Emmy Noether német matematikus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Emmy Noether német matematikus

március 20, 2010 - 13:28
Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus. 1918-ban publikálta egyik legjelentősebb eredményét, mely a Noether tétel néven ismert.

Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus 1882. március 23-án született a németországi Erlangenben. Apja, Max Noether a helyi egyetem matematikaprofesszora, anyja, Ida Kaufmann, gazdag kölni család lánya. Három fiútestvére gimnáziumot végzett, ami az egyetemre való bejutást készítette elő, lányokat ide nem vettek fel. Emmy az erlangeni Höhere Töchter Schule-t végezte, irodalmat és nyelveket tanult, zongoraleckéket vett, és a záróvizsgák letétele után angolt és németet taníthatott Bajorországban. A nyelvtanítás azonban nem vonzotta, matematikával akart foglalkozni.

A századfordulón Németországban nők hivatalosan nem iratkozhattak egyetemre, azonban hallgathatták azokat az órákat, melyekre az előadó professzor engedélyt adott. Ilyen speciális engedéllyel járt az erlangeni egyetemre Emmy Noether. 1903-ban letehette a felvételi vizsgát a göttingeni egyetemen, itt járt egy évet. 1904-ben végre Erlangenben is engedélyezték nők beiratkozását, így visszatért szülővárosába. 1907-ben védte meg sikerrel matematika doktori disszertációját.

Doktorálás után, ha valaki tudományos karriert választ, a szokásos út az egyetemi habilitáció – már ha férfi az illető. Német egyetemeken nő nem lehett hivatalosan tanár. Emmy 1908-tól dolgozott az erlangeni egyetemen fizetés és kinevezés nélkül. Apjának segített, de saját kutatásokat is kezdett, több publikációja jelent meg. Az eredeti gondolkodású matematikus egyre nagyobb hírnevet szerzett. 1908-ban tagjai közé választotta a Circolo Matematico di Palermo, 1909-ben a Deutsche Mathematiker-Vereinigung ajánlotta fel a tagságot, egyúttal felkérték a társaság rendes évi közgyűlésén való előadás megtartására is.

1915-ben meghívták Göttingenbe, bár hivatalos kinevezést itt sem kapott, előadásait így hirdették meg:

Matematikai fizika szeminárium, Prof. Hilbert, Dr. E. Noether asszisztenciájával, hétfőn 4-től 6-ig.

1919-ben lehetővé tették, hogy előadásait saját neve alatt tartsa meg, bár fizetést még mindig nem kapott. 1922-ben szerződéses egyetemi docens lett csekély fizetéssel, de rendes egyetemi tanárrá sohasem nevezték ki.

Emmy 1918-ban publikálta egyik legjelentősebb eredményét, mely a Noether tétel néven ismert. 1921-ben jelent meg Idealtheorie in Ringbereichen című közleménye, melyet a modern algebra egyik alapművének tartanak. 1928-29-ben Moszkvában, 1930-ban Frankfurtban volt vendégprofesszor.

Az egyetemi oktatás és kutatás mellett szerkesztője volt a Mathematische Annalen  című lapnak. Sok cikk jelent meg kollegái és tanítványai neve alatt, melyeknek létrejöttében komoly része volt.

Jelentős nemzetközi kongresszusok megbecsült előadója, 1932-ben az Alfred Ackermann-Teubner Memorial díjjal ismerték el eredményeit.

Mindez azonban semmit nem számított a nácik hatalomrajutásakor - Emmy Noether zsidó. Az egyetemről eltávolították, élete is veszélyben volt. A tudóstársadalom nem feledkezett meg róla, az Egyesült Államok több egyetemétől kapott meghívást, így 1933 októberében elhagyta Németországot. Princetonban előadásokat tartott, a Bryn Mawr College pedig egyetemi tanári állást ajánlott fel. Élete utolsó, talán legboldogabb és legtermékenyebb két évét ott töltötte, női kollégák között, női tanítványokkal, támogató, inspiráló kutatási környezetben.

53 éves korában, alkotóerejének teljében halt meg, egy operációt követően embóliát kapott. Albert Einstein egy írt róla nekrológjában (New York Times, 1935. május 5.)

„A legmértékadóbb kortárs matematikusok megítélése szerint Noether kisasszony a legjelentősebb alkotó matematikus zseni, aki feltűnt a nők felsőoktatásban való megjelenése óta.” 

 

(Első megjelenés: minok.hu )

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

március 31, 2017 - 13:39

Selyemkereskedelemmel foglalkozó, jómódú családjának értékes könyvtárában töltötte már gyerekkorától napjainak legnagyobb részét. Különösen a matematikával és filozófiával foglalkozó műveket tanulmányozta. Párizsban 1795-ben nyílt meg az École Polytechnique, nőket nem vettek fel, de a hallgatók elkérhették az előadások anyagát, és utána beszámolót kellett róla írniuk. Sophie egy kimaradt férfihallgató nevén jelentkezett.

Nicole-Reine Lepaute francia asztronómus, matematikus (1723–1788)

április 12, 2017 - 00:41

A párizsi Luxembourg palotában született, ahol apja lakáj volt. Formális nevelést nem kapott, de sokat tanult a kéznél levő könyvekből, az ott élő vagy odalátogató professzoroktól, tudósoktól. 1748-ban megismerkedett és összeházasodott a királyi órásmesterré kinevezett Jean Andre Lepaute-val, aki felkeltette érdeklődését az asztronómia és a matematika iránt. Nicole nemcsak segített férjének a munkában, hanem önállóan oldott meg problémákat. 1759-ben előre jelezte a Halley üstökös visszatérését.

Kiran Mazumdar Shaw, indiai üzletasszony

március 30, 2010 - 12:44

India ma talán leggazdagabb asszonya 1953. március 23-án született Bangalore-ban. A Bishop Cotton leányiskola és a Mount Carmel College elvégzése után a Bangalore Egyetem hallgatója lett, ahol 1973-ban szerezte meg diplomáját zoológiából. Ezt követően egy évig Ausztráliában a Melbourn-i Ballarat egyetemen a maláta- és sörfőzést tanulmányozta, végzés után ő lett India első női sörfőzőmestere. 1974-ben a Carlton & United Beverages-nél kezdett dolgozni, majd néhány évvel később Írországban a Biocon Biochemicals-nál volt menedzser gyakornok.

Olga Ladizsenszkaja orosz matematikus (1922–2004)

március 07, 2018 - 20:24

Kologrivban született, családjában több matematikus volt. Apja politikai okok miatt börtönbe került, ezért nem vették fel a leningrádi egyetemre, tanárképző főiskolát végzett. A háború alatt matematikát tanított egy középiskolában. 1943-ban a moszkvai egyetem hallgatója lett, ahol 1947-ben diplomázott. Doktori értekezését már Leningrádban nyújtotta be és védte meg 1949-ben. Ugyanettől az évtől az egyetem oktatója, később a Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kutatója lett, 1962-ben az intézet vezetőjévé nevezték ki.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

november 02, 2019 - 21:31

Alexandriában született (feltehetően) 355-ben, a matematikus Theón lányaként. Egyesek szerint tudásával és értelmével „messze túlszárnyalta saját korának filozófusait”. Apollóniosz és Diophantosz geometriájához írt megjegyzéseket, zenélt, platóni és arisztotelészi filozófiát tanított Athénban és Alexandriában, ahol akadémiát is nyitott, és megjelentetett egy asztronómiáról szóló könyvet. Aszkéta életet élt, kérőit elutasította.