A linkkel ellátott nevekre kattintva bővebb információ található az adott személyről. A havi listákat és az egyes szócikkeket is folyamatosan bővítjük. 

Június 1. Margarete Matzenauer operaénekes (1881–1963)

Osztrák-magyar művészcsaládba született, apja karmester, anyja operaénekes. Gyermekkorában tanult énekelni, táncolni, és 1901-ben Weber Oberon-jában lépett fel Puck szerepében. Már karrierje kezdetén komoly feladatokat kapott: Azucena, Carmen, Mignon, Waltraute szerepében nyerte el a közönség tetszését. Európai sikerei után az Egyesült Államokba szerződött, 1911-ben Amneris szerepében debütált a Metropolitanban, amelynek húsz évig tagja maradt. 

Június 1. Justine Henin belga teniszező (sz. 1982)

Profi pályafutását 1999-ben kezdte, 2001-re már a legjobbak között volt. 2003-ban megnyerte a francia és az amerikai Grand Slamet, ugyanabban az évben világbajnok volt és ő vezette a WTA ranglistát. 43 WTA bajnokságot nyert, kétszer volt világbajnok (2003, 2007). Hétszer volt Grand Slam győztes, ebből négyet a Roland Garroson (2003, 2005, 2006, 2007), kettőt a US Openen (2003, 2007) és egyet az Austral Openen (2004) szerzett, Wimbledonban kétszer döntőbe jutott. 2004-ben aranyérmet nyert az athéni olimpián. „Egy fejjel kiemelkedik a jelenlegi mezőnyből” –nyilatkozta róla Martina Navratilova 2007-ben. 

Június 1. Abby Hadassah Smith amerikai szüfrazsett (1797–1879)

Glastonburyben született jómódú, liberális felfogású, sokgyerekes családba, ahol a tudás, női egyenjogúság, szabadság volt az érték. (Anyja egyike volt az első rabszolgaságellenes petíció benyújtóinak.) Több nyelven beszélt, önállóan intézte ügyeit, tevékenykedett a nőegyletben és jótékonysági eseményeken. Látogatta a szüfrazsett  összejöveteleket, 1873-ban New York-ba is elutazott, hogy részt vegyen az Association for the Advancement of Women első gyűlésén. A helyi városházán tiltakozott a nők igazságtalan adóztatása ellen, amikor nem engedték, hogy az ülésen felszólaljon, felmászott a városháza előtt egy kocsira – 76 éves volt – és ott tartotta meg az összegyűlt tömeg előtt beszédét. 

Június 1. Dinorá Gontijo de Carvalho brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző (1905–1980) 

Az első brazil nő, aki karmester és a brazil Zeneakadémia tagja volt, csodagyerekként indult. Hatévesen lett a Conservatorio Musical in São Paulo tanulója, hétévesen adta első koncertjét, és abban az évben írta első zenedarabját is. 1921-ben ösztöndíjjal Párizsba ment, ahol Isidor Philip tanítványa volt. Hároméves európai tartózkodása alatt több koncertet is adott. Hazatérése után Lamberto Balditól tanult zeneszerzést. 1939-ben Orquestra Feminina de São Paulo néven megalapította az első, kizárólag nőkből álló zenekart. Termékeny alkotó volt, szóló- és kórusművek, kamaradarabok, szimfónikus művek, balett és opera egyaránt megtalálható életművében. 

Június 1. Colleen McCullough ausztrál író (1937–2015)  

A világszerte rendkívül sikeres szerzőt a National Trust of Australia javaslatára 1997-ben beiktatták a National living treasure (a nemzet élő kincse) tagjai közé. Wellingtonban született, az orvostudományi egyetem hallgatója volt Sydney-ben, doktori disszertációját Angliában, a londoni egyetemen készítette el neurofiziológiából 1963-ban. 1967 és 1976 között az Egyesült Államokban a Yale School of Medicine laborvezetőjeként dolgozott. 1974-ben jelent meg első könyve, Tim címmel, a közönség és a kritikusok is jól fogadták. Az átütő sikert második regénye, a The Thorn Birds (Tövismadarak) hozta el. Több nyelvre lefordították, nagysikerű filmet is készítettek belőle. Könyvei sikere után felhagyott kórházi munkájával és csak az írással foglalkozott. 2006-ban megkapta az Officer of the Order of Australia kitüntetést. 
Néhány munkája magyarul: Tövismadarak; Hiányzó holttestek; Antonius és Kleopátra; A gránitember; Mezítelen valóság; Az októberi ló; Akár az isten; Caesar asszonyai; Róma első embere; Aztán megjött Michael. 

Június 2. Barbara Pym angol írónő (1913–1980)

Oxfordban végzett, a háború alatt a Women's Royal Naval Service-nél dolgozott Nápolyban, itt szerzett élményeit irta meg az Excellent Women című regényében. Kilenc regényt írt, főszereplői általában magányos nők. 

Néhány műve: Less than Angels, No Fond Return of Love, An Unsuitable Attachment. Önéletrajzi ihletésű könyve, A Very Private Eye halála után jelent meg.  Magyarul megjelent regényei: Barátnők és ballépések (szatirikus regény, Vidám könyvek sorozat), Meghalt a szép galamb (szerelmes regény), Őszi kvartett (négy egyedül maradt hivatalnokről szól)

Június 2. Elizabeth (Joan Eugenia) Mortimer angol önkéntes (1912–1997)

Az első volt, aki megkapta az angol légierő női önkéntesei közül a Military Medal-t. 1940 augusztus 18-án a Biggin Hill-i légibázis telefonközpontját kezelte, amikor német bombatámadás érte őket. Mortimer őrmester végig a helyén maradt, a támadás végén kiment a leszállópályára és vörös zászlóval jelölte meg a fel nem robbant bombákat, hogy felhívja a visszatérő pilóták figyelmét a veszélyre. Egy, a közelében felrobbanó bomba súlyosan megsebesítette, hallásának 60 százalékát elvesztette. Szülővárosában utcát neveztek el tiszteletére. 

 Június 2. Caroline Sophie Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája). 1874-ben munkásnők számára létrehozta a Sondagsskolen for Kvinder-t, ahol munka mellett tanulhattak. 

Június 2. Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt. 

Június 2. Charlotta Dorothea Biehl dán drámaíró, író, fordító (1731–1788)  

A XVIII. századi dán irodalom kiemelkedő alakja, művei napjainkban is elevenek. Apja a Kongelige Danske Kunstakademi (dán királyi művészeti akadémia) titkára volt, nagyapja ismert polihiszhtor, aki gyerekkorában megtanította neki a francia, német és olasz nyelvet, majd később spanyolul is megtanult. Szellemes társalgó volt, népszerű az irodalmi, társasági életben és a királyi udvarban. Korabeli és klasszikus műveket fordított, többek között Cervantes Don Quijote című munkáját. Elbeszéléseket és eleven, ironikus hangvételű leveleket publikált az udvari életről. Nyolc vígjátékot írt, valamennyi komoly sikert aratott. Az első volt, akinek darabjaiban gyerekszereplők is fontos szerepeket kaptak. Mit ubetydelige Levnets Løb címmel 1787-ben adta ki önéletrajzát.  
Néhány munkája: Den kierlige mand; Den forelskede ven; Poète Campagnard; Den listige optrækkerske; Brevveksling imellem fortrolige venner.

Június 3. Gloria Martin amerikai radikális feminista, író (1916–1995)

Volt háztartási alkalmazott, tisztviselő, vezetett mosodát és könyvesboltot, szült nyolc gyereket. Alapító tagja a radikális nőmozgalomnak, egyik könyve a Socialist Feminism: the First Decade 1966-1976. Meggyőződése volt, hogy a nők sikert akkor érhetnek el, ha tanulnak és szervezetten kiállnak igényeik és jogaik mellett. Egyik levelében írta: 

„Hiszek a dolgozó nők, a jogaikért harcoló színesbőrű nők, a leszbikusok, a hivatásukban nemük miatt háttérbe szorított nők, az indulatos fiatal nők, fellázadó háziasszonyok, elgyötört, segélyből élő anyák és a bölcs öregasszonyok képességeiben és forradalmi lehetőségeiben.”

Június 3. Josephine Baker amerikai táncos, színész, énekes (1906–1975)

Igen fiatalon kezdte a pályát, New Yorkban a híres Plantation Club-ban lépett fel. 1925-ben volt első fellépése Párizsban a Théâtre Champs-Elysées-ben, hatalmas sikerrel, ezt követően európai turnéra ment. A tökéletes testű Baker gyakran csak egy banánszoknyában lépett fel, kedvenc leopárdja kíséretében. Néhány év alatt a világ talán legismertebb előadóművésze lett. A második világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban, tevékenységét a Croix de Guerre érdemrenddel ismerték el a franciák. A rasszizmus ellen saját módszerével harcolt – 12, különböző származású, bőrszínű gyereket fogadott örökbe. 

Június 3. Rosa Chacel spanyol író, költő (1898–1994)

A XX. századi spanyol irodalom egyik legjelentősebb írója, a „27-es nemzedék”-nek nevezett  csoport tagja. A madridi képzőművészeti akadémián tanult festést ésszobrászatot, de néhány szemeszter után abbahagyta, az irodalom inkább érdekelte. Festő férjével Rómába költöztek, ott írta meg első regényét. A spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcoltak, ezért a bukás után Brazíliába emigráltak, ahol több, mint 30 évet töltöttek. Sokáig nem publikált, az 1959-ben elnyert Guggenheim ösztödíj után kezdett ismét írni. A hatvanas évektől többször hazalátogatott, de csak férje halála után tért vissza véglegesen Spanyolországba. Több komoly kitüntetés mellett 1987-ben megkapta a Premio Nacional de las Letras díjat, ami csak a legjobb spanyol írókat illeti meg. 

Néhány munkája: Teresa; Memorias de Leticia Valle; La Sinrazó; Barrio de Maravillas; A la orilla de un poz; Versos prohibidos.

Június 3. Josephine Levy-Rathenau német szociális munkás, feminista (1877–1921) 

A német nőmozgalom egyik úttörője Berlinben született zsidó értelmiségi családba. Alapos nevelést kapott, beszélt angolul, franciául, olaszul. 1894-ben alapító tagja volt a Bund deutscher Frauenvereine egyesületnek, melynek fő célja a nők munkavállalásának és anyagi függetlenségének elősegítése volt. 1902-től vezette a berlini Auskunftsstelle für Frauenberufe, az első nőknek szóló karriertanácsadó központot. 1914-ben a Nationalen Frauendienstes egyik alapítója volt. 
Néhány munkája: Die Frau als technische Angestellte; Demokratische Frauenberufspolitik; Frauenemanzipation durch Berufsberatung.  

Június 3. Adelaide Ames amerikai csillagász (1900–1932)  

Katonacsaládból származott, felsőfokú tanulmányait a Vassar College-ban kezdte, majd a Radcliffe-en folytatta, ahol 1924-ben csillagászatból diplomázott. A Harvard College obszervatóriumában kapott segédmunkatársi állást, ott ismerkedett és barátkozott meg Cecilia Payne-Gaposchkin-al. A galaxisokkal kapcsolatos kutatásait Harlow Shapley vezetésével folytatta. Tagja volt az American Astronomical Society-nek, és az 1930-ban publikált A catalog of 2778 nebulae including the Coma-Virgo group című munkájáért beválasztották az International Astronomical Union tagjai közé. 1932-ben halt meg egy csónakbalesetben, ugyanabban az évben jelent meg főnökével közös nagy munkája, A Survey of the External Galaxies Brighter Than the Thirteenth Magnitude címmel, amelyet a mai napig csak Shapley-Ames katalógus néven ismernek.  

Június 3. Konkordija Szamojlova orosz forradalmár, feminista (1876–1921)  

Az orosz nőmozgalom egyik vezetője, a nemzetközi nőnap egyik szervezője Konkordija  Gromova Irkutszkban született. 1894-ben kitüntetéssel fejezte be középiskolai tanulmányait, egy évre rá Szentpétervárra ment, ahol az egyik, női hallgatókat is fogadó egyetemre iratkozott be. Tanulmányai mellett aktivan részt vett a diákmozgalomban, 1901-ben letartóztatták, több hónapot börtönben töltött, szabadulása után kitiltották Szentpétervárról. A következő évben Párizsba utazott, ahol a Lenin által tartott szemináriumon vett részt és az Iszkra című emigráns lap egyik szerkesztője lett. 1903-ban tért vissza Oroszországba, ahol folytatta forradalmár tevékenységét és belépett a bolsevik pártba. Különös érdeklődéssel fordult a munkásnők felé, több városban tartott számukra felvilágosító, öntudatnövelő előadásokat. 1902 és 1913 között többször letartóztatták, bebörtönözték. 1907-ben ismerkedett meg Arkagyij Szamojlovval, akivel 1910-ben házasságot kötött. 1912-től a Pravda című lap munkatársa lett. 1914-ben kezdeményezte a Rabotnyica című, munkásnőknek szóló lap indítását. Az első szám ugyan február 23-án megjelent, de az egész szerkesztőséget letartóztatták. Állandó rendőri zaklatás mellett az újságnak összesen 7 száma jelent meg. Az 1917-es februári forradalom után Pétervárott Krupszkajával és Kollontájjal együtt újraindították a lapot. 1918-ban egyik szervezője volt az orosz munkásnők első országos kongresszusának. Murmanszkban, Szentpéterváron és Szmolenszkben utca őrzi a nevét, Arhangelszkben kórházat neveztek el róla. 

Június 4. Fischhof Ágota könyvtáros (1895–1976)

Érettségi után könyvtárosi főiskolát végzett – Móra Ferenc javaslatára – Berlinben. Dolgozott a Königliche Bibliothekben is, majd 1918 őszétől Bécsben tanulmányozta a könyvtárakat. 1919–1924 között Szegeden volt könyvtáros. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát. Személy több művészt megihletett, felbukkant könyvekben - Móra Ferenc: Négy apának egy leánya, Balázs Béla: Kalandok és figurák - Juhász Gyula verset írt hozzá: Ex libris-Ágotának, Moholy-Nagy László portrét festett róla, Gergely Sándor pedig légiesen nőies ex libris-szel ajándékozta meg. 

Június 4. Constance M.K. Applebee angol gyeplabdázó, edző (1873–1981)

Szilárd meggyőződése volt, hogy a sport a nőket fizikailag, érzelmileg és szellemileg is erőssé teszi. Ez legalábbis rá biztosan érvényes volt: 108 évet élt, 95 éves korában hagyott fel edzői tevékenységével. A londoni British College of Physical Education-ban végzett 1899-ben. 1901-ben a Harvard egyetem nyári kurzusán tanult, ahol megismertette a többiekkel a gyephokit, akkora sikerrel, hogy még abban az évben megalakult az American Field Hockey Association, amelynek elnökévé választották. Alapítója volt a The Sportswoman-nek, az első amerikai női sportújságnak. 1991-ben beválasztották az International Women's Sports Hall of Fame tagjai közé.

Június 4. Eliza Burt Gamble amerikai tanár, író, feminista (1841–1920)

Általános- és  középiskolában tanított, sokat olvasott, lépést tartott kora tudományos eredményeivel. Bekapcsolódott a szüfrazsett mozgalomba, cikkeket írt, előadásokat tartott. Egyik szervezője volt 1876-ban Michiganban az első szüfrazsett konferenciának. Kritizálta Charles Darwin munkáját, mely a férfiak felsőbbrendűségét hirdette. 

Néhány munkája: The Evolution of Woman; The God-Idea of the Ancients; The Sexes in Science and History.

Június 4. Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974) 

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

Június 4. Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)  

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt. Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé. Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe. A háború után kezdett publikálni, főleg a feminizmussal, nőtörténettel, női szerepekkel foglalkozott. Festett is, nővéréről készített portréja a National Portrait Gallery-ben van kiállítva. Szerkesztője volt a The Common Cause (később The Women's Leader) című lapnak. 1931-től az első női képviselő, Nancy Astor parlamenti titkára volt. 1935-ben megválasztották a Women's Employment Federation vezetőjévé.  
Néhány munkája: The Cause; Marching On; Frances Willard: Her Life and Work; A Quaker Grandmother: Hannah Whitall Smith; Women's suffrage and women's service: The history of the London and National Society for Women's Service; The Cause: a Short History of Women's Movement in Great Britain; Our Freedom and Its Results.
 

Június 5. Hélène Cixous francia feminista, író, filozófus, kritikus (sz. 1937)

Algériában született osztrák anyától, francia apától. A posztmodern feminizmus elméletének egyik kidolgozója, színdarabokat, verseket, regényeket publikál, esszéi és kritikái jelentek meg. A l’Université Paris VIII professzora, az általa 1974-ben alapított  Centre de Recherches en Etudes Féminines vezetője. Tiszteletbeli professzora a világ jelentős egyetemeinek. mint a Queen's University és University of Alberta (Kanada), University College Dublin (Írország), University of York és  University College London (Anglia), Georgetown University, Northwestern University és University of Wisconsin-Madison (USA). 

Néhány magyarul megjelent műve: A medúza nevetése, Hantai Simon köténye, Egy igazi kert.

Június 5. Lucina Hagman finn tanár, politikus, feminista (1855–1946)

Nemcsak hazájában, de az egész világon az első női képviselők közé tartozott, 1907-ben választották be a finn parlamentbe. 1875-ben végzett a Jyväskylä tanárképzőn, egy kisvárosban majd Helsinkiben tanított. Alapítója és igazgatója volt az első finn koedukált iskolának. 1905-ben indította el a Naisten Ääni (Nők hangja) folyóiratot, haláláig a szerkesztőség tagja volt. Egyik létrehozója volt a finn nők szakszervezetének, a Suomalaisen Naisliiton-nak. Alapítója és első elnöke volt a finn feministák szervezetének, az Unioni-nak. 1907-től 1917-ig a finn parlament tagja volt, ahol következetesen képviselte a nők érdekeit.  

Június 5. Elena Cornaro Piscopia olasz teológus, matematikus (1646–1684)

Az első nő a világon, aki doktori diplomát szerzett.  Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták. 

Június 5. Szenes Erzsi költő, író (1902–1981) 

Rajecen született értelmiségi családba, a magyar mellett gyerekkorától tanult németül, szlovákuk, héberül. Kassán volt újságíró, a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap majd a Magyar Újság foglalkoztatta. Versei, elbeszélései jelentek meg  a Nyugatban és a Szép Szóban. 1942-ben Budapestre szökött, 1944-ben Auschwitzba hurcolták. A koncentrációs tábort családjából egyedül ő élte túl. Néhány évig Pozsonyban lakott, majd 1949-ben Izraelbe emigrált és haláláig ott élt és alkotott. Munkásságért Nordau-díjjal tüntették ki.
Néhány munkája: Szerelmet és halált énekelek; Selyemgombolyag; Fehér kendő; Nyártól nyárig; Van hazám; A lélek ellenáll.

Június 5. Jade Hameister ausztrál síző (sz. 2001) 

Június 6. Marian Wright Edelman amerikai jogász, gyermekvédő (sz. 1939)

A Yale egyetem jogi karán végzett és Mississippi államban kezdte pályáját, ő volt az első afro-amerikai nő, akit befogadtak az állam ügyvédi kamarájába. 1970-ben alapította a Children's Defense Fund-ot (gyermekvédelmi alapítvány), hogy nyomást gyakoroljon a szövetségi kormányra a szegény gyerekek érdekében, és koordinálja az országos gyermekvédelmi programokat. Az alapítvány a legerősebb gyereklobbyvá nőtte ki magát, leglátványosabb eredménye az 1990-ben elfogadott Act for Better Child Care törvény volt. Edelman 1993-ban publikálta The Measure of Our Success: A Letter to My Children and Yours című könyvét. 

Június 6. Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta. 1944-ben a Gestapo több tanítványával együtt elhurcolta, zsidókkal való érintkezés, zsidóbújtatás, angol hadifoglyok látogatása, a BBC hallgatása voltak a vádak ellene. Auschwitzba deportálták, ahol valószínűleg gázkamrában gyilkolták meg. 1997-ben a Jad Vasemtől a megkapta a Világ igaza elismerést, szülőfalujában emlékkövet, Glasgowban egy templomban emlékablakot kapott. A pesti rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti része róla van elnevezve. 

Június 6. Arma Senkrah amerikai hegedűművész (1864–1900)

Rendkívül sikeres, de fájdalmasan rövid élete volt. Anyja tanította zongorázni és hegedülni, korán kiderült, milyen tehetséges. 9 éves volt, amikor Európába utaztak, hogy a legjobb tanároktól tanulhasson. Lipcsében Arno Hilf, Brüsszelben Henryk Wieniawski volt a mestere. 1873 – 1875 között a párizsi konzervatóriumban Joseph Massart foglalkozott vele. Első komoly sikere 17 évesen Párizsban volt, ahol a Paris Conservatoire versenyén első díjat nyert. Nemsokkal ezután európai hangversenykörútra indult, a közönség és a kritikusok is mindenhol el voltak ragadtatva játékától. 1885-ben megismerkedett Liszt Ferenccel, aki nagyra értékelte tehetségét, több koncerten léptek fel együtt. Ausztriában és Magyarországon közös turnén vett részt Liszt tanítványaival. 1888-ban Weimarban házasságott kötött egy ügyvéddel, attól kezdve nem lépett fel. 1900-ban, 36 éves korában megölte magát. 

Június 6. Marguerite Champendal svájci orvos, feminista (1870–1928) 

Az első svájci nő, aki a genfi orvosegyetemen diplomát szerzett. Lelkészcsaládba született, először tanárképzőt végzett, mert családja nem engedte, hogy orvosnak tanuljon. Később eltökéltségét látva, apja hozzájárulásával orvostanhallgató lett és 1900-ban lediplomázott. Ugyanabban az évben magánpraxist nyitott. 1905-ben  L'école Le Bon Secours néven ápolónőképzőt alapított. 1913-tól a genfi egyetem magántanára volt, de a Société médicale de Genève (Svájci orvoskamara) csak 1921-ben vette fel tagjai közé. A nőmozgalomba 1902-ben kapcsolódott be, amikor a  l'Union des femmes de Genève tagja lett. 

Június 6. Lányi Sarolta költő (1891–1975)

Június 6. Gobbi Hilda színművész (1913–1988)

2013-ban, születésének 100. évfordulóján az LMBT Történeti Hónap keretében megemlékezésként egy beszélgetés zajlott, melyről itt számoltunk be. 

Június 7. Virginia Apgar amerikai orvos (1909–1974)

Az első nő, akit a Columbia University egyetemi tanárra nevezett ki. Sebészként kezdett, később aneszteziológiára és újszülöttekre specializálódott. Nevéhez fűzódik az Apgar skála kidolgozása, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak az újszülöttek állapotának felmérésére. A szó az öt vizsgálandó jellemző angol kezdőbetűjéből adódik: appearance, pulse, grimace, activity, respiration (bőrszín, pulzus, grimasz, aktivitás, légzés ).

Június 7. Amelia Edwards angol író, egyiptológus (1831–1892)

7 éves volt, amikor első verse, 12, amikor első elbeszélése nyomtatásban megjelent. Ettől kezdve rendszeresen publikált és rendkívül népszerű lett. 1873-74-ben tett egyiptomi útjáról A Thousand Miles up the Nile címmel írt könyvet, melyet sajátkezűleg illusztrált. Egyiptom történelme és kultúrája iránti érdeklődése elmélyült, többször visszatért oda és kutatásokat végzett. Egyik alapítója és tiszteletbeli titkára volt az Egypt Exploration Fund-nak. 1889-90-ben előadókörutat tartott az Egyesült Államokban, előadásait Pharaohs, Fellahs, and Explorers  című könyvében foglalta össze. Egyiptomi régiségekből álló gyűjteményét, könyvtárát és jelentős pénzösszeget hagyott a University College London-ra. 

Néhány munkája: Barbara's History; The Days of My Youth; Lord Brackenbury; Ballads; Untrodden Peaks and Unfrequented Valleys: A Midsummer Ramble in the Dolomites.

Június 7. Ailsa McKay skót közgazdász, feminista (1963–2014)

Kitüntetéssel végzett a Stirling egyetemen, doktori disszertációját Nottinghamban készítette és védte meg. 1991-től a Glasgow Caledonian University tanára, a közgazdasági tanszék vezetője, majd dékánhelyettes volt. Meghatározó szerepe volt az egyetem nőpolitikájának alakításában, abban, hogy ma ott az egyetemi tanárok egyharmada nő. Publikációiban főleg a gender egyenlőtlenséggel, a feminista szemléletű gazdaságtudománnyal foglalkozott. A skót kormány és az ENSZ tanácsadója volt. Alapító tagja a Scottish Women's Budget Group-nak és a European Gender Budget Network-nek, elnöke a European chapter of the International Association for Feminist Economics-nak. 

Június 7. Lilian Fowler ausztrál politikus (1886–1954) 

Az első női önkormányzati képviselő, polgármester és parlamenti képviselő New South Walesben. Coomaban született, apja önkormányzati képviselő volt. Lilian fiatal korától a nők és a nincstelenek képviselőjeként lépett fel. Belépett a Munkáspártba, 1920-ban a Labor Women’s Central Organising Committee elnökévé választották. 1928-ban lett önkormányzati képviselő, 1938-tól polgármester és békebíró. Az 1944-es választásokon jutott be a parlamentbe, 1950-ben újraválasztották. Határozott, szókimondó természetéről volt ismert.  

Június 8. Marguerite Yourcenar amerikai író (1903–1987)

Marguerite Antoinette Jeanne Marie Ghislaine Cleenewerck de Crayencour Belgiumban született, belga anyától és francica arisztokrata származású apától.  Első műve, az Alexis, 1929-ben jelent meg. 1939-ben a háború elől menekülve az Egyesült Államokba költözik. Az egyik legnagyobb XX. századi, francia nyelven alkotó írónak számít, ő volt az első nő, akit a rendkívül konzervatív, mindössze 40 tagot számláló Académie française tagjai közé választott. 

Néhány műve magyarul: Opus Nigrum (1968, Femina-díj), Hadriánus mlékezései, Én szép kastélyom, Emléklapok, Keleti történetek, Utazások térben és időben (esszé, Átváltozások 6. szám)

Június 8. Vargha Ilona tőrvívó (1910–1973)

1937-ben Párizsban csapatban világbajnoki aranyérmet nyert. Kétszeres Európa bajnok, 1934-ben Varsóban, 1935-ben Lausann-ban nyertek. A BEAC-ban kezdett sportolni, majd a Detektív Athletikai Clubban és a Bp. Barátság Sport Egyletben folytatta. Ötvenkétszeres válogatott, többször volt csapatbajnokságban a nyertes csapat tagja. Sportpályafutásának befejezése után edző lett. 

Június 8. Alida Bosshardt a holland üdvhadsereg tagja (1913–2007)

Major Bosshardt (B. őrnagy) néven ismerték és tisztelték sokfelé a világban. Utrechtben született, ápolónő szeretett volna lenni, de gyenge egészsége és rossz látása miatt nem vették fel a képzőbe. 18 évesen csatlakozott az Üdvhadsereghez, a kiképzés befejezése után 1934-től amsterdami gyermekotthonukban dolgozott. 1940-ben a német megszállók az Üdvhadsereg tevékenységét betiltották. Az otthonban élő gyerekeket – köztük sok zsidót – Alida bajtársai segítségével különböző vidéki házakba menekítette. 3 gyereket állapotos anyjukkal együtt szülei házában bújtattak el. Tevékenységéért 2004-ben a Jad Vasem a Világ igaza kitüntetést adományozta neki. A háború után Amszterdamban a prostituáltak sorsával foglalkozott, a prostitúció elítélése mellett élesen kritizálta annak vámszedőit és a társadalom álságos viszonyulását. 

Június 8. Czóbel Minka író, költő (1855–1947) 

A modern költészet első hazai képviselői közé tartozott. Előkelő családba született, igényes nevelést kapott, több nyelven beszélt. Sokat utazott, Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. Korán kezdett írni, az ismeretségi körébe tartozó Jókai jó véleménnyel volt verseiről. Első kötete 1890-ben jelent meg Nyírfalombok címmel. Kortárs európai költőket fordtott magyarra, magyarokat pedig franciára, németre, angolra.  Az 1910-es évektől családi birtokán visszavonulva élt Büttner Helén festővel. 
Néhány munkája:  Kakukfüvek; Fehér dalok; A virradat dalai; Az erdő hangja; A fekete lovas; Báthory Erzsébet; Donna Juanna.

Június 8. Alicia Boole Stott ír matematikus 1860 - 1940   

Az írországi Corkban született, tudós családba. Apja a híres matematikus, George Boole, anyja Mary Everest Boole feminista filozófus, autodidakta matematikus, nővérei közül Lucy kémikus, gyógyszerész, Ethel író lett. Apja halála után a család Londonba költözött, ahol Mary Everest Boole a Queen's College-ban kapott könyvtárosi és oktatói állást. Alicia örökölte szülei matematikai készségét, különösen a geometriai modellek készítéséhez volt tehetsége. 1890-ben házasságot kötött Walter Stott biztosítási matematikussal, két gyerekük született. Férje révén megismerkedett P.H. Schoute-val, a gröningeni egyetem matematikusával, több közös projektjük volt. Több publikációja jelent meg, 1914-ben Gröningenben az egyetem díszdoktori címmel tüntette ki. 1930-tól egészen haláláig a Cambridge University négydimenzionális politópok kutatásaiban vett részt.

Június 9. Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban. Háborúellenes regénye, a Die Waffen Nider komoly sikert aratott, röviddel a megjelenése után 27 nyelvre fordították le. (Magyarul: Le a fegyvert!, 1905) Nobel a regény elolvasása után alapította meg a Béke-díjat, amelyet 1905-ben Bertha Suttner  kapott meg. 

Június 9. Elizabeth Garrett Anderson az első brit orvosnő, feminista (1836–1917)

A feminista Emily Davies-el és az első amerikai orvosnővel, Elizabeth Blackwell-el való találkozása után határozta el, hogy ő is orvos lesz. Nő lévén hivatalosan nem tanulhatott orvosnak,  ezért orvosok mellett dolgozott és tanult tőlük. Az órákra is bejárt, de a férfihallgatók panaszára ettől eltiltották. A Society of Apothecaries elfogadta magántanulónak, és három év múlva sikerrel letette a vizsgákat. Franciaországba ment, ahol a párizsi egyetemen megszerezte a doktori fokozatot. 1872-ben Londonban megalapította a New Hospital for Women-t,  az első kórházat nők részére. 1874-ben egyik alapítója, 1883-tól dékánja volt a London School of Medicine for Women-nek, ahol nők tanulhattak orvosnak. 1908-ban megválasztották Aldeburgh város polgármesterének, ő volt első női polgármester Angliában. Aktív tagja volt a női választójogi mozgalomnak. Lánya, Dr. Louisa Garrett Anderson szintén orvos és harcos szüfrazsett volt.

Június 9. Gertrude Muller amerikai üzletasszony, feltaláló (1887–1954)

Az International Business College elvégzése után először a Fort Wayne Electric Works-nél, majd a Van Arnam Manufacturing-nél dolgozott, ahol toalett berendezéseket gyártottak. Kisgyerekek részére készített összehajtható WC ülőkét, amely önállóan vagy felnőtt toalettre szerelve volt használható. Találmányát a cég nem fogadta el, ezért kilépett és 1924-ben létrehozta saját vállalkozását, a Juvenile Wood Products Company-t. A toidey seat-et további újdonságok követték, gyereklépcső, etetőszék, mosdó. Ő dolgozta ki az első autóba szerelhető biztonsági ülést gyerekeknek. A National Safety Council beválasztotta a National Veteran of Safety tagjai közé, és 1954-ben meghívták a Fehér Házban tartott konfrenciára, mely az autóutak biztonságával foglalkozott.

Június 9. Marie Gérin-Lajoie kanadai feminista (1890–1971) 

Montrealban született haladó szellemű családba, apja ügyvéd, anyja a kanadai nőmozgalom egyik úttörője volt. 1911-ben végzett az anyja által alapított l’École d’enseignement supérieur-ben, ő volt az első francia-kanadai nő, aki Queébec-ben bölcsészdiplomát szerzett. A nehéz sorsú nők sorsának javítását tartotta feladatának. Rendszeresen publikált a La Bonne Parole című lapban, tanulmányokban foglalkozott a szociális gondokkal. 1923-ban belépett az általa alapított Institut Notre-Dame-du-Bon-Conseil szociális munkát végző rendbe. 1931-ben szociális munkásokat oktató iskolát nyitott, 1939-től egyik szervezője majd tanára volt a montreáli egyetem szociológia tanszékének. 

Június 10. Hanna Nagel német grafikus, illusztrátor, litográfus (1907–1975)

A balkezes kislány már gyerekkorában lelkesen és tehetségesen rajzolt. A karlsruhei Badischen Landeskunstschule művészeti főiskola egyik legigéretesebb hallgatójaként tartották számon. 1930-tól Berlinben, a Vereinigten Staatsschulen für Freie und Angewandte Kunst-ban folytatta tanulmányait. Csehov, Gorkij, Daphne du Maurier műveinek illusztrálásával szerzett nevet a szakmában. Az évtizedek folyamán elhatalmasodó fájdalmai és egy operáció miatt nem tudta bal kezét tovább használni, de erős akarattal megtanult jobb kézzel dolgozni. Életművének legnagyobb része magántulajdonban van.

Június 10. Botka Valéria karnagy, zenepedagógus (1928–2013)

Máriakálnok-Arakon született, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1954-ben diplomázott és a Magyar Rádió zenei osztályán kezdett dolgozni. Még abban az évben hozták létre férjével, Csányi Lászlóval a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amivel az elkövetkező években hihetetlen sikereket értek el. A kórus bejárta az országot, talán nincs olyan hely, ahol ne lett volna koncertjük. Népszerűek voltak Európában és a tengerentúlra is gyakran hívták őket, Japánba szinte már hazajártak. 1966-ban Liszt díjjal tüntették ki.

Június 10. Nielsine Nielsen dán orvos, feminista (1850–1916)

Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni. C.E. Fenger képviselő segítségét kérte, aki ismert támogatója volt a nőjogi mozgalomnak. 1875-ben megjelent a rendelet, amely engedélyezte a nők egyetemi felvételét, így 1877-ben másodmagával megkezdhette tanulmányait. A Dansk Kvindesamfund-tól (Dán nőszervezet) kapott anyagi támogatást. Diplomája megszerzése után Koppenhágában kezdett praktizálni. Egész életében kiállt a nők jogaiért, 1893-1898 között a Kvindevalgretsforeningen  (Szüfrazsett egyesület) elnöke volt. 1907-ben alapító tagja volt a Landsforbundet for Kvinders Valgret-nek (Országos szüfrazsett egyesület). 

Június 10. Tara Lipinski amerikai műkorcsolyázó (sz. 1982) 

1997-ben, három hónappal 15. születésnapja előtt lett világbajnok, a legfiatalabb műkorcsolyázó, akinek ez sikerült. Gyerekkorában görkorcsolyázott, 9 évesen országos bajnokságot nyert. 1991-ben kezdett korcsolyázni, Richard Callaghan volt az edzője. 1996-ban indult először világbajnokságon, 15. lett, a következő évben már aranyérmes, ugyanabban az évben az országos bajnokságot is megnyerte. 1998-ban Naganoban olimpiai bajnok lett. Ő volt az első nő, aki két tripla Rittbergert ugrott kombinációban.  2006-ban a beválasztották a Figure Skating Hall of Fame tagjai közé.

Június 10. Kaffka Margit író, költő (1880–1908)

Június 11. Julia Margaret Cameron angol fotóművész (1815–1879) 

48 éves volt Julia, amikor lányától ajándékba kapott egy fényképezőgépet, és az ajándék a fényképészet történetének fontos - az angolok szerint talán a legfontosabb – alakjává tette. A szenespincéből sötétszobát, egy csirkeólból műtermet alakított ki, és szenvedélyesen dolgozott. Témái gyakran allegórikusak, irodalmi ihletésűek. Modelljei a családtagok, barátok, szolgák vagy az éppen arrajárók. A korabeli viktoriánus művészek mind feltünnek képein, köztük  Darwin, Alfred Tennyson és szerepel Julia unokahúga, Julia Jackson, Virginia Woolf anyja. Cameront jobban érdekelte témája, a mondanivalója, mint a technika. Képei a világ nagy múzeumainak megbecsült kincsei. 

Június 11. Dame Millicent Fawcett angol szüfrazsett, író (1847–1929)

Több mint öt évtizedet dolgozott a nők választójogának eléréséért. A szüfrazsett mozgalommal nővére, Elizabeth Garrett Anderson, az első brit orvosnő ismertette meg. Sokat dolgozott a nők iskoláztatásáért, egyik alapítója volt a Cambrdige-i Newnham College-nak. 1907-ben megválasztották a National Union of Women's Suffrage Societies (NUWSS) elnökének. A szívós, kitartó munkában hitt, remek szervező volt, komoly elméleti tudással. Még életében látta célja megvalósulását, 1918-ban törvényre emelkedett a nők választójoga.  1924-ben megkapta a Grand Cross of the Order of the British Empire lovagi rangot.

 Néhány munkája: Political Economy for Beginners; Some Eminent Women of our Times: short biographical sketches; Women's Suffrage : a Short History of a Great Movement; What I Remember (Pioneers of the Woman's Movement).

Június 11. Emily Faithfull angol feminista, kiadó, író (1835–1895)

Sokgyerekes lelkészcsalád lánya. Fiatal korától foglakoztatta a probléma, hogy a nők nem kapnak lehetőséget szakmát tanulni, rendesen fizett álláshoz jutni. 1860-ben The Victoria Press néven nyomdát nyitott Londonban, ahol csak nőket foglalkoztatott. Nyomdája feminista lapot adott ki English Woman's Journal címmel. A nyomda olyan megbízható és magas szinvonalon működött, hogy a királynőtől is kaptak megbízásokat. 1863-től havonta publikálta a The Victoria Magazine-t, 1868-ben jelent meg a Change upon Change című regénye. Tagja volt a Society for Promoting the Employment of Women-nek, gyakran tartott  előadásokat. Az Egyesült Államokban is tartott előadókörutakat, ezekről a Three Visits to America című könyvében számolt be, amely Angliában és Amerikában is megjelent. 

Június 11. M. Zemplén Jolán fizikus, tudománytörténész (1911–1974) 

Az első magyar nő, aki fizikaprofesszori kinevezést kapott. Budapesten, értelmiségi családba született, a Pázmány Péter Tudományegyetem  matematika-fizika szakán végzett 1935-ben. A Műegyetem fizika tanszékén kezdett dolgozni doktori értekezésén, amelyet 1936-ban védett meg. Nevéhez fűzdődik a tudománytörténet, ezen belül a fizikatörténet tudományos kutatásának elfogadtatása, az MTA Akadémiai Tudománytörténeti Kutatócsoport létrehozása. 1960-ban védte meg kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori disszertációját. 1967-ben kapta meg kinevezését a BME Kísérleti Fizikai tanszékének vezetésére. 
Néhány munkája: A háromezer éves fizika; A magyarországi fizika története 1711-ig; ben  A magyarországi fizika története a XVIII. században; A szlovákiai fizika története.

Június 12. Anna Frank (1929–1945)

A nácizmus sokmillió zsidó áldozatának egyike. A Hollandiát megszálló németek elöl az Amsterdamban élő Frank család egy Prinsengracht utcai lakásban elbújva próbálta életét menteni, de elárulták őket és koncentrációs táborba kerültek, amit csak az apa élt túl. A rejtőzködés alatt Anne naplót vezetett, amelyben leírta mindennapjaikat, az elszigeteltséget és a lebukástól való állandó rettegést. 1947-ben jelent meg Anne naplójának első holland kiadása, a könyvet eddig ötvennél több nyelvre fordították le. Magyarul itt olvasható: http://mek.niif.hu/00200/00261/html/index.htm

A Prinsengracht 263. szám alatt ma az Anna Frank emlékmúzeum található.

Június 12. Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Néhány munkája: El traje regional español; Hambre de libertad. Memorias de una embajadora republicana/I must have liberty; En mi hambre mando yo; Smouldering Freedom. The Story of the Spanish Republicans in Exile. 

Június 12. Nagyezsda Sztaszova orosz feminista (1822–1895)

Az első orosz feministák jelentős képviselője Cárszkoje Szilóban született értelmiségi családba, apja korának talán leghíresebb építésze volt. Nagyezsda két társával, M.V. Trubnyikovával és A. P. Filoszofovával az 1860-as évektől az orosz nőmozgalom elindítója volt. Hétvégi iskolákat működtetett munkásoknak, gyerekeik hétköznap óvodába járhattak, ahol ételt és oktatást is kaptak, alapítója volt a mozgalomnak, amely olcsó lakhatást nyújtott a rászoruló nőknek és egy másiknak, amely női fordítókat foglalkoztatott. Kiemelten fontosnak tartotta a nők felsőfokú tanulmányainak elősegítését, komoly szerepe volt Szentpétervárott a Besztuzsev tanfolyam elindításában, mely egyetemi szintű oktatást adott nőknek. 1894-ben megalapította a Gyermeksegély alapítványt, elnöke volt az orosz nők emberbaráti egyesületének. 

Június 12. Christian Isobel Johnstone skót újságíró, író, feminista (1781–1857) 

A korai feministák egyike Edinburghban született, fiatalon kezdett publikálni, sokáig névtelenül vagy álnév alatt jelentek meg írásai. Első regénye 1815-ben jelent meg. A Tait magazin szerkesztőjeként ő volt az első brit nő, aki újságírásből élt. Liberális szellemű cikkeiben gyakran foglalkozott a nők társadalmi helyzetével. Férjével együtt alapították a The Schoolmaster, The Edinburgh Weekly Magazine, Johnstone's Edinburgh Magazine című lapokat.
Néhány munkája: Clan Albyn, a National Tale; Elizabeth de Bruce; The Edinburgh Tales; Lives and Voyages of Drake, Cavendish, and Dampier, including a History of the Buccaneers; The Cook and Housewife’s Manual; The Saxon and the Gaël.  

