A Nőkért Podcast vendége Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt programigazgatója, a Lányból Nővé program megálmodója, védőnő. Aki mensturációs szegénységben szenved, a havi vérzése idején nem tudja elérni azt a megfelelő mennyiségű és minőségű terméket, melynek segítségével a munkahelyi, illetve iskolai teendőit el tudja látni úgy, hogy biztonságban érzi magát.
F. Lassú Zsuzsa szexuálpszichológus, EMDR-terapeuta, emellett az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar oktatója, 2019 óta dolgozik a szexedukáció pedagógusképzésbe való beépítésén.
Ha egy nő magánéletéről van szó, a kérdezősködés és az ítélkezés sosem ér véget. Megfelelni az elvárásoknak pedig gyakorlatilag lehetetlen – mindig van egy következő lépés, amit számonkérnek rajtad, illetve, a túl nagy vagy nem megfelelő lépéssel is “hibázhatsz”.
“Ő is biztos akarta” – na ezt sürgősen felejtsd el! Az ilyet nem feltételezzük, hanem megkérdezzük. A szex alapja és első számú kelléke a beleegyezés. Beleegyezés nélkül nem szexről beszélünk, hanem erőszakról.
Szűzhártyaplasztika, álszűzhártya? Mi szükség van ezekre? Miben hasonlít a szűzhártya a hajgumihoz?
Tudod mit neveznek Vénusz fullánkjának, boszorkánybimbónak vagy pöcöknek? Mi az az orgazmusszakadék? Hány idegvégződése van a csiklónak? A csikló is képes az erekcióra?
A mai napon útjára indítunk egy ötrészes sorozatot. A bevezető részből kiderül, mi fán teremnek a szexuális és reprodukciós egészség és jogok (angol rövidítéssel SRHR). Figyeljétek továbbra is a csatornánkat! 🙂
A szex a férfinak dicsőség, a nőnek szégyen – 21. század ide vagy oda, úgy tűnik, még mindig itt tartunk. Holott, gondoljunk csak bele, mind a ketten ugyanazt csinálják: szexelnek, és gyakran váltogatják a partnereiket. Ettől miért lesz jobb ember egy férfi, és rosszabb ember egy nő?
A feminizmus hazai története iránt a közelmúltban megnövekedett az érdeklődés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerteágazó kutatások nyomán megjelenő történelmi társadalom- és művelődés- és irodalomtörténeti munkák és a feminizmussal foglalkozó rendezvények sokasága. A különböző megközelítések más-más aspektusait emelik ki az évtizedeken át méltatlanul elhallgatott illetve félremagyarázott mozgalomnak.
Kerecsényi Ilona közéleti tevékenységet kezdetben hagyományosan nőies(nek tartott), konzervatív színtereken vállalt: jótékonykodás, városszépítés, gyermekvédelem, vallásos és hazafias egyletek, de később egyre erősebben feszegette a nők számára elfogadott aktivizmus kereteit és a szombathelyi nőmozgalom vezetője lett.
