Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

 

 

Az egyetemen férfiruhát kellett viselnie - Concepción Arenal Ponte spanyol feminista (1820–1893)

december 27, 2016 - 00:23

Az első nő, aki egyetemre járt Spanyolországban, a spanyol feminista mozgalom alapító tagja. Anyja ellenzése dacára 1841-ben a madridi egyetem jogi karára iratkozott be. Hogy ne legyen túlságosan feltünő, az előadásokon férfiruhát kellett viselnie. Az egyetem elvégzése után 1848-ban Fernando García Carrasco ügyvéddel kötött házasságot, együtt dolgoztak az Iberia című liberláis lapnak. 1859-ben megalapította az első spanyol feminista szervezetet. Sokat publikált, verseket, esszéket, bírálta az igazságszolgáltatást, az elítéltek helyzetét.

Néhány munkája:

Liliuokalani Hawaii királynő (1838–1917)

augusztus 31, 2017 - 22:43

Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.

Draga Dejanović szerb költő, író, feminista (1840–1870) 

október 06, 2017 - 17:23

Magyarkanizsán (Stara Kanjiza) született értelmiségi családba. Kanizsán, Temesvárott és Pesten tanult, ahol szerb diákokkal, az Ujedinjene omladine srpske (Fiatal szerbek egyesülete) tagjaival kötött ismeretséget. Pesten jelentek meg első versei és cikkei, melyekben a nők tanuláshoz való jogáért állt ki. 1860-ban rövid időre az akkor alakult újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt, színdarabokat fordított. 1864-ben Bečej-be (Óbecse) költözött, ahol férjével élt.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.