Földes Mária író (1925–1976)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Földes Mária író (1925–1976)

szeptember 04, 2017 - 23:43

Aradon született, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron járt középiskolába. Zsidó származása miatt családjával koncentrációs táborba hurcolták, egyedül neki sikerült Auschwitzot túlélnie. Hazatérése után a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet hallgatója volt. Az ötvenes években kezdett publikálni, főleg színdarabokat írt. 1974-ben Izraelbe emigrált, ahol a helyi lapok közölték írásait és darabjait is bemutatták. Ennek ellenére a beilleszkedés nehezen ment, férje halála megviselte, visszatérő depressziójától szenvedve 1976-ban öngyilkos lett. 

Néhány munkája: 

  • Hétköznapok;
  • Baleset az Új utcában;
  • A hagyaték;
  • A hetedik, az áruló;
  • Nő a barakkban;
  • Rövid a nyár;
  • A séta. 

 

 

Marga Minco holland újságíró, író (sz. 1920)

március 31, 2017 - 22:25

A kortárs holland irodalom jelentős képviselője vallásos zsidó családban nőtt fel. Szüleit, testvéreit koncentrációs táborba hurcolták, egyikük sem élte túl. Neki sikerült megszöknie a letartóztatás elől, a háború végéig bujkált. Első könyve Het bittere kruid (Keserű fű) címmel 1957-ben jelent meg. A kisregény szikár stílusban, megrázóan meséli el egy fiatal lány történetét, aki megmenekült a haláltól, de mindekit elveszített, aki kedves volt neki.

Fenákel Judit író, újságíró 1936

június 25, 2018 - 15:52

Budapesten született, párhónapos volt, amikor szülei Endrődre költöztek, ott nőtt fel. A nyarakat ott töltötte unkatestvére, Gergely Ágnes is, akiből szintén író lett. 1944-ben apját munkaszolgálatra vitték, soha nem tért vissza, őt anyjával együtt Ausztriába deportálták. Sikerült túlélni, a háború után Szegedre költöztek, ott kezdtek új életet. A Tanárképző Főiskolán diplomázott, 1957-62 között általános iskolában tanított, közben levelező tagozaton az egyetemet is elvégezte.

Elisabeth Langgässer német író, költő (1899–1950)

február 23, 2018 - 09:46

Egy római katolikus általános iskolában tanított, ahonnan elbocsátották, amikor egy zsidó férfitől házasságon kívül kislánya született. 1935-ben házasságot kötött a filozófus Wilhelm Hoffmannal, aki a kislányt örökbefogadja, és három közös gyerekük is születik. A nácik hatalomra kerülésekor Elisabeth könyveit betiltották, őt kényszermunkára ítélték. 15 éves lányát Auschwitzba hurcolták, ő a táborból való szabadulása után Izraelben telepedett le. Elisabeth súlyos betegen túlélte a háborút és újra publikálhatott, 1950-ben megkapta a Georg-Büchner díjat, nem sokkal utána meghalt.

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02
MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az mást vett feleségül. Csalódásában Krisztina feleségül ment a művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislány született.

Krisztina ragaszkodott függetlenségéhez, férjét elhagyva Kolozsvárra költözött, ahol élénk társadalmi életet élt, sokakat megbotránkoztatott életvitele. Lovagolt, férfias ruhákban járt, nem alkalmazkodott az etiketthez.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás