Ingrid Daubechies belga fizikus, matematikus (sz. 1954)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ingrid Daubechies belga fizikus, matematikus (sz. 1954)

augusztus 17, 2017 - 12:33
A kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik.

Ingrid Daubechies (ejtsd: dóbecsíz) az első nő, akit az International Mathematical Union elnökévé választottak, a kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik. Fő kutatási területe a waveletek (hullámocskák). A brüsszeli egyetemen végzett 1975-ben, doktori értekezését 1980-ban védte meg. Az AT&T Bell Laboratories-nál dolgozott, 1990-ban a Michigan, 1991- 1993 között a Rutgers egyetem kutatója volt. Ő volt az első nő, akit a Princeton egyetem matematikai tanszékének professzorává kineveztek. Úttörő munkásságáért több kitüntetést kapott, többek között ő az első nő, aki megkapta a National Academy of Sciences Award in Mathematics díjat. Az American Academy of Arts and Sciences valamint számos külföldi akadémia és tudományos társaság tagja. 

 

 

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja.

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Dorothy Hill ausztrál geológus (1907–1998)

szeptember 10, 2017 - 12:24

Az első nő, akit ausztrál egyetemen professzorá neveztek ki, akit a Tudományos Akadémia tagjává és 1970-ben annak elnökévé választottak. A University of Queensland hallgatója volt, kémiát és geológiát tanult, 1928-ban kitüntetéssel végzett. 1931 és 1933 között doktori értekezésén dolgozott Cambridge-ben. Hét évet töltött Angliában, ezalatt több fontos publikációja jelent meg, szakterületének nemzetközileg elismert alakja lett. A háborúban a Women's Royal Australian Naval Service kódfejtő csapatának tagja volt.

A világon az első doktori fokozatot szerző nő: Elena Cornaro Piscopia 

április 19, 2017 - 22:58

Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták. 

Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését: