Rosa Smith Eigenmann amerikai ichtiológus (1858–1947)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Rosa Smith Eigenmann amerikai ichtiológus (1858–1947)

október 07, 2017 - 13:40
Az első nő, aki az ichtiológiában jelentős tudományos eredményeket tudott felmutatni.

A Point Loma Seminary elvégzése után 1878-ban ő volt az első nő, akit a San Diego Society of Natural History rendes tagjává fogadtak. A helyi állatvilágot, főleg a halakat tanulmányozta és  a blind goby (Typhlogobius californiensis, vak géb) felfedezéséről, leírásáról és osztályozásáról szóló publikációjával nevet szerzett magának. Az elsőt 19 tudományos cikk követte. A nagytekintélyű David Starr Jordan professzor meghívására két évig az Indiana egyetemen folytatta tanulmányait. Ott ismerkedett meg és 1887-ben házasságot kötött a doktori értekezésén dolgozó Carl H. Eigenmann-al.1887 őszén a Harvard egyetemen folytatták tanulmányaikat, Rosa volt az első nő, aki ott posztgraduális képzésre engedélyt kapott. A pár közösen dolgozott és publikált, közel 150 halfajtát írtak le. A századforduló táján Rosa tudományos munkássága ritkult, majd abbamaradt. Öt gyereket, köztük két súlyos fogyatékkal élőt nevelt, a család minden energiáját lekötötte. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Caroline Lucretia Herschel német születésű brit csillagász (1750–1848) 

március 31, 2017 - 21:53

Angliában élt testvérével, Williammal, aki III.György király udvari csillagásza volt. Caroline megtanulta a számítások elvégzését, a csillagok katalogizálását, a műszerek kezelését, és hamarosan saját megfigyeléseket tett. 1783-ban három új csillagködöt talált, 1786 és 1797 között nyolc üstököst fedezett fel. 1798-ban a Royal Society adta ki a Flamsteed féle katalógushoz készített korrekcióit. Bátyja halála után hazatért Hannoverbe, de munkáját tovább folytatta. A Royal Astronomical Society aranyérmét kapta meg 1828-ban, 78 éves korában.

Mary Agnes Chase amerikai botanikus, szüfrazsett (1869–1963)

április 22, 2017 - 00:02

A középiskola elvégzése után Chicagoban egy újság korrektora volt, szabad idejében növényeket rajzolt és festett. 1901-ben a Field Museum asszisztenseként dolgozott, 1903-ban a U.S. Department of Agriculture  botanikai illusztrátora lett. Hamarosan terepmunkát is végzett, felfedezéseiről több publikáció jelent meg. Az Egyesült Államokon kívül brazíliai expedíciókon is részt vett. Több mint 70 közleménye jelent meg, a The Structure of Grasses Explained for Beginners és a Manual of grasses of the United States című könyvei a szakma alapműveinek számítanak.

Hat kötet a bolhákról: Dame Miriam Rothschild angol entomológus (1908–2005) 

július 30, 2017 - 20:18

A vadvirágkertészet szakértője volt, de tudományos körökben a rovarok tanulmányozásával vált nemzetközileg ismertté. Hatkötetes, gazdagon illusztrált munkája a bolhákról alapmű, világszerte elismerést aratott. A  Royal Society tagja volt, és az első nő, akit a British Museum kurátorává választottak. Több mint 300 publikációja jelent meg, jónéhány egyetem – köztük Oxford és Cambridge – tiszteletbeli doktora volt. 2000-ben megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot. 

Marie Stopes tudós, társadalmi reformer, író (1880–1958)

október 09, 2017 - 23:26

A londoni University College hallgatója volt geológia-biológia szakon, 1902-ben diplomázott, doktori értekezését a müncheni egyetemen védte meg 1904-ben. Ezután a manchesteri egyetemen kapott katedrát, az első női előadók közé tartozott. 1918-ban jelent meg Married Love and Wise Parenthood (Házastársi szerelem és a bölcs szülő) című könyve, amely őszintén beszél a nők szexuális igényeiről és a fogamzásgátlásról. 1923-ban jelent meg a Contraception: Its Theory, History, and Practice (A fogamzásgátlás elmélete, története és gyakorlata), mindkettőt számtalan nyelvre lefordították.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.