Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

július 16, 2016 - 21:44
Ida B. Wells amerikai újságíró, polgárjogi harcos, feminista, a lincselések megállítására szerveződött mozgalom elindítója.

1862. július 16-án még rabszolgának született. Szüleit korán elvesztette, 16 évesen tanítói állást kapott egy feketéket oktató általános iskolában. Később Memphisbe költözött, és munka mellett a Fisk University nyári kurzusaira járt.

1884-ben elsőosztályú jegyet váltott egy vonaton, fehérek közé. Mivel a kalauz felszólítására nem hagyta el a kupét, a kalauz és két férfiutas erőszakkal kirángatta. A vasúttársaság ellen indított perét először megnyerte, majd a Tennessee legfelsőbb bíróság elutasította.

Lola álnév alatt több újságnak dolgozott, témái főleg a feketék és a nők jogai voltak. Chicago’s Alpha Suffrage Club néven megalapította az első fekete szüfrazsett egyesületet, alapítója és első elnöke volt a Negro Fellowship League-nak, titkára a National Afro-American Council-nak. Egyik alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People-nek. 1931-ben halt meg.

Crusade for Justice című önéletrajza jóval halála után, 1970-ben jelent meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

december 27, 2016 - 00:06

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek.