Nőttön nő tiszta fénye

Brunszvik Teréz (1777-1861), a kisdedóvás és nevelés apostola és a nőnevelés úttörője volt, kiben múltunk egyik legkiválóbb nőalakját tisztelhetjük. halála után kortársai őt egyenesen Széchényi Istvánnal állították egy sorba, mondván, hogy "a nemzet nagy kertésze és angyali kertésznője", "ezen egyszerre letűnt két vezércsillag" ha más-más úton és más-más eszközökkel is, de - egyazon célt: az erkölcsi megalapozású nemzetnevelés ügyét szolgálta.

Brunszvik Teréz, az "igazi honleány és valódi keresztény" emlékének felelevenítése és ébrentartása, valamint gazdag naplóanyagának közkinccsé tétele a feladata a "Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítványnak, amely 1995 szeptember 23-án Martonvásáron történeti-neveléstörténeti konferenciát rendezett Teréz 220. születésnapja tiszteletére.

E kötet fő részét az emlékkonferencián elhangzott nyolc előadás alkotja. Ezek felidézik a kor főbb eszmei áramlatait, a soknemzetiségű Pest-Buda egykorú képét, a nemzetnevelés reformkori főbb jellemzőit, a legelső óvodák mindennapjait, Brunszvik Teréznek Peztalozzihoz és Wertheimerhez fűződő kapcsolatát és hatását unokahúga leányának, de Gérando Antininának a pedagógiájára. Végül - bőséges bibliográfia kíséretében - végigtekinthetjük a Brunszvik-kutatás 130 éves történetét s ennek eredményeit.

A kötet függelékében közreadtunk négyet az elmúlt évekbem elhangzott alkalmi beszédekből is, melyek új hangokkal, új színekkel, új összefüggések feltárásával gazdagítják a Brunszvik Teréz-irodalmat.