• Otti Berger alkotása
  • Otti Berger. Gertrud Arndt felvétele.

Otti Berger horvát textilművész, szövő (1898–1944)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Otti Berger horvát textilművész, szövő (1898–1944)

október 02, 2019 - 00:05

Otti Berger 1927-ben. Lucia Moholy felvétele.

Vörösmarton született, Zágrábban a művészeti akadémiára járt 1926-ig, majd tanulmányait a a dessaui Bauhausban folytatta, ahol többek között Moholy-Nagy, Klee és Kandinsky tanítványa volt. 1930-ban végzett,  a textiltanszék legígéretesebb művészeként tartották számon. Berlinben nyitotta meg stúdióját, eredeti munkái hamarosan egész Európában keresettek lettek. 1936-ban zsidó származása miatt menekülnie kellett, rövid ideig Londonban élt. 1938-ban hazatért Jugoszláviába beteg anyját meglátogatni, de többé nem tudta elhagyni az országot. Családjával együtt az auschwitzi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1944-ben meghalt.

 

 

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02
MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

Nyakas Miklósné Varga Etelka szövő 1914 - 1984

december 19, 2018 - 18:30

Debrecenben született, a Nyíregyházi Tanítóképző hallgatójaként ismerkedett meg a népművészettel, azon belül is a szövés keltette fel érdeklődését. Iskolai elfoglaltsága mellett járta a falvakat, mintákat gyűjtött. 1951-től feladta tanítói munkáját, a Háziipari szövetkezet szövő részlegének művészeti vezetője lett. Gyűjtőmunkáját kiterjesztette, Hajdú-Bihar megye hagyományos szőttes mintát feldolgozta és újrateremtette. Saját szőttesein hagyományos motívumokat használva készített modern darabokat. 1960-ban a Népi iparművész címet. 1965-ben a Népművészet mestere elismerést kapta meg.

Bárdos Alice hegedűművész, tanár (1896–1944)

július 19, 2019 - 16:50

Budapesi zenészcsalád lánya, Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek.

Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették.

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz.