Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Szent-Györgyi Albert munkatársa volt, kutatásai során több jelentős saját felfedezést tett, mint például a miozin A- és B leírása.

Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

A háborús években is munkahelyén volt, bátorságának köszönhető a labor felszerelésének megmentése. 1945-ben Budapestre költözött, az Orvos-Vegytani Intézet munkatársa lett, majd 1951-től kinevezték a Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet docensének. Férjével, Baló Józseffel az izomkontraktilis fehérjékkel kapcsolatban végzett kutatásokat. 1955-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, ugyanabban az évben megkapta a Kossuth-díjat.

1970-ben nyugdíjba ment, a Gerontológiai Intézet tanácsadójaként folytatta tudományos munkáját. Rangos külföldi lapokban publikált, komoly nemzetközi elismerésre tett szert, Hazai és külföldi tudományos társaságok, tudományos lapok szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia nem, de a német Kaiserliche Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina beválasztotta tagjai közé. 

 

 

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Ada E. Yonath Nobel-díjas izraeli biokémikus (sz. 1939)

június 21, 2017 - 23:34

A jeruzsálemi Hebrew University-n végzett 1964-ben, röntgenkrisztallográfiai témával foglalkozó doktori disszertációját a Weizmann Institute of Science-ben készítette és védte meg. 1979 és 1984 között a Max Planck Institute osztályvezetője és a University of Chicago vendégprofesszora volt. Ő volt az első tudós, aki észlelte és megfejtette riboszóma alegységeinek funkcióit. A felfedezés után csatlakozott kutatásaihoz Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan, munkájukért 2009-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kaptak.

Liliana Lubińska lengyel neurológus (1904–1990)

október 14, 2017 - 23:07

Łódźban született, tanulmányait 1923-ban a varsói egyetemen kezdte, majd egy év múlva Párizsban a Sorbonne-on biológiát és élettant tanult. Diplomája megszerzése után Louis és Marcelle Lapicque fiziológiai laboratóriumában dolgozott. 1932-ben védte meg doktori értekezését, mellyel elnyerte a párizsi Akadémiai díját. Hazatérése után a varsói Instytut Biologii Doświadczalnej im. Marcelego Nenckiego PAN (Nencki biológiai kutatóközpont) munkatársa lett. 1940-ben a német megszállás után férjével a Szovjetúnióba menekültek, ahol Szuhumi Kísérleti Orvostudományi intézetében dolgozott.

Émilie du Châtelet francia matematikus, fizikus (1706–1749)

december 03, 2017 - 11:15

Émilie du Châtelet (ejtsd: émili dü satele) hivatalos oktatásban nő lévén nem részesülhetett. Apja a királyi udvar magasrangú tisztviselője volt, gondos nevelésben részesítette. 12 éves korára anyanyelvén kívül beszélt németül, olaszul, latinul és görögül. Felnőtt korában tanárokat fogadott, akik matematikára, fizikára és filozófiára oktatták. Ismeretségben volt kora tudósaival, levelezett külföldi professzorokkal.