Sophie von Knorring svéd író (1797–1848)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sophie von Knorring svéd író (1797–1848)

szeptember 29, 2017 - 14:40

Jómódú, művelt arisztokrata családból származott. Első könyvét 1929-ben, megözvegyült nővére vigasztalására kezdte írni, Cousinerna (Unokatestvérek) címmel, 1834-ben jelent meg név nélkül. Ezt követően több regénye, esszéje jelent meg, a svéd realista regény egyik úttörőjeként tartják számon. Regényei az általa jól ismert arisztokrata körökben játszódnak, kritikusai kiemelik hiteles nőábrázolását. Egyetlen könyve jelent meg saját neve alatt, a Sagan om pinsessan Rosalinda eller foglarnes konungarike (Rosalinda hercegnő meséje).

Néhány munkája:

  • Illusionerna (Illóziók);
  • Förhoppningar (Remények);
  • Torparen och hans omgivning (A gazda és az úr);
  • En kunglig sekter (Egy törvényszéki tisztviselő).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.