"Az első Gertrudis" Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Az első Gertrudis" Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

február 26, 2019 - 17:35

1791-ben született Nagyszebenben, szegény erdélyi szász családban. Szüleit korán elveszítette, ezután cselédnek állt. Munkaadója, Láng Ádám János színész - az első magyar színtársulat alapítójának, Kelemen Lászlónak a sógora - észrevette a tehetségét, az ő biztatására a lány megtanult magyarul. A házban gyakran megforduló Kazinczy Ferenctől is jelentős biztatást kapott. 1810-ben férjével együtt a Debrecenben játszó kolozsvári társulathoz szerződött. Férje korán meghalt, ő maga 1847-ig járta vándorszínészként az országot. A székesfehérvári színitársulathoz, majd a kassaihoz szerződött. 1833-ben a Bánk bán ősbemutatóján szerepelt, ezért életrajzi regényében "Az első Gertrudis"-ként emlékezik meg róla.

Az ún. "síró-éneklő iskola" képviselője, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház nem szerződtette, mert addigra ez a játékstílus elavulttá vált. (Más források szerint szerződtették volna, de ő maga egy félreértés miatt nem tette be a lábát az épületbe.)

Lakásában "nevendékeket" fogadott, lakott nála egy másik fiatal színészaspiránssal, de nem jöttek ki Kántornéval. Laborfalvi megszökött tőle, és végül ő vette át a helyét Gertrudisként. 

Kántorné 1845-ig még Erdélyben játszott. Idős napjait nyomorogva töltötte, volt házmester, szakácsnő és színházi jegypénztáros. Büszkesége miatt nehezen fogadott el támogatást. 1854-ben halt meg Marosvásárhelyen. Sírkövét halála után két évvel Prielle Kornélia emeltette.    

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel későbbb tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Gerster Etelka operaénekes (1855–1920)

június 24, 2019 - 21:22

A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett.

Szőllősy Nina színész és költő 1843 - 1861

május 29, 2019 - 17:05

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot, öt évesen már szavalt a színpadon. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei.

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.