"Az első Gertrudis": Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Az első Gertrudis": Kántorné Engelhardt Anna színész (1791–1854)

február 26, 2019 - 17:35

1791-ben született Nagyszebenben, szegény erdélyi szász családban. Szüleit korán elveszítette, ezután cselédnek állt. Munkaadója, Láng Ádám János színész - az első magyar színtársulat alapítójának, Kelemen Lászlónak a sógora - észrevette a tehetségét, az ő biztatására a lány megtanult magyarul. A házban gyakran megforduló Kazinczy Ferenctől is jelentős biztatást kapott.

1810-ben férjével együtt a Debrecenben játszó kolozsvári társulathoz szerződött. Férje korán meghalt, ő maga 1847-ig járta vándorszínészként az országot. (Özvegyként született egy törvénytelen lénya, akit,hogy megkímélje a hányatott élettől, örökbe adott.) A székesfehérvári színitársulathoz, majd a kassaihoz szerződött. 1833-ben a Bánk bán ősbemutatóján szerepelt, ezért életrajzi regényében "Az első Gertrudis"-ként emlékezik meg róla.

Az ún. "síró-éneklő iskola" képviselője, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház nem szerződtette, mert addigra ez a játékstílus elavulttá vált. (Más források szerint szerződtették volna, de ő maga egy félreértés,illetve egy nem kézbesített meghívó miatt nem tette be a lábát az épületbe.)

Lakásában "nevendékeket" fogadott, lakott nála egy másik fiatal színészaspiránssal, de nem jöttek ki Kántornéval. Laborfalvi megszökött tőle, és végül ő vette át a helyét Gertrudisként. 

Kántorné 1845-ig még Erdélyben játszott. Idős napjait nyomorogva töltötte, volt házmester, szakácsnő és színházi jegypénztáros. Büszkesége miatt nehezen fogadott el támogatást. 1854-ben halt meg Marosvásárhelyen. Sírkövét halála után két évvel Prielle Kornélia emeltette.    

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hegyesi Mari színész (1861–1925)

december 26, 2019 - 14:47

1861. december 28-án született Padovában. Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában. 1886-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1918-ban örökös tagja lett. A korszak egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művészének tartották. Eleinte a klasszikus műsorban szerepeltették (Shakespeare Portiája és Hermionéja; Katona Melindája; Madách Évája). Egyénisége később modern drámák nőalakjaiban bontakozott ki. – F. sz. Lady Windermere (Wilde); Rose Bernd (Hauptmann); Gina (Ibsen: Vadkacsa).

Ady így írt róla:

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.