Maria Lassnig osztrák festő (1919–2014)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maria Lassnig osztrák festő (1919–2014)

szeptember 08, 2017 - 13:19
A kortárs osztrák festők talán leghíresebb, világszerte ismert alakja.

1941-ben felvették a bécsi képzőművészeti akadémiára, de néhány év után eltanácsolták, attól tartva, merész, öntörvényű látásmódjával „elrontja” a társait. Néhány évig Párizsban, majd New Yorkban élt. Azt mondta, azt szeretné festeni, amit érez, nem a külső az elsődleges, hanem a testtudatosság, a komoly önmegfigyelés. Munkásságát hosszú alkotói pályája során számtalan kitüntetéssel ismerték el. 2013-ban megkapta a velencei biennálé Arany Oroszlán díját.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Angelica Kauffmann osztrák festő (1741–1807)

április 19, 2017 - 23:30

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.

Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

Ida Falander svéd fametsző (1842–1927) 

szeptember 29, 2017 - 23:05

1864 és 1866 között Stockholmban a Konsthögskolanban tanult rajzolni,  a fametszést Carolina Weidenhayn kézműves iskolájában (Slöjdföreningens skola) sajátította el.  A Ny Illustrerad Tidning című lap akkor létrehozott metszetstúdiójában kapott állást, ahol az angol Edward Skill volt a mestere. Skill halála után 1874-ben ő lett a stúdió vezetője. Több tanulmányutat tett Angliába, munkái rendszeresen megjelentek a The Graphic című lapban. 1877-től otthagyta a stúdiót és szabadúszóként dolgozott tovább.