Üdv a Macsótudományi Egyetem gólyatáborában, vetkőzzetek bugyira!

CímÜdv a Macsótudományi Egyetem gólyatáborában, vetkőzzetek bugyira!
Közlemény típusaMagazin cikk
A kiadás éve2014
SzerzőkPanyi, Szabolcs
Magazin neveIndex.hu
Publikáció dátuma2014.09.09.
Publikáció típusatényfeltáró
Kulcsszavakgólyatábori erőszak, nemi erőszak
Összefoglalás

Az ELTE hallgatóinak kétharmada nő, az egyetem és a hallgatói önkormányzatok vezetésében mégis alig vannak jelen. A helyzet pont ott azon a karon a legelképesztőbb, melynek fonyódligeti gólyatáborában egy lányt megerőszakoltak. Miközben a Tanító- és Óvóképző Kar hallgatóinak 94 százaléka nő, a kari hallgatói önkormányzatot egy férfi vezeti. Ő volt az, aki információk szerint hónapok óta tudott róla, hogy K. Sándor Szilárd szexuális bűncselekményt követett el és fotóval zsarolt egy lányt, mégsem tett semmit. Rengeteg gólyatábori élménybeszámolót hallgattunk meg és olvastunk el, melyekből egyértelműen kiderül, a mostani eset nem teljesen példa nélküli: a szervezők rengeteg helyen szexuálisan kihasználják és megalázzák a friss hallgatókat. Hogy a szexuális jellegű feladatoknál kizárólag valamiféle kifordított macsó férfifantázia érvényesül, rögtön érthetővé válik, amikor megnézzük az egyetem- és HÖK-vezetések nemi összetételét.

Webcímhttps://index.hu/belfold/2014/09/09/udv_a_macsotudomanyi_egyetem_golyataboraban_vetkozzetek_bugyira/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index
Teljes szöveg

Eddig is voltak esetek, hogy valakit akarata ellenére szexre kényszerítettek, de az áldozat is seggrészeg volt. Így eddig nem is volt probléma, hisz' másnap ott volt, hogy ő is leitta magát, és önként ment el, és erre tanúk is voltak. Drogokat nem használtunk, azzal mi is tisztában voltunk, hogy abból baj is lehet, és akkor mi is megüthetjük a bokánkat...

Nem a tanító- és óvóképzősök augusztus végi rendezvényén erőszakoltak meg először egy lányt a magyarországi gólyatáborok történetében. Hogy hol és mikor, sosem fogjuk megtudni, és azt sem, hogy legalább nagyságrendileg hány ilyen eset történhetett. A fent idézett sorokat az ELTE egyik gólyatábori szervezője írta, aki az egyetem több karán is részt vett az elmúlt években a friss hallgatók táboroztatásában. Azt is elárulta, külön megtervezték, hogyan lehet „kiütni″ a gólyákat egy olyan módszerrel, ami a beginázástól nem sokban különbözik:

...volt egy biztos módszer arra, ha valakit le akartak itatni, de tudták, hogy mértéktartó. A sört-bort felöntötték egy kis pálinkával vagy valami töménnyel. Előzőleg persze kikísérleteztük, hogy lehet ezt úgy csinálni, hogy az ital ízén ez ne érződjön. Na persze, ha érződött is, senki sem törődött vele. Buli volt, egyetem volt, és egy zárt közösség. Mindenki örült, hogy felvették, és látatlanban is megbíztak bennünk és egymásban.

Az ő története csak egy a sok közül, melyeket egykori vagy ma is aktív HÖK-ösöktől, szervezőktől, illetve táborozóktól hallottunk. Sok esetben az ezekben a történetekben szereplő „játékokat″, ha azokra nem egy gólyatáborban, hanem bárhol máshol kerül sor, kirúgás, sőt büntetőeljárás követné. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Körösparti Péter szerint „kirívó és példátlan″, ami az ELTE TÓK fonyódligeti táborában történt. Ez azonban nem igaz. Az erőszakoló, K. Sándor Szilárd felelősségét egy milliméterrel sem csökkenti, de a helyzet az, hogy a hazai gólyatáborok szervezésével sokkal mélyebb, rendszerszintű probléma van. K. Sándor Szilárd nem véletlenül gondolhatta, egy ilyen tábor a megfelelő terep arra, hogy megerőszakoljon egy fiatal lányt, és még az egészet jól meg is ússza.

Hogy mégsem úszta meg, sajnos inkább az számít kirívónak és példátlannak.