Éva Zeisel kerámikus, formatervező (1906–2011) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Éva Zeisel kerámikus, formatervező (1906–2011) 

november 12, 2018 - 18:57

Striker Amália Éva tudóscsaládból származott, anyja, az egyik első nő volt, aki a budapesti tudományegyetem bölcsészdoktorátust szerzett. Festőművésznek tanult, majd kitanulta a fazekasmesterséget. Kezdetben a budapesti Gránitgyárban, 1928-tól Németországban dolgozott. 1932-ben a Szovjetúnióba költözött, ahol néhány év múlva a kerámiaipar művészeti vezetőjének nevezték ki. 1936-ban bebörtönözték, másfél év múlva, nemzetközi nyomásra engedték ki. Szabadulása után Bécsbe költözött, ott kötött házasságot Hans Zeisellel. 1938-ban a nácik elől New Yorkba emigráltak, ahol hamarosan sikeres karriert futott be. Olyan cégeknek dolgozott, mint a General Mills, Rosenthal China, Castleton China. A Pratt Institute tanáraként ő tartotta az első formatervező kurzusokat. Az első nő volt, akinek a Museum of Modern Art egyéni kiállítást rendezett New Shapes in Modern China Designed by Eva Zeisel címmel 1946-ban. 1983-ban a Zsolnay- és a Gránit Kőedénygyár részére is tervezett edényeket. Munkái a világ jelentős múzeumaiban megtalálhatók, számtalan országban rendezett kiállítást, több művészeti egyetem tiszteletbeli professzora. Többek között a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje, a Lifetime Achievement award, a Pratt Legends award birtokosa. 2001-ben (95 vévesen!) TED-beszédet is tartott. 

 

  

 

 

 

Kisfaludy Atala költő, író (1836–1911)  

június 07, 2019 - 22:49

Kötcsén született, régi nemesi család művelt, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő, több nyeven beszélő lánya. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, Kaposváron telepedtek le. Atala első verse a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Verseit és elbeszéléseit rendszeresen közölte többek között a Divatcsarnok, a Családi Kör, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság. 1861-ben egyik alapítója és tulajdonosa volt a Gyermekbarát című lapnak. 1878-ban beválasztották a Petőfi Társaságba. Egyik lánya, Szalay Fruzina is jónevű költő lett.  

Néhány munkája:

Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették.

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.