Marie-Félicité-Denise Pleyel francia zongoraművész (1811–1875)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marie-Félicité-Denise Pleyel francia zongoraművész (1811–1875)

szeptember 29, 2017 - 23:00

A XIX. század legnagyobb virtuózai közé tartozott, tizenöt éves korában már nagysikerű koncerteket adott Ausztriában, Oroszországban, Németországban. Tehetséges tanár is, majdnem harminc évig volt a brüsszeli konzervatórium professzora. Magánélete változatos, a korabeli felfogás szerint néha botrányos volt, de ez nem okozott kárt rendkívül sikeres karrierjének. Rövid ideig Berlioz, a romantikus zeneszerző menyasszonya volt, de anyja rábeszélte, hogy inkább a zongorakészítő Pleyelhez menjen feleségül. Berlioz, aki ebben az időben római ösztöndíjas évét töltötte, a hír hallatán elhatározta, hogy szobalánynak öltözve Párizsba megy és mindhármukat megöli, azonban amikor Nizzáig ért, feladta tervét. A házasság rövid ideig tartott, Marie nem tudott egyetlen férfi mellett megmaradni.

 

 

Chiquinha Gonzaga brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző (1847–1935) 

október 15, 2017 - 00:08

Brazília első női karmestere, egyik legismertebb és legsikeresebb művésze, aki népszerűségét a rabszolgafelszabadító mozgalom támogatásában is felhasználta. Anyja félvér volt, apja gazdag családból származó magasrangú katonatiszt, aki családja tiltakozása ellenére nősült. Kiskorától tanult zenét, első művét 11 évesen komponálta. 16 évesen apja férjhez adta egy tengerésztiszthez, 3 gyereket szült, férje bántalmazta és eltiltotta a zenétől, ezért legidősebb fiával megszökött. Ő volt az első brazil nő, aki hivatalosan elvált férjétől, apja ezért halottnak tekintette.

Egyenlő bért a konzervatóriumban! - Jeanne-Louise Farrenc francia zeneszerző

május 30, 2016 - 20:39

Művészcsaládban született 1804-ben, Moschelesnél és Hummelnél tanult a párizsi konzervatóriumban, férje Aristide Farrenc, a híres fuvolás volt. Jeanne-Louise később a konzervatórium tanára lett, az egyetlen nő, aki ezt l9. században el tudta érni. Hamarosan egész Európában híressé vált, szimfóniáit Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Genfben adták elő, elismerő kritikákat kapott Schumanntól és Berlioztól. A Nonetto premierje 1850-ben hatalmas siker volt, ezen felbátorodva Jeanne-Louise a konzervatórium vezetőitől a férfiakéval megegyező fizetést kért. Kérését azonnal teljesítették.

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.