Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Laborfalvi Róza színész (1817–1886)

február 23, 2019 - 01:42
A realista színészet egyik úttörője évtizedekig a magyar szinház királynője volt.

Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.

Róza - Judit a irénti tiszteletből vette fel ezt a művésznevet - tól tanulta a színészi mesterséget, majd 1833-ban a budai Várszínházban debütált, egy szobalány rövid szerepében. Az igazgató, Fáy András lelkesen fogadta, ahogyan a kritika is: 

Laborfalvi Rozália leányasszony szép alakja, tiszta orgánuma és helyes szólejtése szép reményt nyújtanak jövője felől. 

Néhány hónappal később azonban édesanyja elhunyt, apja pedig visszaköltözött Miskolcra, ahol hamar újranősült és újabb gyermeke született. A még csak tizenhat éves Róza egyedül maradt, ekkor találkozott a jóképű, népszerű - és nős - pályatársával, Lendvay Mártonnal, aki elcsavarta a fejét, ám  hamar magára hagyta. Róza törvénytelen gyermeket szült, akit szintén Rózának nevezett el, és akit Kántorné tanácsa ellenére sem volt hajlandó örökbe adni. Apja mélyen megvetette a történtek miatt, így kollégái támogatták a fiatal lányanyát. Ünnepelt színésznők esetében a társadalom hallgatólagosan elnézte az efféle normaszegést, Laborfalvi azonban egész életében lelkiismeret-furdalást érzett és igyekezett lányát kárpótolni születése körülményeiért. 

Egy ideig a kassai színházban is játszott, majd 1837-ben pedig az akkor (a mai Astoriánál) nyílt pesti Magyar Színház (1840-től: Nemzeti Színház) szerződtette. Első nagy szerepét Schenk Belizár c. darabjában kapta, Antoninát játszotta és a közönség ünnepelte a húszéves művésznőt - akinek a fizetése azonban most sem emelkedett. Idősebb pályatársnője tanácsára elfogadta az őt megkörnyékező arisztokraták közeledését, hogy a gyerek semmiben ne szenvedjen hiányt. A színészek fizetései ekkoriban nagyon alacsonyak voltak, és még ebből a kis összegből kellett állniuk jelmezeik - nők esetében jóval magasabb - költségét is. Állítólag Fáy András korábban egyenesen tanácsolta a színésznőknek, hogy keresetüket ily módon egészítsék ki! Róza támogatta elszegényedett apját, aki azonban, noha a pénzt elfogadta, lányát továbbra is megvetette.     

1848-ban a színház titkáraként dolgozó jóbarát, Szigligeti Ede drámaíró kiadta egyik szobáját egy kezdő írónak, Jókai Mórnak. A Szigligetiékhez bejáratos Rózának hamarosan feltűnt Jókai zavartsága a jelenlétében. Hamarosan eljegyezték egymást, noha Petőfi azzal próbálta jóbarátját eltántorítani, hogy elmondta neki: Rózának van egy (ekkor már tizenhárom éves) törvénytelen gyereke. Jókai ekkor sem visszakozott, de végül csak elszökve, titokban tudták megkötni a házasságot, amit az anyós a korkülönbség miatt (Róza hét évvel idősebb volt az írónál) is ellenzett, és kitagadta fiát (később ezt visszavonta). Laborfalvi végül háziasságával szerelte le az ellenkezést - anyósa egy alkalommal libát pucolva talált rá (ami lehetett megrendezett kép is). A Svábhegyen vettek egy villát. Laborfalvi további sikereket aratott a színházban,, és támogatta férje írói tevékenységét, azonban a rokonság szemrehányásai szerint a pénzt nem tudta jól kezelni, és állatseregletet halmozott fel a szobáikban (csirkéket, disznót is).   

1857-ben a Miskolci Nemzeti Színház megnyitóján  Jókai Mór mondott beszédet, a nyitó darabban Laborfalvi Róza játszotta a főszerepét.

Leghíresebb szerepei Gertrudis, Stuart Mária, Lady Macbeth, Lady Milford voltak, idősebb korában komikai szerepkörben is bemutatkozott. 1859-ben fejezte be pályafutását, leszámítva 1883-as miskolci vendégszereplését. 

Kétségbe ejtette, hogy felnövekedve lánya, Benke Róza is törvénytelen gyereknek adott életet (Andrássy Gyula gróf volt az apa, aki nem sokat törődött vele), majd 1861-ben tüdőbajban meghalt. Jókaiék örökbe fogadták a kislányt, III. (Benke) Rózát, és a sajátjukként nevelték, eltitkolva előle az igazságot, amit csak véletlenül tudott meg kilencéves korában. Jókai, haldokló felesége megnyugtatása miatt 1886-ban hivatalosan is a nevére vette: Jókai Róza lett. Laborfalvi Róza 1886-ban, 69 évesen hunyt el.

A művészi ambíciókat tápláló Jókai Róza ekkor, hogy a megövegyült Jókait gyámolítsa, félbeszakította művészeti tanulmányait Münchenben. Nem sokkal később hozzáment Feszty Árpádhoz, aki nem engedte festeni. Jókaival a viszonyuk az író második házassága körül keletkezett konfliktusok miatt megromlott. A botrányos frigyért (az agg Jókai a húszéves Nagy Bellát vette el) az egyik unokahúg, Váli Mari Jókai Rózát hibáztatta, amiért az sokat eljárt otthonról, és ellentétben nagyanyjával, nem látta el házikoszttal az írót. 

 

Jókai Róza és Feszty Árpád lánya,  - Laborfalvi Róza dédunokája - sikeres festőművésszé vált.     

 

Felhasznált irodalom: 

 

 

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották. 

 

Pásztory Ditta zongoraművész (1903–1982)

október 27, 2019 - 01:27

Pásztory Edith a budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

"Az első Gertrudis": Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

február 26, 2019 - 17:35

1791-ben született Nagyszebenben, szegény erdélyi szász családban. Szüleit korán elveszítette, ezután cselédnek állt. Munkaadója, Láng Ádám János színész - az első magyar színtársulat alapítójának, Kelemen Lászlónak a sógora - észrevette a tehetségét, az ő biztatására a lány megtanult magyarul. A házban gyakran megforduló Kazinczy Ferenctől is jelentős biztatást kapott.

Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Suzanne Rozsa hegedűművész, zenetanár (1923–2005)

augusztus 31, 2019 - 23:01

Budapesten született, 6 éves korában kezdte a hegedűtanulást. Két évvel később a család Bécsbe emigrált, felvették a Zeneakadémiára és 14 évesen megnyerte a rangos Fritz Kreisler versenyt. Az Anschluss után anyjával Londonba menekültek, ahol felvették a Royal College of Music-ba. Ott találkozott Martin Lovett csellistával, akivel 1950-ben házasságot kötött. 1944-ben felkérték a London Polish Quartet vezetőjének, mely később a legjelentősebb brit kamarazenekarnak számított. Alapító tagja volt az English Chamber Orchestra-nak, többször fellépett Yehudi Menuhinnal.

Orosz Adél balettművész (sz. 1938)

március 15, 2018 - 22:35

Az Operaház balettiskolájába, majd  az Állami Balett Intézetbe járt, 1959-től a leningrádi Kirov Színházban tanult. 1954-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, 1957-ben kapta meg magántáncosi kinevezését. A balettirodalom szinte valamennyi főszerepét eltáncolta itthon és külföldön. 1984-1988 között az Operaház balettigazgatója, 1989-től pedig a Táncművészeti Főiskola balettmestere volt. Néhány kitüntetése: Érdemes Művész; Kiváló Művész;  Liszt Ferenc-díj ; Kossuth-díj. Örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának, 2010-ben A tánc világnapján életműdíjat kapott. 

 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.