Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

november 02, 2019 - 15:40
A rendkívül művelt bizánci hercegnő a 11-12. században élt.

1083. december elsején született I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és felesége, Dukasz Eirené első gyermekeként. Apja még kiskorában eljegyezte az akkori trónörökös Konsztantin Dukasszal, a kislány leendő anyósa házában nőtt fel. Tanárokat fogadtak mellé, így elmélyülhetett a matematikában, a történelemben és az orvostudományban. 1092-ben azonban apja a fiát, Anna 1087-ben született öccsét, Jóannész Komnénoszt jelölte utódjának - hiába próbálta felesége erről még a halálos ágyán is lebeszélni. Két évvel később Konsztantin meghalt. Anna így 14 évesen Nikeforosz  Briennioszhoz ment hozzá, és négy gyermekük született. 

1118-ban férjével és anyjával összeesküvést szőtt, megpróbálták Jóannészt eltávolítani a trónról (Nikeforosz javára, aki azonban vonakodott együttműködni). A császár emiatt kolostorba záratta anyját és nővérét - azonban ezt nem börtönként, hanem egy kisvárosszerű létesítményként kell elképzelni. Itt írta meg Anna apjáról szóló művét, az Alexiaszt, melyben - Bellér Béla történész szerint - "nemcsak az I. keresztes háború eseményeiről fest lenyűgöző képet, hanem feltárja a túlcivilizált, de hanyatló Bizánc, és a barbár, de életerős Nyugat közti ellentétet is". Az 1150-es években halt meg. 

A művet Passuth László magyarra fordította, és életrajzi regényt is írt a szerzőről. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



La Belle Rebelle: Belle Boyd amerikai kém (1844–1900)

május 09, 2018 - 14:23

Az amerikai polgárháborúban a La Belle Rebelle, The Siren of the Shenandoah, Secesh Cleopatra neveken is ismert konföderációs kém jómódú déli családból származott. Alig múlt tizenhét éves, amikor az apja szállodájában lakó északi tisztektől megszerzett információkat továbbadta a konföderációs csapatok vezetőinek. A tavaszi hadjárat sikere részben neki is köszönhető, Stonewall Jackson tábornok az értékes információkért tiszteletbeli szárnysegédjévé nevezte ki. Belle-t többször letartóztatták, az utolsó alkalommal betegsége miatt elengedték.

Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

május 26, 2016 - 22:52

1945. november 18-án az oklahomai Tahlequah-ban született Wilma Pearl Mankiller. Az "Emberölő" családi név egy régi katonai kitüntetésre eredeztethető, amelyet az kapott annak idején, aki megvédelmezte a faluját az ellenségtől.

1956-ban családja az állami indián áttelepítő program keretében elhagyni kényszerült addigi lakhelyét, San Franciscóba költöztek. Az 1960-as években Wilma csatlakozott az amerikai bennszülöttek aktivista mozgalmához, amely abban az időben új inspirációt kapott a harmadik világbeli nacionalista mozgalmaktól és az amerikai emberi jogi mozgalomtól.

Kohn Ábrahám Albertné sz. Kellner Irén tanítónő, nőegyleti elnök (1874 –1944)

július 12, 2017 - 00:03
Pesti Izraelita Nőegylet, 1934

Tatán  és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel.

Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
Constance Gore-Booth Markiewicz

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.

Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

június 06, 2017 - 18:17

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta.

Jókai Mór: A női honvédhadnagy

március 14, 2015 - 13:02

"Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.

Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.

Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

Liliuokalani Hawaii királynő (1838–1917)

augusztus 31, 2017 - 22:43

Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.

Berty Albrecht francia ellenálló, feminista (1893–1943)

február 15, 2017 - 00:00

Marseille-ben született, ápolónőnek tanult, az első világháború alatt hadikórházakban dolgozott. 1919-ben házasságott kötött egy holland bankárral, akivel Londonban éltek. 1931-ben Párizsba ment, ahol bekapcsolódott a Ligue des droits de l'homme szervezet munkájába. Le Problème Sexuel  címmel feminista újságot alapított, amely kiállt a fogamzásgátlás és a terhességmegszakítás engedélyezéséért. A háború kitörésekor csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, melynek egyik meghatározó alakja lett. 1942-ben letartóztatták, de sikerült megszöknie.