Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

február 05, 2012 - 09:54

 „A Forradalom félelmetes, de célja az, hogy boldogságot hozzon az emberiségnek. Elszánt harcosai vannak, könyörtelen küzdők, akikre szüksége van. A Forradalom egy vérből és sárból álló óceánból húzza ki az emberiséget, egy óceánból, amelyben névtelen ezrek szolgálnak néhány cápa eledeléül, és a forradalom győzelméért fájdalommal kell fizetni, ez szükségszerű. Amikor egy fuldoklót kihúzol a vízből, nem mérlegeled, hogy a hajánál fogva teszed-e ezt, vagy számára kényelmesebb megoldást keresel.” - Louise Michel: Emlékiratok

Louise Michel 1830. május 29-én született a franciaországi Vroncourt-ban, a kastély fiatalurának és egy szolgálólánynak a kapcsolatából. A kislányt apai nagyszülei nevelték fel, liberális szellemű, széles körű, színvonalas oktatást kapott, megszerezte a tanítónői képesítést. 

Audelancourt-ban kezdett tanítani, majd Párizsba ment, mert úgy gondolta, hogy ott többet tud tenni a szociális és szellemi elnyomás ellen. Párizsban a tanítás mellett verseket és tanulmányokat írt, fizika, kémia és jogi órákra járt, és előadásokat tartott. 1865-ben haladó szemléletű iskolát alapított. 

Megismerkedett a radikális politikai körökkel. 1869-ben belépett az vezette Société pour la Revendication du Droits Civils de la Femme (Egyesület a Nők Jogainak Követeléséért) csoportba - a tagok közt volt többek közt és is. Az egyesület elsődleges céljának a lányok oktatását tűzte ki.

Elnöke lett a Le Comité de Vigilance des Citoyennes nőegyletnek; az egyesület fedelet és élelmet biztosított a rászorulóknak. 

A párizsi kommün természetesen a barikádokon találta – fegyverrel harcolt, mentette a sebesülteket, és forradalmi klubot vezetett. Naplójában így írt a kommün kitöréséről:

„A nők az ágyúk és géppuskák elé vetették magukat, a katonák nem mozdultak. Amikor Lecomte tábornok kiadta a parancsot, hogy lőjenek a tömegre, egy altiszt kilépett a sorból, a katonák elé állt és a tábornoknál harsányabban kiáltotta: Fegyvert le! A katonák engedelmeskedtek ... a Forradalom elkezdődött.”

A kommün bukása után, 1871 decemberében életfogytiglani száműzetésre ítélték. 1873-ban érkezett meg Új-Kaledóniába, amely (jelenleg is) francia gyarmat. Louise itt sem tagadta meg magát – megismerkedett a kanak őslakókkal, tanította őket és támogatta a gyarmatosítók elleni függetlenségi harcukat. A főváros, Noumea múzeumában ma is megtalálhatók tevékenységének emlékei.

Hat év után a kommünárok amnesztiát kaptak és Louise Michel visszatért Párizsba. 

1881-ben Londonban rész vett az anarchista kongresszuson, majd néhány évig Angliában élt. Nemzetközi iskolát nyitott, amely az első, a szabadgondolkodók körében rendkívül népszerű libertariánus iskola volt Angliában. Nem voltak kötelező tantárgyak, az oktatás kis csoportokban folyt, hangsúlyt fektettek a tanulók önálló gondolkodásra szoktatására. Elfogadott volt, hogy a gyerekek tegyenek javaslatot arra, mit szeretnének tanulni. Az iskolát néhány év múlva a rendőrség állítólagos bombafenyegetés miatt bezáratta.

Párizsban nagyszabású munkástüntetést tartottak, és végighordozták a városon az anarchisták fekete zászlaját, a demonstrációt Louise Michel vezette. Eljárást indítottak ellene és hat évi magánzárkára ítélték, de egy év után kiszabadult.

A következő években Louise sokat utazott Európában és Észak-Afrikában, előadásokat tartott, demonstrációkon vett részt. Algériából visszatérőben Marseillesben súlyosan megbetegedett, 1905. január 9-én meghalt. Temetésén többezres tömeg vett részt, megemlékezéseket tartottak szerte Franciaországban és Londonban. 

Magyarul írta meg életrajzát A jó Lujza címmel. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

május 17, 2012 - 23:00

Maria Deraismes (ejtsd: dörem) 1828. augusztus 17-én született, jómódú, művelt középosztálybeli családban. Szülei gondot fordítottak taníttatására, iskoláit Pontoiseban kezdte, majd Párizsban fejezte be. Miután szüleitől komoly vagyont örökölt, meg tudta őrizni függetlenségét, és úgy döntött, nem megy férjhez.

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.

Elizabeth Dmitrijeff orosz kommünár, feminista (1850–1910?)

november 17, 2016 - 14:47

1850-ben született az oroszországi Volokban. Hivatalnokcsaládból származott, anyanyelvén kívül beszélt angolul, németül, franciául. Fiatalon megismerkedett  a szentpétervári szocialista csoportokkal és csatlakozott hozzájuk. 1868-ban Svájcba utazott, ahol egyik alapítója volt az  Első Internacionálé orosz tagozatának.

Londoni útja alkalmával megismerkedett Karl Marxszal, aki 1871 márciusában visszaküldte őt Párizsba, hogy tudósítson a kommün eseményeiről.