Fedák Sári színész

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Az extravagáns művész legnagyobb sikerét "nadrágszerepben": János vitézként aratta.

Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Első sikereit a Népszínházban aratta. Karrierjének egyik fontos pontja Bob herceg szerepe volt Huszka Jenő György herceg című darabjában. A férfiszereppel hatalmas szenzációt keltett. 1904-ben mutatták be legnagyobb sikerét, a János Vitéz című daljátékot, Fedák címszereplésével a Király Színházban. A "nadrágszerep" különös pikantériája az volt, hogy a nők ekkor még nem jártak nadrágban (a bő nadrágszoknyaszerű ruhadarabot, a  is csak a legbátrabbak viselték, ők is inkább kirándulásokhoz), és a férfiszerep ürügyén a közönség máskor nyilvánosan nem látható domborulatokat pillanthatott meg. A női partnerrel (Medgyaszay Vilmával) való közös játék - ezt persze nem volt ildomos kimondani - leszbikus felhanggal tette még különlegesebbé az előadást. (A húszas években a hétköznapi öltözködés szabadabbá válásával ez a fajta színpadi cross-dressing kiment a divatból.)

A Fedák iránti rajongást az is jelzi, hogy neve beépült a korszakban népszerű rablóulti kártyajátékba ("kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári"). Ő volt ráadásul az exkluzív férfiklubnak számító Fehér Hollók Társasága első, és sokáig egyetlen női tagja. A gyűlésekre állítólag férfiruhában járt. 

A színésznő 1907-ben külföldre menekült . Azzal vádolták, hogy kikövetelt gázsija kergette öngyilkosságba Vidor Pál színházigazgatót. Berlin, Bécs, Prága volt utazásainak és fellépéseinek színhelye - hat nyelven beszélt. 1910 májusában tért vissza Budapestre. Az operettszínpadon óriási sztár volt. Szerepelt a Cigányszerelemben, a Leányvásárban, a Sybillben, később a Mágnás Miskában. 

Az I. világháború kitörése után Fedák önkéntes ápolónőként vállalt feladatot. visszaemlékezéseiben leírja: a háború borzalmai közepette a hetenként "Zsazsánál" összegyűlő művésztársaság jelentett számára némi kikapcsolódást, megnyugvást. Ide járt Molnár Ferenc író is, aki kapcsolatban volt Fedákkal, azonban többször (egyszer Dénes szeme láttára is) fizikai erőszakot követett el ellene. Molnár már Darvas Lilivel volt kapcsolatban, amikor Fedák arra kérte, hogy (névlegesen) házasodjanak össze. (Nem akart kidobott szeretőként szerepelni a sajtóban.) Ez 1922-ben megtörtént, négy évvel később elváltak. 

Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. A huszas és harmincas években többször játszott az USA magyarok lakta városaiban. 1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja. 

Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. Vagyonát végül nem kobozták el, így birtokot vásárolt Nyáregyházán és oda vonult vissza. Azonban onnan is kiűzték, mert az épület kellett a tsz-nek: egyszobás házat kapott a falu végén. Szegényen és az ávh rendszeres zaklatásai közepette élt. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége következtében a bemutató előtt, 1955. május 5-én Budapesten elhunyt. 

 

 

Felhasznált irodalom: 

 

 

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Gerster Etelka operaénekes (1855–1920)

június 24, 2019 - 21:22

A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett.

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.

Szőllősy Nina színész és költő 1843 - 1861

május 29, 2019 - 17:05

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot, öt évesen már szavalt a színpadon. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei.

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Relle Gabriella operaénekes (1902–1975)

október 02, 2019 - 00:48

A budapesti Operaházban 1924-ben, főiskolásként debütált, a Lohengrinben Elza szerepét énekelte. Nemcsak itthon, de külföldön is komoly sikerei voltak, a berlini Staatsoper rendszeresen hívta vendégfellépésekre. Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi szoprán szerepét eljátszotta, kritikusok szerint különösen Puccini operáiban nyújtott rendkívüli teljesítményt.

Berek Kati színész (sz. 1930–2017)

október 02, 2019 - 00:58

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház szerződtette, ahol majdnem két évtizedet töltött. A Huszonötödik Színház egyik alapító tagja, játszott több vidéki színházban is. Néhány színházi szerepe: Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh László: Gyász), Claire Zachanassian (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Rengeteg filmben játszott, csak mutatóba: Kis Katalin házassága, Égi madár, Próféta voltál szívem, Tartuffe, Sacra Corona.

Suzanne Rozsa hegedűművész, zenetanár (1923–2005)

augusztus 31, 2019 - 23:01

Budapesten született, 6 éves korában kezdte a hegedűtanulást. Két évvel később a család Bécsbe emigrált, felvették a Zeneakadémiára és 14 évesen megnyerte a rangos Fritz Kreisler versenyt. Az Anschluss után anyjával Londonba menekültek, ahol felvették a Royal College of Music-ba. Ott találkozott Martin Lovett csellistával, akivel 1950-ben házasságot kötött. 1944-ben felkérték a London Polish Quartet vezetőjének, mely később a legjelentősebb brit kamarazenekarnak számított. Alapító tagja volt az English Chamber Orchestra-nak, többször fellépett Yehudi Menuhinnal.

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották. 

 

Orosz Adél balettművész (sz. 1938)

március 15, 2018 - 22:35

Az Operaház balettiskolájába, majd  az Állami Balett Intézetbe járt, 1959-től a leningrádi Kirov Színházban tanult. 1954-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, 1957-ben kapta meg magántáncosi kinevezését. A balettirodalom szinte valamennyi főszerepét eltáncolta itthon és külföldön. 1984-1988 között az Operaház balettigazgatója, 1989-től pedig a Táncművészeti Főiskola balettmestere volt. Néhány kitüntetése: Érdemes Művész; Kiváló Művész;  Liszt Ferenc-díj ; Kossuth-díj. Örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának, 2010-ben A tánc világnapján életműdíjat kapott.