Emmy Noether német matematikus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Emmy Noether német matematikus

március 20, 2010 - 13:28
Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus. 1918-ban publikálta egyik legjelentősebb eredményét, mely a Noether tétel néven ismert.

Emmy Noether matematikus, elméleti fizikus 1882. március 23-án született a németországi Erlangenben. Apja, Max Noether a helyi egyetem matematikaprofesszora, anyja, Ida Kaufmann, gazdag kölni család lánya. Három fiútestvére gimnáziumot végzett, ami az egyetemre való bejutást készítette elő, lányokat ide nem vettek fel. Emmy az erlangeni Höhere Töchter Schule-t végezte, irodalmat és nyelveket tanult, zongoraleckéket vett, és a záróvizsgák letétele után angolt és németet taníthatott Bajorországban. A nyelvtanítás azonban nem vonzotta, matematikával akart foglalkozni.

A századfordulón Németországban nők hivatalosan nem iratkozhattak egyetemre, azonban hallgathatták azokat az órákat, melyekre az előadó professzor engedélyt adott. Ilyen speciális engedéllyel járt az erlangeni egyetemre Emmy Noether. 1903-ban letehette a felvételi vizsgát a göttingeni egyetemen, itt járt egy évet. 1904-ben végre Erlangenben is engedélyezték nők beiratkozását, így visszatért szülővárosába. 1907-ben védte meg sikerrel matematika doktori disszertációját.

Doktorálás után, ha valaki tudományos karriert választ, a szokásos út az egyetemi habilitáció – már ha férfi az illető. Német egyetemeken nő nem lehett hivatalosan tanár. Emmy 1908-tól dolgozott az erlangeni egyetemen fizetés és kinevezés nélkül. Apjának segített, de saját kutatásokat is kezdett, több publikációja jelent meg. Az eredeti gondolkodású matematikus egyre nagyobb hírnevet szerzett. 1908-ban tagjai közé választotta a Circolo Matematico di Palermo, 1909-ben a Deutsche Mathematiker-Vereinigung ajánlotta fel a tagságot, egyúttal felkérték a társaság rendes évi közgyűlésén való előadás megtartására is.

1915-ben meghívták Göttingenbe, bár hivatalos kinevezést itt sem kapott, előadásait így hirdették meg:

Matematikai fizika szeminárium, Prof. Hilbert, Dr. E. Noether asszisztenciájával, hétfőn 4-től 6-ig.

1919-ben lehetővé tették, hogy előadásait saját neve alatt tartsa meg, bár fizetést még mindig nem kapott. 1922-ben szerződéses egyetemi docens lett csekély fizetéssel, de rendes egyetemi tanárrá sohasem nevezték ki.

Emmy 1918-ban publikálta egyik legjelentősebb eredményét, mely a Noether tétel néven ismert. 1921-ben jelent meg Idealtheorie in Ringbereichen című közleménye, melyet a modern algebra egyik alapművének tartanak. 1928-29-ben Moszkvában, 1930-ban Frankfurtban volt vendégprofesszor.

Az egyetemi oktatás és kutatás mellett szerkesztője volt a Mathematische Annalen  című lapnak. Sok cikk jelent meg kollegái és tanítványai neve alatt, melyeknek létrejöttében komoly része volt.

Jelentős nemzetközi kongresszusok megbecsült előadója, 1932-ben az Alfred Ackermann-Teubner Memorial díjjal ismerték el eredményeit.

Mindez azonban semmit nem számított a nácik hatalomrajutásakor - Emmy Noether zsidó. Az egyetemről eltávolították, élete is veszélyben volt. A tudóstársadalom nem feledkezett meg róla, az Egyesült Államok több egyetemétől kapott meghívást, így 1933 októberében elhagyta Németországot. Princetonban előadásokat tartott, a Bryn Mawr College pedig egyetemi tanári állást ajánlott fel. Élete utolsó, talán legboldogabb és legtermékenyebb két évét ott töltötte, női kollégák között, női tanítványokkal, támogató, inspiráló kutatási környezetben.

53 éves korában, alkotóerejének teljében halt meg, egy operációt követően embóliát kapott. Albert Einstein egy írt róla nekrológjában (New York Times, 1935. május 5.)

„A legmértékadóbb kortárs matematikusok megítélése szerint Noether kisasszony a legjelentősebb alkotó matematikus zseni, aki feltűnt a nők felsőoktatásban való megjelenése óta.” 

 

(Első megjelenés: minok.hu )

 

 

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

“A Cornell-en és a Columbia-n egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja.

A világon az első doktori fokozatot szerző nő: Elena Cornaro Piscopia 

április 19, 2017 - 22:58

Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták.