„A költészet Mozartja”: Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„A költészet Mozartja”: Wislawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő (1923–2012)  

április 29, 2017 - 21:34
Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító, „a költészet Mozartja”.

1923. júl. 2-án született a nyugat-lengyelországi Kornikban. Családja 1931-ben Krakkóba költözött, és Szymborska élete végéig ott élt. Miután a háború alatt illegális iskolákban képezte magát, 1945-1948 között a Jagelló Egyetemen lengyel filológiát és szociológiát tanult, de diplomát sosem szerzett. Nem nevezhető költőnek, élete során összesen 250 verset publikált.

Van egy szemeteskuka a szobámban. Este írom a verset és reggel újra elolvasom. Nem mindig éli túl az éjszakát.

- nyilatkozta a New York Times-nak. Személyes hangvételű, gondolati lírájának központi témája az ember egzisztenciális helyzete, illetve az egyén és a történelem kapcsolata. Verseit közérthetően, sok humorral fűszerezve írta. Az 1996-os irodalmi Nobel-díj indoklása szerint a rangos elismerést azzal érdemelte ki, hogy

költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket.

A díjnak köszönhetően vált nemzetközileg is ismertté, munkáit számos európai nyelvre lefordították és átültették arab, héber japán és kínai nyelvre is. 88 éves korában tüdőrákban halt meg.


 

Wisława Szymborska:
Macska az üres lakásban 
 
Nem halhat meg a macskának csak úgy. 
Mert mit kezdjen a macska
egy üres lakásban. 
Ugráljon a falra. 
Dörgölőzzön a bútorokhoz. 
Mintha semmi se változott volna, 
mégis kicserélődött minden. 
Minden a helyén,
mégis szanaszét.
És esténként már nem ég a lámpa. 
 
Léptek a lépcsőházban,
de ezek nem azok.
Egy kéz halat tesz a tálba, 
de ez a kéz sem ugyanaz. 
 
Valami nem kezdődik el 
a megszokott időben. 
Valami nem úgy pereg le, 
ahogy kellene.
Valaki itt volt és itt volt, 
aztán egyszercsak eltűnt, 
és most makacsul nincs. 
 
Minden szekrénybe belestünk, 
végigfutottunk a polcokon. 
Bepréselődtünk a dívány alá, hátha. 
A tilalmat megszegve
még a papírokat is szétkotortuk.
Mit tehetünk még. 
Alszunk, várakozunk. 
 
Csak jöjjön vissza, 
csak kerüljön elő. 
Akkor majd meglátja, 
hogy a macskával nem lehet így. 
Majd úgy megyünk elé,
mint akinek cseppet sem sietős, 
óvatosan,
vérig sértett tappancsokon.
És semmi nyávogás, ugrálás eleinte.

 
(Csordás Gábor fordítása)

 

 

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Virginia Hamilton Adair amerikai tanár, költő (1913–2004) 

február 24, 2017 - 15:15

83 éves volt, amikor első verseskötete, az Ants on the Melon megjelent. Montclairben nőtt fel, a Mount Holyoke College-ban diplomázott, doktori értekezését a Radcliffe College-ban készítette. A California State Polytechnic University irodalmi tanszékének professzora volt 1957 és 1980 között. Gyerekkorában kezdett verseket írni, az 1930-40-es években néhány meg is jelent a Saturday Review, a The Atlantic és a The New Republic című lapokban. Férjhezmenetele és egyetemi tanári kinevezése után több, mint ötven éven át nem publikált.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, író, költő (1906–2001)

június 21, 2017 - 23:25

Egyetemistaévei alatt már elismert költő volt.1934-ben elnyerte a National Geographic Society Hubbard Gold Medalt, nő előtte nem kapta meg ezt az elimerést. 23 évesen az első transzatlanti szólórepülést végrehajtó Charles Lindbergh felesége lett. Anne Lindberg volt az első nő, aki vitorlázórepülő-vezető jogosítványt szerzett, 1931-ben pedig a repülőgép vezetéshez való jogosítványt is megkapta. Gyakran repült férjével közösen és egyedül is, élményeiről több könyvet írt.

