Jane Ellen Harrison angol klasszika-filológus, nyelvész, feminista (1850–1928)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Jane Ellen Harrison angol klasszika-filológus, nyelvész, feminista (1850–1928)

szeptember 09, 2017 - 21:40
A görög mitológia egyik legnagyobb szakértője, munkái teljesen új megvilágításba helyezték az ókor kultúráját.

Cottinghamban született, nevelőnők foglalkoztak vele, korán megtanulta a latin, ó-görög, héber és német nyelvet. Felnőtt korára 16 nyelven értett.

A Cheltenham Ladies' College elvégzése után 1874-től Cambridge-ben a Newnham College hallgatójaként tanult klasszika-filológiát. (Az intézményt három évvel korábban alapította a tanulni vágyó nők számára Henry Sidgwick és .) Már hallgató korában kezdett publikálni, munkái alapján az aberdeeni és a durhami egyetem is tiszteletbeli doktorává avatta.  

1898-tól a Newnham College tanára volt, professzori posztját nyugdíjba vonulásáig megtartotta. Az 1903-ban megjelent, Prolegomena to the Study of Greek Religion című munkája a szakma alapművének számít. Előadásai rendkivül népszerűek voltak, több külföldi egyetemen is volt vendégelőadó.

A korai feminista mozgalom támogatója volt, különösen fontosnak tartotta a nők intellektuális kiteljesedését. Szorgalmazta a nők szavazati jogát, de azt mondta, hogy ő maga nem élne vele. 

A népszerű brit ókorkutató, Mary Beard professzor az egyik példaképének tartja, és egy könyvet is írt róla. 

 

Euripidész Alkésztisz c. drámájának címszerepében 

 

 

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja, az első nő volt, aki bölcsészdoktorátust szerzett a budapesti egyetemen, utána  a Statisztikai Hivatal könyvtárában kezdett dolgozni. 1911-ben saját lakásukban kísérleti iskolát nyitott, amelyet a megszokott porosz nevelés helyett szabad, liberális szellemiség jellemzett. Anyja, Wohl Cecília példáját követve irodalmi szalont is fenntartott, ahol a kor szinte valamennyi jelentős művésze megfordult. Tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak és egyik szervezője a radikális asszonycsoportnak.

Christine de Pisan (kb. 1365-1429) francia író

április 19, 2017 - 23:06

Az olasz reneszánsz eszméi hatottak rá, több tudománnyal, pl. történelemmel és heraldikával is foglalkozott. A feministák egyik előfutárának tekinthető. A nők városa c. írásában elsőként hangoztatta a nők tanuláshoz való jogát (többek közt úgy érvelt mellette, hogy az oktatás hiánya az erkölcsök romlásához vezet). Felhívja a figyelmet arra is, hogy a nemek közt tapasztalati szinten megjelenő tudás- és gondolkodásbeli különbségeknek társadalmi oka van (az oktatás hiánya, illetve a nők bezártsága), így a nemi sztereotípiák ellen is küzd.

Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést.