Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

február 05, 2012 - 09:54

 „A Forradalom félelmetes, de célja az, hogy boldogságot hozzon az emberiségnek. Elszánt harcosai vannak, könyörtelen küzdők, akikre szüksége van. A Forradalom egy vérből és sárból álló óceánból húzza ki az emberiséget, egy óceánból, amelyben névtelen ezrek szolgálnak néhány cápa eledeléül, és a forradalom győzelméért fájdalommal kell fizetni, ez szükségszerű. Amikor egy fuldoklót kihúzol a vízből, nem mérlegeled, hogy a hajánál fogva teszed-e ezt, vagy számára kényelmesebb megoldást keresel.” - Louise Michel: Emlékiratok

Louise Michel 1830. május 29-én született a franciaországi Vroncourt-ban, a kastély fiatalurának és egy szolgálólánynak a kapcsolatából. A kislányt apai nagyszülei nevelték fel, liberális szellemű, széleskörű, jó oktatást kapott, megszerezte a tanítónői képesítést. 

Audelancourtban kezdett tanítani, majd Párizsba ment, mert úgy gondolta, hogy ott többet tud tenni a szociális és szellemi elnyomás ellen. Párizsban a tanítás mellett verseket és tanulmányokat írt, fizika, kémia és jogi órákra járt, és előadásokat tartott. Elnöke a Le Comité de Vigilance des Citoyennes nőegyletnek; az egyesület fedelet és élelmet biztosított a rászorulóknak. 

A párizsi kommün természetesen a barikádokon találta – fegyverrel harcolt, mentette a sebesülteket, és forradalmi klubot vezetett. Naplójában így írt a kommün kitöréséről:

„A nők az ágyúk és géppuskák elé vetették magukat, a katonák nem mozdultak. Amikor Lecomte tábornok kiadta a parancsot, hogy lőjenek a tömegre, egy altiszt kilépett a sorból, a katonák elé állt és a tábornoknál harsányabban kiáltotta: Fegyvert le! A katonák engedelmeskedtek ... a Forradalom elkezdődött.”

A kommün bukása után, 1871 decemberében életfogytiglani száműzetésre ítélték. 1873-ban érkezett meg Új-Kaledóniába, amely francia gyarmat. Louise itt sem tagadta meg magát – megismerkedett a kanak őslakókkal, tanította őket és támogatta a gyarmatosítók elleni függetlenségi harcukat. A főváros, Noumea múzeumában ma is megtalálhatók tevékenységének emlékei.

Hat év után a kommünárok amnesztiát kaptak és Louise Michel visszatért Párizsba. 

1881-ben Londonban rész vett az anarchista kongresszuson, majd néhány évig Angliában élt. Nemzetközi iskolát nyitott, amely az első, a szabadgondolkodók körében rendkívül népszerű libertariánus iskola volt Angliában. Nem voltak kötelező tantárgyak, az oktatás kiscsoportokban folyt, hangsúlyt fektettek a tanulók önálló gondolkodásra szoktatására. Elfogadott volt, hogy a gyerekek tegyenek javaslatot arra, mit szeretnének tanulni. 

Az iskolát néhány év mulva a rendőrség állítólagos bombafenyegetés miatt bezáratta.

Párizsban nagyszabású munkástüntetést tartottak, és végighordozták a városon az anarchisták fekete zászlaját, a demonstrációt Louise Michel vezette. Eljárást indítottak ellene és hat évi magánzárkára ítélték, de egy év után kiszabadult.

A következő években Louise sokat utazott Európában és Észak-Afrikában, előadásokat tartott, demonstrációkon vett részt. Algériából visszatérőben Marseillesben súlyosan megbetegedett, 1905. január 9-én meghalt. Temetésén többezres tömeg vett részt, megemlékezéseket tartottak szerte Franciaországban és Londonban. 

 

 

 

Nelly Roussel francia anarchista, szabadgondolkodó, feminista (1878–1922)

december 31, 2016 - 15:56

Franciaország egyik leghatásosabb szónoka a nők önállóságáért, harcolt. A neo-malthuziánus iskola híve és az első nő volt, aki Európában nyiltan propagálta a fogamzásgátlást. Cikkeket, tanulmányokat írt, előadásokat tartott, melyekben a lányok szexuális felvilágosítását, a születésszabályozás engedélyezését követelte.

Elizabeth Dmitrijeff orosz kommünár, feminista (1850–1910?)

november 17, 2016 - 14:47

1850-ben született az oroszországi Volokban. Hivatalnokcsaládból származott, anyanyelvén kívül beszélt angolul, németül, franciául. Fiatalon megismerkedett  a szentpétervári szocialista csoportokkal és csatlakozott hozzájuk. 1868-ban Svájcba utazott, ahol egyik alapítója volt az  Első Internacionálé orosz tagozatának.

Londoni útja alkalmával megismerkedett Karl Marxszal, aki 1871 márciusában visszaküldte őt Párizsba, hogy tudósítson a kommün eseményeiről.

"Ne álljatok meg félúton!" - Etta Palm d’Aelders holland feminista (1743–1799)

május 21, 2013 - 14:00
Etta Lubina Aelders 1743-ban született a hollandiai Gröningenben. Alig néhány éves, amikor apja meghal, és a családi üzletet – a többi családtag tiltakozása dacára – anyja vitte tovább, méghozzá sikeresen. Az asszonynak arra is gondja volt, hogy kislánya alapos taníttatást kapjon. Valószínű, hogy anyja példája komoly hatással volt Etta felnőttkori gondolkodására és viselkedésére.
 

Doktornő nadrágban: Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

április 09, 2017 - 23:23

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. Cölibátusban élt. Férfiruhát viselt, hogy ezzel is jelezze eltávolodását a kultúra által definiált, korlátozó "nőiesség" fogalmától. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított.

"Nő, ébredj fel, fedezd fel jogaidat" - Olympe de Gouges, a kivégzett feminista

május 23, 2012 - 11:30

Marie Gouze szülőhelye a dél-franciaországi kisváros, Montauban. Szülei a hivatalos papírok szerint egy hentesmester és felesége, de nyílt titok volt, hogy a kislány apja az arisztokrata Jean Jacques Lefranc de Pompignan, aki azonban, bár állítólag találkozott a gyerekkel, soha nem ismerte el.