„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel későbbb tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott. 1875-ben a Népszínházhoz szerződött, 1896-ig az itteni társulat tagja volt, fontos szerepe volt abban, hogy a Népszínház a pesti német színház riválisává nőtte ki magát. Népszínművekben, operettekben, operákban egyforma sikert aratott. A film nem vonzotta. Utolsó nagy sikere Csiky Gergely Nagymama c. művének címszerepe. 1918-ban lépett utoljára színpadra. 

1875-ben hozzáment egy földbirtokoshoz (ez a frigy válással végződött), majd 1885-ben Splényi rendőrtanácsossal kötött házasságot. A kettő között törvénytelen gyermeke született Máday Andor képviselőtől - Blaha Sándor végül képviselő lett. 1887-ben petefészek.ciszta miatt műtétre szorult, amelyet azonban csak saját lakásában volt hajlandó elvégeztetni. A sikeres beavatkozás növelte a nőgyógyászat - és Tauffer professzor - tekintélyét. Harmadik házasságából született lánya, Blaha Sári anyja nyomdokaiba lépett, színésznő lett. 

Még életében: 1920-ban teret neveztek el róla - itt élt, ablakából rálátott a róla elnevezett színházra. 1926-ban, tüdőgyulladásban halt meg. 

 

Néhány szerepe: 

  • 1863–65 – Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház
  • 1867 – Kékszakállú – operett-átirat – főszerep, Debreceni Színház
  • 1867 – Varázshegedű – operett-főszerep, – Debreceni Színház
  • 1871. május 7. – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban – Nemzeti Színház – Blaha Lujza budapesti premierje
  • 1874 – Csikós c. népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1875. január 1. – Finum Rózsi – Tóth Ede: A falu rossza c. népszínművében – Nemzeti Színház
  • 1875. október 22. – Tóth Kálmán: Az ördög párnája – bohózat, főszerep – A Népszínház első darabja
  • 1877 ősze – A Kisasszony a feleségem – operett-főszerep – Népszínház
  • 1878 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Népszínház, címszerep – a Csingilingi csárdás c. betétdal slágerré válik
  • 1879 – A Favartné c. operett főszerepe – Népszínház
  • 1879 – Boccaccio c. operettben mint az ifjú Boccaccio – Népszínház
  • 1882 – Vörös Sapka – főszerep – Népszínház
  • 1882 – Konti József: Eleven ördög – operett-címszerep, Népszínház
  • 1883 – A Koldusdiák – Simon diák szerepében – Népszínház
  • 1885 – Felhő Klári – népszínmű címszerepe – Népszínház
  • 1886 - Gerő Károly: Tunikás lányok - népszínmű - Népszínház
  • 1888 – Konti József: Suhanc – operett-főszerep, Népszínház
  • 1894 – Szókimondó asszonyság – főszerep – Népszínház
  • 1908 – Csiky: Nagymama – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1909. március 17. – Móricz Zsigmond: Sári bíró – Bíróné főszerep, Nemzeti Színház
  • 1909 ősze, Móricz Zsigmond: A lányom – főszerep, Nemzeti Színház
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1911 nyara – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű – Balatonfüred
  • 1914. január – Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom – főszerep – Nemzeti Színház, utolsó szerepe, visszavonulása miatt leveszik a műsorból

 

Hivatkozott irodalom:

 

 

Hedy Lamarr (1913–2000) színésznő és feltaláló

október 17, 2011 - 15:06

A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1913. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.

Gondolatok Elizabeth Taylorról (1932–2011)

március 28, 2011 - 08:32

Ellenállhatatlan szépsége,igéző violakék szemei, hollófekete haja, az élet iránti megállíthatatlan szenvedélye, nyolc házassága, legendás hisztérikussága, a képernyőről szinte szégyentelenül sugárzó egyedi szexualitása, alkoholizmusa, két Oscar-díja és számtalan csodával határos módon túlélt betegsége tette azzá ami: egy teljesen egyedi hollywoodi sztárrá és egy számomra mindenképpen példaértékű nővé.

 

Az első brit, aki szólóban körülrepülte a Földet: Sheila Scott

április 27, 2017 - 00:12

Az első brit, aki szólóban körülrepülte a földet 1966-ban. 1927-ben született. Színésznő volt, színpadon és televízióban kisebb szerepekben lépett fel. Az ötvenes évek végén ismerkedett meg a repüléssel, ami szenvedélyévé vált. Első versenyét 1960-ban nyerte meg, haláláig több, mint száz rekordot állított fel. Három világkörüli szóló repülést teljesített, 1967-ben megnyerte a The Harmon International Aviation Trophy-t, 1968-ban megkapta az Order of the British Empire elismerést. Élményeiről két könyvet írt I Must Fly és On Top of the World címmel.

Delphine Seyrig (1932–1990) színésznő

október 15, 2009 - 14:29
Delphine Seyrig

A színésznő Bejrútban született 1932-ben, Párizsban tanult, később többek közt New Yorkban is élt. Franciául, angolul és németül is kiválóan beszélt, emiatt a lehető legváltozatosabb szerepeket kapta. Egyik legemlékezetesebb - szándékosan Marlene Dietrich-re emlékeztető - alakítása Báthory grófnő Harry Kümel Daughters of Darkness című, 1971-es filmjében, mely Sheridan LeFanu Carmilla c. vámpírnovellájának szabad adaptációja. A vámpírfilm konvencióitól való elszakadás folytán a mű feminista filmként is értelmezhető.

Glenda Jackson angol színész, politikus (sz. 1936)

május 09, 2018 - 14:18

Szenvedélyes, érzékeny hősnőket játszott színpadon és filmen. A Szerelmes asszonyok és az Egy kis előkelőség című filmjeiért 1970-ben és 1973-ban Oscar-díjat kapott. Újságíróként is dolgozott, majd a politika felé fordult, és 1992-ben munkáspárti képviselőként bejutott a parlamentbe. A Munkáspárt hatalomra kerülésekor London közlekedési miniszterének nevezték ki. A 2010-es választáson, csekély különbséggel ugyan, de ismét képviselővé választották.