Emma Nutt, az első női telefonkezelő (1860–1915)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emma Nutt, az első női telefonkezelő (1860–1915)

szeptember 01, 2016 - 19:44
1878. szeptember elsején lépett munkába az első női telefonkezelő, Emma Nutt. Az Egyesült Államokban ezt a napot (Emma Nutt Day) róla nevezték el.

Szeptember elseje az Egyesült Államokban Emma Nutt napja. 1878-ban ezen a napon alkalmazta őt Alexander Graham Bell a Boston Telephone Dispatch Company telefonkezelőjének. Kezdetben a telefonközpontokban férfiak dolgoztak, de rengeteg panasz volt a rossz modorukra, trágár beszédükre, türelmetlenségükre, az ügyfelekkel szembeni gorombaságaikra. Bell reménye, hogy a női alkalmazottak udvariasak és türelmesek lesznek, bevált, a telefont kezelő nők remek munkaerőnek bizonyultak. 

Emma és nővére, akit néhány órával utána alkalmaztak, 10 dollárt kapott egy hónapra, ami akkoriban jó fizetésnek számított. A munkaidő heti 54 óra volt. Közel negyven éven át dolgozott a telefontársaságnak, kívülről tudta a New England Telephone Company összes előfizetőjének számát. 

Az 1890-es években a telefonkezelőkkel szemben szigorúak voltak az elvárások. legyen 17 és 26 év közötti, hajadon, szolid megjelenésű, jómodorú, magas és hosszú karú, hogy elérje a kapcsolótábla tetejét. A korra jellemző diszkrimináció is jelen volt, feketéket és zsidókat nem alkalmaztak. 

Emma Nutt az első világháború kitörése után vonult nyugdíjba, a kezdetben magas fizetése az évek során csak keveset emelkedett. 1919 április 15-én a New England-i telefonkezelők, többezer nő, sztrájkba lépett a magasabb bérek, rövidebb munkaidő, és a szakszervezetük elismeréséért. Öt nap múlva a sztrájk sikerrel befejeződött, a vezetőség elfogadta követeléseiket. 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-White

június 13, 2017 - 23:48

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg. Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott. Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetúnióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál. Képeit őrzi  többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.