Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30
Író, festő, a XIX. század angol nőmozgalmának jelentős személyisége a "Langham Place hölgyei"-nek egyike.

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét. Nem zavarta lánya szabad viselkedése sem: Barbara sokat kirándult, és nem viselt fűzőt.

Nagy mennyiségű pénze, lelkesedése, gömbölyű idomai és arany haja birtokában, Barbara semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy térdnadrágban másszon fel a hegyre, vagy anélkül gázoljon át a folyón

- írta Dante Gabriel Rossetti húgának, Christinának. 

Barbara tehát a viktoriánus neveltetésű nőktől eltérően nagyfokú önállóságban élt, melyet megalapozott a 21. születésnapján kapott évi 300 fontos járadék, amit Benjamin Leigh Smith valamennyi gyermeke számára biztosított.

Barbara London egyik szegény-negyedében létrehozta a Portman Hall iskolát. Ahogyan jómaga, úgy iskolája sem volt konvencionális, nem ismert társadalmi, felekezeti és nemi megkülönböztetést, és több mint tíz éven át rendkívül sikeresen működött.

1854-ben jelent meg Barbara röpirata A Brief Summary in Plain Language of the Most Important Laws concerning Women (A nőket érintő legfontosabb törvények érthető, rövid összefoglalása). A röpirat célja, hogy a nők részére igazságos, egyenlő elbánást biztosító változásokat érjenek el. A szöveget a Law Amendment Society elé terjesztették, az elfogadását támogató kérvényt több, mint 26 ezren írták alá, többek között Elizabeth Barrett Browning, Harriet Martineau, Jane Carlyle és George Eliot. A törvényt végül nem fogadták el, de a házassági törvény megreformálása napirendre került.

Barbara mindenhol ott van, ahol tenni kell a nőkért. Egyik barátnőjével, Bessie Parkes-al feminista újságot indít The Englishwoman’s Journal (Az angol nő lapja) címmel, Anna Mary Howitt festővel létrehozzák a Portfolio Club-ot, életreszóló barátságot köt George Eliot-al aki Romola című regényének főhősét róla mintázza, aktív tagja a feminista vitakörnek, a Kensington Society-nek.

közreműködésével Cambridge-ben megalapítják az első női kollégiumot Girton College néven, amely a mai napig működik. Barbara komoly részt vállal az ügyek intézésében, személyesen támogatja a hallgatókat, végrendeletében 10 ezer fontot hagyományoz a kollégiumra.

Magánéletében több kapcsolata volt. Eugene Bodichon antropológus, orvos Algírban élt, ahová Barbara 1857-ben festeni utazott. Áprilisban megtartották az eljegyzést, júliusban összeházasodtak és amerikai nászútra mentek, ahol felkeresték a még rabszolgatartó államokat és megismerkedtek az amerikai feministák képviselőivel. A féléves úton szerzett tapasztalatairól szól az An American Diary (Amerikai napló). 

1885-ben Eugene meghalt, nemsokkal után Barbara Cornwallba ment festeni, ahol agyvérzést kapott, melyből nem tudott teljesen felgyógyulni. 1891-ben halt meg. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.