Ikeda Ryoko

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ikeda Ryoko

augusztus 09, 2009 - 16:08
Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda Ryoko

Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda irodalmi és filozófiai tanulmányait szakította félbe, hogy minden idejét a manga-rajzolásnak szentelhesse. Első sikere, a Bara Yashiki no shojo 1967-ben jelent meg, és a történelmi manga előfutáraként tartják számon. Az ezt követő évben Ryoko minden addigi eladási rekordot megdöntött egy olyan közönség meghódításával, amelyet a nagy kiadók addig nem igazán vettek figyelembe.

## A művész így emlékszik vissza arra az időre:

> Őszintén szólva, azt hiszem, hogy a jelenség teljesen túlnőtt rajtam. Asszonyoktól és lányoktól kaptam leveleket, akik megköszönték munkásságomat, és hálásak voltak azért, hogy a manga történelmében először egy mangaka közvetlenül nekik készítette műveit. Pokoli tempóban kellett dolgoznom, hogy minden héten leadhassam a rajzaimat megjelentető magazinnak a következő munkáimat, és meglehetősen nagy nyomás nehezedett a vállamra. Túlságosan fiatal voltam ahhoz, hogy ezt az állandó feszültséget elviseljem. Időnként percekig áztattam a kezeimet jeges vízben, hogy a görcs alábbhagyjon…

Leghíresebb mangája, a Rose of Versailles, először 1972-ben a Weekly Margaret antológiában jelen meg, amelyben 82 héten keresztül, 1973-ig futott. Angolra, olaszra és német nyelvre is lefordították.

Ikeda munkáira jellemző az alapos, kidolgozott háttér. Rengeteg kutatómunkáról és kiváló történelmi ismeretekről tanúskodik a korról és az eseményeket kialakító tényezőkről, amelyek mangái hátterét alkotják (A francia vagy az orosz forradalom például). A történetekben rendszeresen megjelenik a nemi identitás problémája is (Orpheus no Mado, Claudine, Rose of Versailles)

Mára már több millió példányban kelnek el a művei, és a mai napig a shoujo mestereként tartják számon, akinek folyamatosan újranyomtatják alkotásait.
Régóta visszavonult a nyilvánosságtól, hogy gyermekkori szenvedélyének, a lírai éneknek hódoljon. A zenében is sikeres. Legutóbb 2009. július 9-én lépett fel Magyarországon a Művészetek Palotájában.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A macskák festője: Henriëtte Ronner-Knip 

május 30, 2016 - 20:54

Művészcsaládba született 1821-ben, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett.

Angelica Kauffmann osztrák festő (1741–1807)

április 19, 2017 - 23:30

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.

Joanna Koerten holland művész (1650–1715)

november 17, 2017 - 21:12

Remekül festett, rajzolt, hímzett, üveget gravírozott, készített viaszmodelleket, a legnagyobb sikereit sziluettvágó tehetségével érte el. Amszterdamban született, tehetős kereskedőcsalád lánya. Gyerekkorában tanult meg művészi módon kézimunkázni, csipkét verni, lerajzolta, lefestette a körülötte lévő embereket, tárgyakat, természetet. Különleges tehetséget mutatott sziluettkészítésben, portrékon kívül tájképeket, vadászjeleneteket, vallásos témájú alkotásokat készített. Posztókereskedő férje boltjában kialakított galériája hamarosan a kortárs művészek egyik találkozóhelye lett.