Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22
Az egyik első magyar nyelvű szexuális felvilágosító mű írója.

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozott, cikkeket, könyveket publikált a témában.

1947-ben Gyerekeknek felnőttekről c. könyvét betiltották. Mottója a következő volt: 

Nemi felvilágosítás 8—14 éves gyermekeknek, hogy hogyan legyen szabad a lelkileg megnyomorított, eddig ósdi babonákon nevelt gyerek! 

A baloldali sajtóban jó értékeléseket kapott és a gyerekek is lelkesen fogadták, a keresztény-konzervatív Új Ember szerzője viszont úgy vélekedett, hogy a mű "maga a rontás". A kitörő pánik olyan feltevésekre is kiterjedt, miszerint a könyvet iskolákban is osztogatják - ezek az intézmények Mindszenthy József szerint "maga a Sátán lobogója alatt" dolgoznak. Hajdu Lilly orvos-pszichoanalitikus "bűnre való csábítást" emlegetett egyes fejezetek kapcsán.  a művet pornográfiának titulálta és a Parlamentben indítványozta a betiltását. Javaslatát 62:41 arányban megszavazták. (A következő években viszont lejárató szándékkal azt terjesztették Slachtáról, hogy szerinte Ligetit fel kellene akasztani - ilyet soha nem mondott.) 

Ligeti Magda eredményes munkát végzett az alkoholizmus elleni küzdelemben is. 1977-ben halt meg. 

 

Néhány műve:

  • Menekülő lelkek;
  • Gyerekeknek felnőttekről;
  • Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket?

 

Lásd még: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Csajághy Márta ideg- és elmegyógyász

december 26, 2019 - 15:18

1937-ben elnyerte a „Mitteleuropäischer Wirtschaftstag" ösztöndíját.

A szegedi egyetemen 1943-ban a fertőző és gyulladásos ideg- és elmebántalmak kór- és gyógytana tárgykörből magántanárrá habilitálták.

Fő kutatási területe az idegszövettan és kóros elváltozásai voltak. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban.

Fő műve: Die kindliche Ruhr und das Nervensystem (társszerzőkkel, Leipzig – Bp., 1940).

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.