Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

július 26, 2016 - 12:16
Nevéhez köthető a DNS kettős hélix felépítésének bizonyítása, továbbá jelentős eredményeket ért el az RNS, a vírusok, a szén és a grafit szerkezetének kutatásával.

Rosalind Elsie Franklin jómódú és befolyásos család öt gyermeke közül másodikként, 1920. július 25-én látta meg a napvilágot Londonban. Kora gyermekkorától kezdve megmutatkozott különleges intelligenciája, tizenöt éves korában eldöntötte, hogy természettudós válik belőle.

1941-ben Cambridge-ben kémia szakon diplomát szerzett. 1942 és 1946 között kutatási asszisztensként dolgozott a BCURA-nál, ebben ez időszakban sokat megtudott a szén fizikai felépítéséről, porozitásáról – ezt kamatoztatta doktori disszertációjában a Cambridge-i Egyetemen, vizsgálati eredményei később a karbonszálas technológia felfedezéséhez vezettek.

1947-ben Párizsba költözött, a Laboratoire Central des Services Chimiques de l'Etat alkalmazásában állt, ahol Jaques Mering krisztallográfus munkatársa jóvoltából megismerte a röntgendiffrakciót – nélkülözhetetlen lépés „az élet titka”, a DNS szerkezetének megismerése felé.

1951-ben Franklin visszatért Londonba, a King’s College biofizikai egység kutatójaként Raymond Gosling nevű tanítványával lenyűgöző felfedezésre jutottak; röntgensugarak segítségével fényképeket készítettek a DNS-ről, ami igazolta a kettős hélix felépítést. A híres 51-es fotó szolgált bizonyítékként a meghatározáshoz, közel száz órát vett igénybe elkészítése.

Ott-tartózkodása alatt személyes konfliktusa támadt kollegájával, Maurice Wilkins-szel, aki ezáltal megváltoztatta a DNS történelmét, ugyanis 1953-ban Wilkins Franklin engedélye nélkül felfedte az 51-es fotót vetélytársa, Watson előtt. Watson és Crick ekkor már javában saját DNS-elméletükön dolgoztak Cambridge-ben, majd a fényképen látott információkkal kiegészített kész modellt márciusban publikálták, áprilisban pedig a Nature magazinban is megjelentették, ahol lábjegyzetben megemlítették, milyen mély hatást gyakorolt rájuk a Franklin és Wilkins (akkor még) kiadatlan munkáiból származó tudás. 1962-ben Watson és Crick Nobel-díjat kaptak a modellért.

Franklin neveltetéséből adódóan nem reklamált, illetve nem tett semmit, ami arra utalt volna, hogy bármiféle kritika él benne – állítja Brenda Maddox, aki a Rosalind Franklin: The Dark Lady of DNA című könyv szerzője.

1953 márciusában Franklin Birkbeck College-ba költözött; a dohánymozaik-vírusok és az RNS felépítését tanulmányozta – jelentős eredményeket ért el a víruskutatás területén. Megállapodás szerint felhagyott a DNS-sel kapcsolatos munkával, ezért figyelmét ismét a szénre fordította.

1956-ban petefészekrákot diagnosztizált magán, három operáció és a kísérleti kemoterápia ellenére kitartóan folytatta természettudományos tevékenységét. 1958. április 16-án, 37 évesen hunyt el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bertha Lutz brazil zoológus, feminista (1894–1976)

május 04, 2017 - 22:13

Értelmiségi családból származott, Párizsban a Sorbonne-on hallgatott biológiát és zoológiát. Az egyetem elvégzése után 1919-ben a brazil Nemzeti Múzeum  kutatója lett, amit sokan kritizáltak, mivel abban az időben közhivatali állást csak férfiak kaptak. A feminista eszmékkel Európában ismerkedett meg, és fontosnak tartotta ezeket hazájában is terjeszteni. 1922-ben létrehozta a Federação Brasileira pelo Progresso Feminino-t (brazil szövetség a nők haladásáért). Az egyesületnek komoly szerepe volt abban, hogy a brazil nők 1934-ben kivívták a választójogot. 

A humán koronavírusok felfedezője: June Almeida (1930–2007)

április 17, 2020 - 10:23

1930-ban született Glasgow-ban, buszsofőr lányaként. Csak 16 éves koráig tanult, utána technikusként helyezkedett el egy helyi laboratóriumban. Később férjével Kanadába költözött, itt az Ontariói Rákkutató Intézetben tökéletesítette elektronmikroszkópiai technikáját. Olyan eljárást dolgozott ki, melyben antitestek hozzáadásával tudnak jobb képet alkotni a vírusokról. Eredményei miatt 1964-ben visszacsábították az Egyesült Királyságba, David Tyrell megfázást okozó vírusokat kutató csapatába.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.