T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja. Száznál több publikációja jelent meg rangos hazai és külföldi lapokban, több külföldi egyetemen volt vendégprofesszor, külföldi tudományos akadémiák tiszteletbeli tagja. Számos kitüntetés birtokosa, 2015-ben megkapta az Akadémiai Aranyérmet. 80. születésnapjára The Mathematics of Vera Sós címmel nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten. 

 

 

Ingrid Daubechies belga fizikus, matematikus (sz. 1954)

augusztus 17, 2017 - 12:33

Ingrid Daubechies (ejtsd: dóbecsíz) az első nő, akit az International Mathematical Union elnökévé választottak, a kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik. Fő kutatási területe a waveletek (hullámocskák). A brüsszeli egyetemen végzett 1975-ben, doktori értekezését 1980-ban védte meg. Az AT&T Bell Laboratories-nál dolgozott, 1990-ban a Michigan, 1991- 1993 között a Rutgers egyetem kutatója volt. Ő volt az első nő, akit a Princeton egyetem matematikai tanszékének professzorává kineveztek.

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.

Ormos Mária történész, akadémikus (sz. 1930)

szeptember 30, 2019 - 22:36

Debrecenben született, édesanyja Förster Elza műszaki rajzoló. Érettségi után a Debreceni Tudományegyetem történelem-magyar szakos hallgatója.

Diplomájának megszerzése (1952) után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított. Szépen induló szakmai előmenetelét átmenetileg megpecsételte az 1956-os forradalom idején képviselt állásfoglalása, ami miatt fegyelmivel elbocsátották. Ezután egy ideig csak levéltárosként és általános iskolai tanárként dolgozhatott. 1960-tól az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezető munkatársa. 

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését:

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

A csillagászat mindenkié: Helen Sawyer Hogg (1905–1993)

július 30, 2017 - 19:08

A Mount Holyoke College-ban végzett, doktori értekezését  1931-ben a Radcliffe-ban védte meg. A Dunlop Observatory munkatársa volt, és a torontoi egyetemen csillagászatot tanított. Az első nő volt, akit asztronómiai tudományos társaság elnökévé választott. Tudományos publikációin kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt, a Toronto Starban volt heti rovata. The Stars Belong to Everyone című könyvében mindenki számára érthetően mutatja be a csillagászatot. Ő volt az első kanadai nő, akiről kisbolygót neveztek el.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Emmy Noether német matematikus

március 20, 2010 - 13:28

Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus 1882. március 23-án született a németországi Erlangenben. Apja, Max Noether a helyi egyetem matematikaprofesszora, anyja, Ida Kaufmann, gazdag kölni család lánya. Három fiútestvére gimnáziumot végzett, ami az egyetemre való bejutást készítette elő, lányokat ide nem vettek fel. Emmy az erlangeni Höhere Töchter Schule-t végezte, irodalmat és nyelveket tanult, zongoraleckéket vett, és a záróvizsgák letétele után angolt és németet taníthatott Bajorországban. A nyelvtanítás azonban nem vonzotta, matematikával akart foglalkozni.