Aspazija lett író, költő, feminista (1865–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aspazija lett író, költő, feminista (1865–1943)

március 16, 2017 - 14:54

Elza Rozenberga Pliekšāne jómódú falusi család lányaként, korán kezdett verseket írni. Éretttségi előtt kimaradt a középiskolából, 1886-ban feleségül ment V.M. Valtershez, aki ezzel minden vagyona felett rendelkezett, azt egy év alatt eljátszotta és eltűnt. A következő évben jelent meg először az Aspazija név egy vers alatt, és hamar ismert lett. Versek, újságcikkek, szindarabok szerzője, az ébredező feminista mozgalom ismert alakja lett. Második férjével, Rainissal együtt a Jaunā strāva (új  áramlat) mozgalom tagja, forradalmi tevékenységük miatt menekülniük kellett, 1905 és 1920 között Svájcban éltek. Hazatérése után Aspaziját beválasztották a lett alkotmányozó nemzetgyűlésbe, ahol a nőjogok képviseletét látta el. 

Néhány munkája: Vētras Sēja (Viharvetés), Neaizsniegts mērķis (Elérhetetlen célok), Sidraba šķidrauts (Ezüstfátyol),  Raudonos gėlės (Vörös virágok), Dvēseles krēsla (A lélek alkonya), Velna nauda (Az ördög pénze), Raganu nakts (Boszorkányok éjszakája).

 

A magasba 

Jer, karolj át, zivatar,
Forgószeleiddel,
És a magasba sodorj,
Hova por nem ér fel!

Hogy a menny sok csillagát
Mind leszakíthatnám,
S a nap égető tüzét
Cseppig megihatnám.

Följebb, följebb, mégföljebb
Vígy engem, zenélve,
Távolabb s legtávolabb
A végtelen térbe...

Az idő fuvallatát
Hadd érezzem körben
És a teljes végtelent
Lüktetni szivemben!

Weöres Sándor fordítása 

 

 

Bacchanália

Füzért fejedre,
Tomboljon öröm!
Minden tovatűnik,
Az élet: üröm.

Csengjen a zene,
Dobogjon a hang,
Koklé-k édesen,
Mint sok vadgalamb.

Lombok a légben
Kavarogjanak,
Miénk más örvény,
Táncos forgatag.

Fogj serleget, idd
Bíbor italát,
Mint által-ütött
Mell vérsugarát.

A kéj vihara
Habosan fehér:
Szökőkút-sudár,
Levegőbe ér.

Hát élvezd a mát,
Holnap romba dül,
Mint marék hamu
Összekeverül.

Minden tovatűnik,
Az élet üröm,
Lángoljon, elégjen
A habos öröm!

Rózsa-koszorús
Fődnek tudni kár,
Vagy-e, leszel-e,
Vagy voltál-e már.

Kacagj, csak kacagj,
Könnyen bízd magad
Az örvényre, mely
Semmibe ragad.

Weöres Sándor fordítása

 

 

 

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

április 12, 2017 - 13:53

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái:

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.  

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között).