Ikeda Ryoko

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ikeda Ryoko

augusztus 09, 2009 - 16:08
Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda Ryoko

Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda irodalmi és filozófiai tanulmányait szakította félbe, hogy minden idejét a manga-rajzolásnak szentelhesse. Első sikere, a Bara Yashiki no shojo 1967-ben jelent meg, és a történelmi manga előfutáraként tartják számon. Az ezt követő évben Ryoko minden addigi eladási rekordot megdöntött egy olyan közönség meghódításával, amelyet a nagy kiadók addig nem igazán vettek figyelembe.

## A művész így emlékszik vissza arra az időre:

> Őszintén szólva, azt hiszem, hogy a jelenség teljesen túlnőtt rajtam. Asszonyoktól és lányoktól kaptam leveleket, akik megköszönték munkásságomat, és hálásak voltak azért, hogy a manga történelmében először egy mangaka közvetlenül nekik készítette műveit. Pokoli tempóban kellett dolgoznom, hogy minden héten leadhassam a rajzaimat megjelentető magazinnak a következő munkáimat, és meglehetősen nagy nyomás nehezedett a vállamra. Túlságosan fiatal voltam ahhoz, hogy ezt az állandó feszültséget elviseljem. Időnként percekig áztattam a kezeimet jeges vízben, hogy a görcs alábbhagyjon…

Leghíresebb mangája, a Rose of Versailles, először 1972-ben a Weekly Margaret antológiában jelen meg, amelyben 82 héten keresztül, 1973-ig futott. Angolra, olaszra és német nyelvre is lefordították.

Ikeda munkáira jellemző az alapos, kidolgozott háttér. Rengeteg kutatómunkáról és kiváló történelmi ismeretekről tanúskodik a korról és az eseményeket kialakító tényezőkről, amelyek mangái hátterét alkotják (A francia vagy az orosz forradalom például). A történetekben rendszeresen megjelenik a nemi identitás problémája is (Orpheus no Mado, Claudine, Rose of Versailles)

Mára már több millió példányban kelnek el a művei, és a mai napig a shoujo mestereként tartják számon, akinek folyamatosan újranyomtatják alkotásait.
Régóta visszavonult a nyilvánosságtól, hogy gyermekkori szenvedélyének, a lírai éneknek hódoljon. A zenében is sikeres. Legutóbb 2009. július 9-én lépett fel Magyarországon a Művészetek Palotájában.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Judith Leyster holland festő (1609–1660)

július 25, 2019 - 22:19
Judith Leyster: Önarckép (1633, részlet)

A holland barokk festője Frans Hals tanítványa volt, korában elismert, kedvelt művész. Csendéleteket, tájképeket, portrékat egyaránt készített, képein a nők mindennapi élete is megjelent. Házassága után kevesebbet festett, vélhetően öt gyerekének világrahozatala, nevelése foglalta le. Bár korában népszerű volt, később elfeledték, pontosabban munkáit Frans Hals-nak tulajdonították. 1898-ban a Louvre szakemberei adták vissza festményeinek jogos alkotójuk nevét. 

Antonyina Szofronova orosz festő (1892–1966)

március 02, 2017 - 01:22

Droskovóban született, Kijevben kereskedelmi iskolába járt, aminek elvégzése után 1909-ben  Moszkvába ment, ahol az F. Rerberg művészképzőben tanult. 1913 és 1917 között I. Maskov rajz- és festőstúdióját látogatta. A Káró Bubi társaság kiállításán szerepelt először a nyilvánosság előtt konstruktivista műveivel. 1919 és 1921 között általános- és középiskolákban tanított rajzot és festészetet, plakátokat és könyvborítókat tervezett.  Non-figurativ képei a moszkvai kiállítások népszerű darabjai voltak.

Adélaïde Labille-Guiard francia festő (1749–1803)

április 08, 2017 - 22:38
Adélaïde Labille-Guiard: Önarckép két tanítvánnyal - részlet

A nyolcgyerekes párizsi rőfös legkisebb lánya tehetségével, ambíciójával korának neves művésze lett. Jól sikerült portréi egyre több megrendelőt vonzottak, és a Francia Királyi Akadémia beválasztotta tagjai közé. Híres mesterektől tanult, és sikerei csúcsán ő maga is számos tanítvánnyal foglalkozott, közülük is különös figyelemmel fordult női tanítványai felé és saját példájával bátorította őket. Leginkább pasztellképeket készített, bár olajfestést is tanult François-André Vincent-nél, aki második férje lett. Festett néhány történelmi képet is, de legnagyobb sikereit portréival érte el.

Ida Falander svéd fametsző (1842–1927) 

szeptember 29, 2017 - 23:05

1864 és 1866 között Stockholmban a Konsthögskolanban tanult rajzolni,  a fametszést Carolina Weidenhayn kézműves iskolájában (Slöjdföreningens skola) sajátította el.  A Ny Illustrerad Tidning című lap akkor létrehozott metszetstúdiójában kapott állást, ahol az angol Edward Skill volt a mestere. Skill halála után 1874-ben ő lett a stúdió vezetője. Több tanulmányutat tett Angliába, munkái rendszeresen megjelentek a The Graphic című lapban. 1877-től otthagyta a stúdiót és szabadúszóként dolgozott tovább.

Viva la Vida, avagy Frida Kahlo életútja

január 19, 2010 - 14:41
Frida Kahlo

Frida Kahlo kétségtelenül az egyik legismertebb és legelismertebb női képzőművész. Bár az 1900-as évek első felében születtek festményei, azok még 2010-ben is aktuálisak és rendkívül hatásosak, hiszen olyan egyetemes, időhöz nem köthető témákról vallanak, mint például a fájdalom, a szexualitás, a születés vagy az elmúlás. Alkotásainak hatása leginkább a hitelességből ered. Hiteles, hiszen meglepő őszinteséggel ábrázolja saját élettapasztalatait. Festményeinek témája gyakorlatilag saját életútja, ezért műveit igazán csak akkor tudjuk megérteni, ha ismerjük életrajzát is.

Karácsony Emmy festőművész, író (1896–1980)

augusztus 17, 2019 - 21:16

Kékesen született, Kolozsváron érettségizett a  Felső Leányiskolában. Ács Ferenc festőiskolájában tanult, utána Nagybányán Thorma János és Krizsán János voltak a mesterei.

A nagybányai iskola stílusában festett képeivel gyakran szerepelt kolozsvári, nagybányai és budapesti tárlatokon.

Anna Klumpke amerikai festő (1856–1942)  

október 27, 2019 - 00:49
Anna Klumpke

San Franciscoban született hétgyerekes családban, német apját az aranyláz hozta Kaliforniába. Az 1870-es évek elején anyja négy nővérével együtt Svájcba vitte, hogy ott folytassák tanulmányaikat. A lányok mind nagy karriert futottak be:  csillagász, Auguste orvos, Julia hegedűművész és zeneszerző, Mathilda zongoraművész lett.

A macskák festője: Henriëtte Ronner-Knip 

május 30, 2016 - 20:54

Művészcsaládba született 1821-ben, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett.

Angelica Kauffmann osztrák festő (1741–1807)

április 19, 2017 - 23:30

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.