013 - 10:56
Séllei Nóra
Örömhír, mely egyben mérföldkő a hazai gendertudomány történetében: 2013. április 10-én (Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, Angol Irodalmi Tanszék) megvédte nagydoktori disszertációját Virginia Woolf munkásságából. Feminista irodalomelméletből Magyarországon ez az első magyar nyelvű nagydoktori akadémiai értekezés. Korábbiak, angol nyelven (S. N.