Bess Mensendieck amerikai orvos, testnevelő

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Bess Mensendieck amerikai orvos, testnevelő

december 30, 2019 - 19:59
Az egészséges életmód és a női testnevelés úttörője.

1864-ben született New Yorkban, holland származású szülők gyermekekként. Zürichben járt orvosi egyetemre. Különösen fontosnak tartotta a nők egészségének megőrzését, testtartásuk javítását. Ezért külön tanulmányozta a légzést és a mozgást, énekórákat vett Párizsban és szülővárosában gimnasztikát tanult Geneviève Stebbinstől. Inspirációt merített az ókori görög szobrászatból is, arra vágyott, hogy az abban megnyilvánuló egészség és szépség jelenlen meg újra a társadalomban.

A korszak legújabb anatómiai és fiziológiai ismereteit alapul véve kidolgozta az ún. Mensendieck-rendszert - melynek gyakorlatait, hogy pontosan érzékeltesse az izmok mozgását és a helyes testtartást, saját, meztelen képeivel illusztrált. Emiatt a prűd Amerikában kevesebb sikert aratott, inkább Európában terjedt el a módszere. 

1910-ben intézetet alapított, ahol testkultúratanárokat képeztek. Sorra nyíltak intézetei számos országban (pl. Németország, Belgium, Csehország stb.) Végül Amerika is befogadta, és 1937-től már a Yale-en is oktatták módszerét. Népszerűsége csúcsán egyszerre összesen 200 ezer diák járt az iskoláiba. A diákok meztelenül vagy minimális öltözetben, tükörfalú termekben végezték a gyakorlatokat. 

Angolul és németül is publikált. Cikkeiben rendszeresen felszólalt a fűző és az „abnormális formájú” cipő viselése ellen. 

 

Néhány műve: 

  • Körperkultur des Weibes. Praktisch hygienische und praktisch ästhetische Winke. München 1906.
  • Weibliche Körperbildung und Bewegungskunst. München 1912.
  • Funktionelles Frauenturnen. München 1923.
  • "Mein System." In: Ludwig Pallat, Franz Hilker: Künstlerische Körperschulung. Breslau 1926.
  • Bewegungsprobleme. Die Gestaltung schöner Arme. München 1927.
  • Anmut der Bewegung im täglichen Leben. München 1929.
  • Look Better, Feel Better. New York 1954.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Aki elsőként felismerte a cisztás fibriózist: Dorothy H. Andersen

május 15, 2018 - 12:06

A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.

Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

április 01, 2019 - 16:07

A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Irene E. Newman, az első dentálhigiénikus (1875–1958)

november 01, 2019 - 22:42
Irene E. Newman

Irene E. Newman volt a világ első dentálhigiénikusa. Dr. Alfred C. Fones praxisában szolgált, a nevéhez kapcsolódik a "dentálhigiénia" kifejezés megszületése és a fogászati betegségek megelőzésének és a kapcsolódó fogászati eljárások elidításának mozgalma, ami mára a dentálhigiániát önálló és a megfelelő fogászati eljárások kikerülhetetlen szolgáltatásává tette.

1906-ban Alfred Fones praxisában asszisztensként dolgozott, itt kapott képesítést a fogak tisztítására és a gyermekeken végzett egyéb prevenciós kezelések elvégzésére.

Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Virginia Kneeland Frantz amerikai orvos (1896–1967)

november 28, 2017 - 16:40

New Yorkban született, jómódú családba. A Bryn Mawr College hallgatója volt, 1918-ban kémiából évfolyamelsőként diplomázott. A Columbia egyetemre jelentkezett orvostanhallgatónak, az volt az első év, hogy nőket is felvettek. 1922-ben diplomázott, ő volt az első nő, akit a New York Presbyterian Hospital rezidensnek felvett, két év múlva alorvosnak nevezték ki. Sebészi munkája mellett oktatott is, 1951-ben kapta meg professzori kinevezését. 1959-ben írt tanulmánya a hasnyálmirigyrákról a mai napig alapmű.

A nő helye a csúcson van

október 01, 2019 - 01:52
Annie Smith Peck amerikai tanár, író, hegymászó

Annie Smith Peck jómódú családból származott, fivérei példáját követve a Brown University-re szeretett volna járni, de oda nőket nem vettek fel. 1872-ben elvégezte a tanítóképzőt és utána, bár szülei nem helyeselték, jelentkezett Ann Arborban a University of Michigan bölcsészkarára, 1878-ban diplomázott. 1881 és 1892 között a Purdue University latintanára volt, az első női egyetemi tanárok egyike.

Nagyezsda Szuszlova orosz orvos (1843–1918)

március 18, 2016 - 01:28

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született 1843. szeptember 1-én. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda fiatalkorában feminista novellákat írt. Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki 1864-ben felvételt nyert az orvoskarra.

Emma P. Carr amerikai kémikus (1880–1972)

július 22, 2019 - 12:24

A fizikai szerves kémia és a spektroszkópia területén kiemelkedő eredményeket elérő tudós, egyetemi tanár, a rangos Garvan Medal első kitüntetettje volt 1937-ben. 1905-ben diplomázott a Chicago-i egyetemen, a Mount Holyoke College kémiai tanszékén kapott állást. Doktori értekezését szintén a Chicago-i egyetemen készítette és védte meg 1910-ben. Egyetemi oktatómunkája mellett néhány év alatt jónevű kutatóként lett ismert, 1913-ban a megkapta kinevezését a kémiai tanszék vezetésére. Sokat publikált, nemzetközi kutatócsoportok munkájában vett részt.  

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.