Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

július 28, 2016 - 12:29
Beatrix Potter, az egyik legkedveltebb gyermekkönyvsorozat, a Nyúl Péter és barátai szerzője, valamint természettudományos illusztrátor.

Helen és Rupert Potter gyermekeként született 1866. július 28-án, Londonban. Habár Beatrix és öccse, Walter Londonban nőttek fel, nagy hatást gyakoroltak rájuk a hosszú családi vakációk vidéken, először Skóciában, majd a Lake District területén.

Annak ellenére, hogy sohasem járt iskolába, Beatrix intelligens és szorgalmas volt; társadalmi osztályának szokásaihoz híven számos nevelőnő tanította otthon, köztük Annie Moore, akinek gyermekeihez később éveken keresztül érkeztek az illusztrált történetek Beatrix tollából.

A nyelvek és az irodalom lelkes diákjaként történeteken, verseken és rejtvényeken nőtt fel. Mindkét Potter-gyermek imádott rajzolni és festeni, a kicsi lány órákat töltött bonyolult állat- és növényvázlataival – a természet iránti csodálata végigkísérte élete során. Modelljei közé tartoztak a nyulak, egerek, sündisznók, békák, gyíkok, kígyók, denevérek épp úgy, ahogy a rovarok különféle egyedei is.

1881-től naplót vezetett az általa létrehozott rejtjelnyelven. Az 1890-es évek elejétől számos alkotását megvették, ennek ellenére idejét és energiáját természetrajzi tanulmányai kötötték le – archeológia, entomológia, geológia és legfőképp mikológia. A gombatan különösen vonzotta. Charles McIntosh, a nagyra becsült skót természettudós ösztönzésére rajzai technikailag kifinomultabbá váltak, így nem csupán gyönyörű vízfestményeket produkált, hanem tudományos illusztrátorrá vált.

1986-ban előállt saját elméletével a gombák spórákkal való szaporodásáról, ami 1987 áprilisában került bemutatásra a Linnean Society tagjai előtt Geoge Massee által, ugyanis nők nem vehettek részt a találkozón.

1901-ben adta ki leghíresebb gyermekkönyvét, The Tale of Peter Rabbit címmel. A mű a szerző fekete-fehér illusztrációival, színes fedőlappal és első nyomtatásban mindössze 250 példányban készült. Kiadója javaslatára színesre cserélték az összes képet, több ezer könyv kelt el az utánnyomásokból; sikeres íróként folytatta munkáját. 1903-ban levédette a Peter Rabbit babát, felismerve az áruban rejlő kereskedelmi lehetőségeket.

1905-ben szerkesztője, Norman Warne nem hivatalosan eljegyezte, mivel a Potter-szülők ellenezték Warne kereskedelmi, „alantas” munkáját. A férfi egy hónap múlva, 37 évesen leukémiában hunyt el.

Ugyanebben az évben visszatért Lake Districtbe, Near Sawrey falujában megvett két birtokot, eközben publikált és farmgazdálkodást tanult. 1913-ban összeházasodott William Heelis-szel.

The Tale of Little Pig Robinson 1930-ban jelent meg utolsó történeteként, Beatrix Potter 1943. december 22-én hunyt el. Férjével tizenhét farmot és több mint 4000 hektárnyi földterületet hagytak örökül a National Trustra, hogy a szervezet megőrizze és megvédje azok természeti értékeit. 

Életéről szóló filmet, a Miss Pottert, Chris Nooan rendezte, a címszerepet pedig Renée Zellweger alakítja. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A positanói boszorkány: Vali Myers festőművész, táncos, állatvédő

augusztus 01, 2016 - 13:00
Vali Myers

Sydneyben született, anyja hegedűművész volt. Tehetsége korán megmutatkozott, szívesen rajzolgatott. Különc, visszahúzódó gyermek volt, és gyűlölt iskolába járni. 14 évesen elköltözött otthonról, és gyári munkával próbálta finanszírozni táncóráit. 17 évesen a Sydneyi Modern Balett Társulat tagja lett. Extrém sminkben járta a konzervatív város utcáit, és a hagyományos női nemiszerep-elvárásokat fojtogatónak érezte.

Nagy Franciska író, újságíró (sz. 1943)

augusztus 18, 2017 - 22:34

Budapesten született, a pécsi Művészeti Gimnázium mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakára járt. Középiskolás korában kezdett publikálni, a Tábortűz című ifjúsági lap közölte írásait. Érettségi után az Esti Pécsi Napló gyakornoka volt és elvégezte MUOSZ újságírói iskoláját. A Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör közölte írásait. 1998-2012 között a Magyar Művészeti Akadémia kiadványainak szerkesztője volt.

Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

április 02, 2017 - 22:59

Őt tartják a modern szlovák gyermekirodalom megteremtőjének. Tízgyerekes pedagógus családból származott, első írásai a Vlasť a svet című folyóiratban jelentek meg 1887-ben. Legtermékenyebb időszaka 1892-1910 között volt, írt prózát, verset, balladákat, gyerekregényeket, fordított, lektorált. Tevékenyen részt vett a korabeli művészeti és irodalmi életben, olvasóköröket vezetett. Az 1869-ben alakult első szlovákiai nőszervezet, a Zivena aktiv tagja volt. Az első világháború alatt rendőrségi megfigyelés alatt állt, tevékenységét korlátozták.