Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

július 16, 2016 - 21:44
Ida B. Wells amerikai újságíró, polgárjogi harcos, feminista, a lincselések megállítására szerveződött mozgalom elindítója.

1862. július 16-án még rabszolgának született. Szüleit korán elvesztette, 16 évesen tanítói állást kapott egy feketéket oktató általános iskolában. Később Memphisbe költözött, és munka mellett a Fisk University nyári kurzusaira járt.

1884-ben elsőosztályú jegyet váltott egy vonaton, fehérek közé. Mivel a kalauz felszólítására nem hagyta el a kupét, a kalauz és két férfiutas erőszakkal kirángatta. A vasúttársaság ellen indított perét először megnyerte, majd a Tennessee legfelsőbb bíróság elutasította.

Lola álnév alatt több újságnak dolgozott, témái főleg a feketék és a nők jogai voltak. Chicago’s Alpha Suffrage Club néven megalapította az első fekete szüfrazsett egyesületet, alapítója és első elnöke volt a Negro Fellowship League-nak, titkára a National Afro-American Council-nak. Egyik alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People-nek. 1931-ben halt meg.

Crusade for Justice című önéletrajza jóval halála után, 1970-ben jelent meg.

 

 

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

december 27, 2016 - 00:06

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek.

Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista (1913–2005)

december 31, 2016 - 21:29

1955. december elsején a munkából hazatérő, fáradt, feketebőrű Rosa Parks leült a buszon egy, a fehérek számára fenntartott helyre. Amikor egy fehér férfi szólt neki, álljon fel, ő akar leülni, Rosa ülve maradt. Nem állt fel a buszvezető felszólítására sem. Ez az esemény indította el Montgomeryben a busz-bojkottot, ez adott lökést a polgárjogi harcosoknak, élükön az ifjabb Martin Luther Kinggel, a mozgalom országossá tételéhez. 

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Maggie Lena Walker (1867 – 1934), az első amerikai női bankelnök

augusztus 28, 2012 - 20:15

Az első női amerikai bankelnök, polgárjogi harcos, a fekete közösség életének és gazdaságának szervezője 1867. július 15-én született a Virginia állambeli Richmondban. Anyja, Elizabeth Draper felszabadított rabszolga, a polgárháborúban az északiak számára kémkedő Elizabeth Van Lew szakácsnője, apja az ír származású Eccles Cuthbert, a The New York Herald tudósítója. A kislány születése után anyja feleségül ment William Mitchell-hez és saját otthonukba költöztek. Férje korai halála után Elizabeth mosónő lett, hogy családját el tudja tartani. Maggie gyakran segített anyjának, a megrendelőknek szállította a tiszta ruhákat.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.