Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Szent-Györgyi Albert munkatársa volt, kutatásai során több jelentős saját felfedezést tett, mint például a miozin A- és B leírása.

Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

A háborús években is munkahelyén volt, bátorságának köszönhető a labor felszerelésének megmentése. 1945-ben Budapestre költözött, az Orvos-Vegytani Intézet munkatársa lett, majd 1951-től kinevezték a Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet docensének. Férjével, Baló Józseffel az izomkontraktilis fehérjékkel kapcsolatban végzett kutatásokat. 1955-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, ugyanabban az évben megkapta a Kossuth-díjat.

1970-ben nyugdíjba ment, a Gerontológiai Intézet tanácsadójaként folytatta tudományos munkáját. Rangos külföldi lapokban publikált, komoly nemzetközi elismerésre tett szert, Hazai és külföldi tudományos társaságok, tudományos lapok szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia nem, de a német Kaiserliche Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina beválasztotta tagjai közé. 

 

 

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013)

január 07, 2018 - 20:16

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott.

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

március 15, 2018 - 21:16

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban.