Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. A realista színészet egyik úttörője évtizedekig a magyar szinház királynője volt. 1833-ban a budai Várszínházban debütált, egy ideig játszott a kassai színházban, 1837-ben pedig az akkor nyílt Nemzeti Színház szerződtette. 1848-ban házasságot kötött Jókai Mórral. 1857-ben a Miskolci Nemzeti Színház megnyitóján  Jókai Mór mondott beszédet, a nyitó darabban Laborfalvi Róza játszotta a főszerepét. Leghíresebb szerepei Gertrudis, Stuart Mária, Lady Macbeth, Lady Milford voltak, idősebb korában komikai szerepkörben is bemutatkozott. 1859-ben fejezte be pályafutását. 

Anyósa ellenezte a házasságot, nem csak mert Róza hét évvel idősebb volt az írónál, hanem mert (feltehetően Lendvay Márton színésztől) volt egy törvénytelen lánya, Benke Rozália. Laborfalvi végül háziasságával szerelte le az ellenkezést - anyósa egy alkalommal libát pucolva talált rá (ami lehetett megrendezett kép is). Felnövekedve Benke Róza is törvénytelen gyereknek adott életet (a korabeliek szerint Andrássy Gyula gróf volt az apa), majd 1861-ben tüdőbajban meghalt. Jókaiék ekkor örökbe fogadták a kislányt, III. Rózát, és a sajátjukként nevelték. Jókai, haldokló felesége megnyugtatása miatt 1886-ban hivatalosan is a nevére vette. De a második házassága miatt keletkezett konfliktus során végül mégis kizárta az örökségből. A botrányos frigyért (az agg Jókai a húszéves Nagy Bellát vette el) az egyik unokahúg Jókai Rózát hibáztatta, amiért az sokat eljárt otthonról, és ellentétben nagyanyjával, nem látta el házikoszttal az írót. Jókai Róza Feszty Árpád festőművészhez ment feleségül, lányuk a szintén festőművész .     

Felhasznált irodalom: 

 

 

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel későbbb tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

augusztus 29, 2017 - 22:00

Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,  

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

"Az első Gertrudis" Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

február 26, 2019 - 17:35

1791-ben született Nagyszebenben, szegény erdélyi szász családban. Szüleit korán elveszítette, ezután cselédnek állt. Munkaadója, Láng Ádám János színész - az első magyar színtársulat alapítójának, Kelemen Lászlónak a sógora - észrevette a tehetségét, az ő biztatására a lány megtanult magyarul. A házban gyakran megforduló Kazinczy Ferenctől is jelentős biztatást kapott. 1810-ben férjével együtt a Debrecenben játszó kolozsvári társulathoz szerződött. Férje korán meghalt, ő maga 1847-ig járta vándorszínészként az országot. A székesfehérvári színitársulathoz, majd a kassaihoz szerződött.