Amy Lowell (1874–1925), amerikai költő élete és néhány műve

május 12, 2011 - 11:02

"A különcség bélyege olyan ár, melyet a szűklátókörű világ mindig megfizettet a zsenivel." (Amy Lowell, Keats kapcsán)

 

Brookline-ban, Massachussets államban született előkelő család gyermekeként. Két fiú testvére volt, akik családi támogatással igen sokra vitték (csillagász, illetve harvardi professzor vált belőlük), de ő maga nem tanulhatott, mivel szülei ezt nem tartották nőhöz illőnek. Az intelligens lány ezt mohó olvasással és megszállott könyvgyűjtéssel próbálta kompenzálni. Fiatal nőként kiterjedt társasági életet élt, sokat utazott.

Izabela Czartoryska lengyel műgyűjtő, író (1746–1835) 

március 01, 2017 - 20:51

Az első lengyel múzeum, a Muzeum Czartoryskich létrehozója arisztokrata családból származott. Széleskorű műveltséggel rendelkezett,  érdekelte az irodalom, képzőművészet, filozófia, természettudományok és a politika is. 1772-ben párizsi tartózkodása idején ismeretséget kötött Benjamin Franklinnel, Jean-Jacques Rousseauval és Voltaire-rel.  Férjével, Adam Kazimierz Czartoryski herceggel együtt Puławachban lévő kastélyukat a hazai és nemzetközi szellemi elit találkozóhelyévé tette. A Stronnictwem Patriotycznym (Patrióta párt) tagja volt, hat gyerekét is hazafias szellemben nevelte.

Leszja Ukrajinka ukrán költő, drámaíró, feminista (1871–1913)  

március 31, 2018 - 22:00

Larisza Petrivna Koszacs Novohrad-Volinszkijben született, anyja Olena Pchilka író, feminista, apja P. A. Kosach jogász, földbirtokos. Házitanárok tanították, négyévesen már írt-olvasott. Ukrán anyanyelvén kívül fiatalon megtanult angolul, németül, franciául, olaszul, görögül, latinul, lengyelül, bolgárul, oroszul. Gyerekkorában kezdett írni, a Zorjá című lapban 1884-től jelentek meg versei. Versek mellett elbeszéléseket, színdarabokat, esszéket, kritikákat is publikált. 19 évesen történelmi tankönyvet írt testvérei számára.

Sylvia Plath amerikai költő, író (1932–1963)

február 14, 2016 - 18:28

Sylvia Plath (1932-1963) amerikai költő, író. Bostonban született, apját gyerekkorában elveszíti, ez az esemény megrázza ("Soha többé nem beszélek Istennel") és később több művében kísérti.  Már gyerekkorában megjelennek versei. A Smith College kiemelkedő hallgatója, több ösztöndíjat elnyer.  A tehetsége, ambíciói, és a hagyományos női szerepek, elvárások szerinti élet kilátása  közt feszülő ellentét rendkívül nyomasztja. Rövid ideig a Mademoiselle magazin vendégszerkesztője, de a látszólagos álommunkában nem talál örömet.

Vilborg Dagbjartsdóttir izlandi költő, feminista (sz. 1930)

május 04, 2017 - 00:47

Félreeső kis faluból, tradicionális hagyományokat ápoló családból jött. 18 éves korában Reykjavikban elvégezte a tanárképzőt és néhány évet tanított. 1960-ban jelent meg első verseskötete. A női egyenjogúság hirdetője, egyik alapító tagja a Rauðsokkahreyfingin-nek  (Vörösharisnyás feministák), hosszú ideig volt a vezetőség tagja.  A Women's International Society for Culture and Peace nemzetközi egyesület izlandi részlegének vezetőségi tagja. Részt vesz az írószövetség munkájában, ahol a nők érdekeit képviseli.

Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.

Dóczyné Berde Amál festőművész (1886–1976)

január 01, 2017 - 20:35

Apja teológiatanár, anyja tehetséges gyerekeit neveli: Sándorból református pap lesz, Máriából író, Károlyból orvosegyetemi professzor. Amál magántanulóként elvégzi a Tanítóképzőt Kolozsváron, majd európai tanulmányútra megy, művészeti tanulmányokat folytat. Pesten Kernstok Károly, Nagybányán Thorma János a mestere. Feleségül megy Dóczy Ferenc teológia-matematika-fizika szakos tanárhoz. Első önálló kiállítása 1922-ben Kolozsváron van, a következő években műveit budapesti, bukaresti, müncheni, bécsi és kolozsvári tárlatokon állítja ki nagy sikerrel.