Maria Lassnig osztrák festő (1919–2014)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maria Lassnig osztrák festő (1919–2014)

szeptember 08, 2017 - 13:19
A kortárs osztrák festők talán leghíresebb, világszerte ismert alakja.

1941-ben felvették a bécsi képzőművészeti akadémiára, de néhány év után eltanácsolták, attól tartva, merész, öntörvényű látásmódjával „elrontja” a társait. Néhány évig Párizsban, majd New Yorkban élt. Azt mondta, azt szeretné festeni, amit érez, nem a külső az elsődleges, hanem a testtudatosság, a komoly önmegfigyelés. Munkásságát hosszú alkotói pályája során számtalan kitüntetéssel ismerték el. 2013-ban megkapta a velencei biennálé Arany Oroszlán díját.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Angelica Kauffmann osztrák festő (1741–1807)

április 19, 2017 - 23:30

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.

Cselédlányból festőművész: Kovács Mári

augusztus 13, 2017 - 23:06

A műveit Mári névvel aláíró művész Hódmezővásárhelyen született. 1904-ben Tornyai János cselédje, majd modellje  lett. Ő is festeni kezdett, témája legtöbbször az alföldi élet, táj volt. Képeit Tornyai, a művésztársak, később a kritikusok is komoly elismeréssel fogadták. Tornyai egy levelében "a magyar Cézanne"-nak nevezte. Első nyilvános bemutatkozása szülővárosában volt Mári kiállítása címmel, utolsó kiállítását kilencvenedik születésnapján, 1973-ban szintén Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Művei mai napig a galériák keresett darabjai.  

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei: