Az első ismert zeneszerzőnő: Kassia

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első ismert zeneszerzőnő: Kassia

január 01, 2009 - 00:00
A kelet-római apáca a 9. században élt.

mellett ő a másik ismert kelet-római nő, aki a saját nevén jelentette meg írásait. Életét nem saját, hanem bizánci történetírók műveiből tudjuk rekonstruálni. 

805 és 810 között születhetett, gazdag konstantinápolyi családban. Hamar kitűnt intelligenciájával és szépségével is. Részt vett a Theophilosz trónörökös számára a (bizánci szokás szerint) megrendezett "menyasszony-bemutatón", ahol a hercegnek megtetszett, és a következőképpen szólította meg: "A nőktől származnak az alantas dolgok" (utalva Éva bűnére). Kassia azonban visszavágott: "és a jó dolgok is" (utalva Máriára). Ez oly mélyen megsértette a herceg büszkeségét, hogy mást választott. 

843-ban kolostort alapított, melynek apátnője lett. A korabeli történetírók ezt keserűségnek tulajdonítják, amiért nem lett császárné, de valószínűbb motivációja lehetett, hogy a tudománynak és a művészetnek szentelje magát. Theophilosszal ekkor már mint üldözőjével találkozott: a császár ikonoklaszta (a képrombolás híve) volt, és ediktumot adott ki, melyben megtiltotta a szentképek használatát. Kassia viszont ragaszkodott ezekhez, emiatt a császár meg is korbácsoltatta. (A legendák ennek ellenére később is igyekeznek összehozni őket.)

Kassia rövid időt Itáliában töltött, de végül a görög Kaszosz-szigeten telepedett le. 867 és 890 között halt meg. 

A görög ortodox egyház szentként tiszteli, egyes himnuszait a liturgia részeiként használja ma is. Napját szeptember 7-én tartja.

Több műve fennmaradt, leghíresebb a "Kassia himnusza". Himnuszai közül eddig mindössze egy olvasható magyar nyelven. 

 

 

 

 

Marguerite Canal francia zeneszerző (1890–1978)

január 28, 2018 - 09:36
Marguerite Canal

Toulouse-ban született zenészcsaládban. Korán megkedvelte a zenét és a költészetet, egyik fő inspirációjaként Charles Baudelaire versiet tartotta számon. Párizsban tanult, 1919-től az ottani konzervatórium tanára. 1917-ben ő lett az első női francia karmester, aki nyilvános koncerten a Palais de Glacé-ban vezényelhetett.Több mint száz dalt szerzett, és Don Juan című szimfonikus költeményével 1920-ban Grand Prix de Rome nyertes lett.

Mon Schjelderup norvég zeneszerző, zongorista (1870–1934)

június 15, 2019 - 00:08

Fredrikshaldban született, családjában több zenész volt, abszolút hallására hamar felfigyeltek. 14 évesen komponálta első művét Berceuse for fiolin og klaver címmel. Első tanára Agathe Backer Grøndahl volt, Berlinben W. Bargel, a párizsi konzervatóriumban Jules Massenet volt a mestere. 1894-ben volt első nyilvános fellépése, de tanulmányait ezután is folytatta. 1895-től Oslóban a Musikkonservatoriet tanára volt. Komponált zenekari darabokat, szonátákat hegedűre és zongorára, és több, mint 40 dalt. 1905-ben súlyos mentális betegsége miatt visszavonult a nyilvánosságtól. 

Virginia Gabriel angol zeneszerző (1825–1877)   

február 07, 2019 - 20:23

A Surrey grófsági Bansteadban született, katonacsalád lánya. Fiatalon kezdett zongorát tanulni, többek között Theodor Dohler és Bernhard Molique voltak a mesterei. Később érdeklődése a zeneszerzés felé fordult, Saverio Mercadantetól tanult komponálni. Termékeny és népszerű szerző volt,  dalok és balladák mellett operákat, kantátákat, kórusműveket publikált. 1874-ben George March felesége lett, aki több operájának a szövegkönyvét írta.

Grazyna Bacewicz lengyel zeneszerző, hegedűművész (1909–1969)

február 06, 2018 - 12:39

Gyerekkorában kezdett zongorát, hegedűt, zeneszerzést tanulni Lódzban majd Varsóban, tanulmányait Párizsban fejezte be. Pályája kezdetén sokat koncertezett, néhány évig a varsói rádiózenekar vezető hegedűse volt. Bár komoly sikereket ért el, egyre inkább a komponálás foglalkoztatta. Egy autóbalesetben szerzett sérülése miatt felhagyott a koncerttezéssel, csak a zeneszerzésnek élt. Egyik leghíresebb hegedűversenye, az Oberek valamennyi lengyel hegedűvirtuóz kötelező darabja.

 

Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

november 02, 2019 - 15:40

1083. december elsején született I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és felesége, Dukasz Eirené első gyermekeként. Apja még kiskorában eljegyezte az akkori trónörökös Konsztantin Dukasszal, a kislány leendő anyósa házában nőtt fel. Tanárokat fogadtak mellé, így elmélyülhetett a matematikában, a történelemben és az orvostudományban. 1092-ben azonban apja a fiát, Anna 1087-ben született öccsét, Jóannész Komnénoszt jelölte utódjának - hiába próbálta felesége erről még a halálos ágyán is lebeszélni. Két évvel később Konsztantin meghalt.

Consuelo Velázquez mexikói zongoraművész, énekes, szövegíró (1916–2005)

augusztus 18, 2017 - 22:28

Első koncertjét hatéves korában adta, 17 évesen már zenetanár és a mexikói nemzeti filharmonikusok szólistája volt. Később énekesként is fellépett, számtalan híres dalt írt, lemezfelvételeket készített. Nemcsak hazájában, de külföldön is népszerű volt. Az 1940-ben írt Bésame Mucho (Csókolj sokszor) című romantikus balladája a világon leggyakrabban előadott mexikói dal lett. A mexikói írók és zeneszerzők egyesületének az elnöke, az írók és zeneszerzők nemzetközi szövetségének az alelnöke, 1979 - 1982 között a mexikói parlament tagja volt.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

június 15, 2016 - 12:27

Gazdag családba született, kozmopolita nevelést kapott. Aktiv politikai munkássága mellett korának ismert színésznője. Lucien Millevoye politikussal való kapcsolatából két gyermeke született, ám csak lánya, Iseulde érte meg a felnőttkort. Kisfia halála megviselte, ekkor rövid időre csatlakozott a Golden Dawn okkultista társasághoz. melynek a költő, W.B. Yeats is tagja volt. A köztudatban Gonne, kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére az ő "múzsájaként" maradt meg.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.