Június 12. Johanna  Spyri svájci író (1827–1901)   

Johanna Heusser egy kis alpesi faluban, Hirzelben született. Apja orvos volt, anyja lelkész lánya, aki vallásos verseket írt, a család jó kapcsolatban volt a zürichi irodalmi körökkel. Johanna otthon kapott alapos oktatást, majd 16 éves korától Yverdon város francia intézetében tanult. 1852-ben házasságot kötött Johann Bernhard Spyri ügyvéddel, akivel Zürichbe költözött. 1871-ben publikálta első könyvét Ein Blatt auf Vronys Grab címmel, mely egy alkoholista, durva férj mellett élő nő életéről szól. Az első könyv sikeres fogadtatása után sorra jelentek meg művei, legnagyobb sikerét a Heidi című, gyerekeknek szó könyvével aratta.
 

Június 13. Báthy Anna operaénekes (1901–1962)

Gyönyörű szoprán hangjára már korán felfigyeltek a kritikusok. 1930-ban lett az Állami Operaház tagja, ahol 28 éven át sikert sikerre halmozott. 1950-ben Kiváló művész címmel, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1955-től a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Gyakran és nagy sikerrel szerepelt külföldön is, fellépett Európa minden jelentős színpadára. Mint dalénekes főleg Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek művészi tolmácsolásával tűnt ki, legnagyobb sikereit azonban operaszerepeiben aratta. 

 Beethoven: Fidelio - Leonóra áriája Báthy Anna előadásában: http://www.youtube.com/watch?v=ylV-kydLwX0

Június 13. Konek Ida festő (1856 - ? )

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott. 

Június 13. Meta Howard amerikai orvos (1862–1930)

Ő volt Albion városának (Michigan) első orvosnője. Szülei a város alapítói közé tartoztak, gyerekeiket szabadelvű szellemben nevelték. Meta az Albion College-ban szerezte meg MA diplomáját 1885-ben, ugyanabban az évben beiratkozott Chicagoban a Women's Medical College-ba. 1887-ben végzett, és néhány hónapot a Missionary Tranining School-ban készült fel. Az év végén Koreába, Szöulba utazott orvos-misszionáriusként. Hat hónap alatt megtanulta a nyelvet, a helyi kórházban dolgozott, naponta több, mint 70 pácienst látott el. Két év után a klíma és a megerőltető munka aláásta egészségét, haza kellett térnie. Néhány évig előadássorozatokat tartott szerte az országban, 1893-tól szülővárosában telepedett le és nyitotta meg praxisát.

Június 13. Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.   

Június 13. Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata Piroska (1854–1928) tanár, könyvgyűjtő.

A Zirzen Intézet tanári kara 1876-ban Boldizsár Kata Piroska segédtanítónő személyében új taggal bővült. 1882-től már rendes tanítónő, földrajzot és a történelmet oktat. 1892-ig marad az intézet kötelékében - ekkor megy férjhez Benczúr Gyulához - tehát tizenhat évig volt Zirzen Janka közvetlen munkatársa. Különleges női könyvgyűjtemény alapjait vetette meg 1888-ban, amelyet több évtizednyi folyamatos gyűjtés és fejlesztés után 1924-ben a Széchényi Könyvtárnak ajándékozott. Ez a Magyar Asszonyok Könyvtára. Boldizsár Kata Piroska 1928. március 13-án hunyt el. 

Június 13. Audrey Niffenegger amerikai író (sz. 1963) 

Műveiről itt írtunk. 

Június 14. Norah Drewett angol zongoraművész (1882–1960)

Párizsban Duvernoy tanítványa volt, 1902–1914 között Franciaországban, Angliában, Németországban, Svájcban, Hollandiában adott koncerteket. Az I. világháború alatt Berlinben élt. 1918 Kresz Géza hegedűművész és karmester felesége lett, akivel Torontoba költözek. 1935-től Budapesten élt és koncertezett, 1938–1941 között a Nemzeti Zenede tanára volt. 1947-től ismét Torontóban működött, majd 1959-ben hazatért. Mint Debussy és Ravel műveinek egyik korai előadója ismert. Éveken át a Chesterian angol zenelap budapesti tudósítója volt.

Június 14. Harriet Beecher Stowe amerikai abolicionista, író (1811–1896)  

Ismert protestáns prédikátor családba született, a család a szociális egyenlőség elkötelezett híve volt. Harriet a pedagógus pályát választotta, így első publikációja egy gyerekeknek szóló földrajzkönyv volt. 1836-ban házasságot kötött Calvin Stowe professzorhoz, a házasságból hét gyerek született. Harriet nem adta fel irodalmi ambícióit, vallásos röplapokat, verseket, útikönyveket, életrajzokat, gyerekkönyveket, regényeket írt. Levelezésben állt Lady Byronnal és George Eliottal. Világszerte ismert regénye a Tamás bátya kunyhója a rabszolgafelszabadító mozgalom alapművévé vált. Feljegyzések szerint 1862-ben, az amerikai polgárháború idején történt találkozásukkor Abraham Lincoln elnök ezt kérdezte Harriettől: „Szóval ön az a kicsi asszony, akinek a könyve kirobbantotta ezt a nagy háborút?” 

Június 14. Margaret Bourke-White amerikai fotós, újságíró (1906–1971)

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg. Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott. Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetúnióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál. Képeit őrzi  többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Néhány könyve: Eyes on Russia; North of the Danube; Halfway to Freedom; a report on the new India; The Taste of War;  Say, Is This the USA?.

Június 14. Steffi Graf német teniszező (sz. 1969)

17 éves pályafutásának eredménye  22 Grand Slam győzelem, 4 olimpiai érem és 107 torna megnyerése. 13 évesen lett profi játékos, első Grand Slam győzelme 1987-ben volt Párizsban. Ő az egyetlen, aki Golden slam-et ért el – azaz 1988-ban  megnyerte az Australian-,  French-, US Opent és Wimbledont, valamint az olimpiai aranyat is. 186 héten át vezette megszakítás nélkül a világranglistát,  egész karrierje alatt összesen 377 hetet volt az első helyen. 1999-ben vonult vissza, 2004-ben beválasztották az International Tennis Hall of Fame tagjai közé.  

Június 14. Nelly Ludbrook ausztrál geológus, paleontológus (1907–1975) 

A Geological Society of Australia első női elnöke az Adelaide-i egyetem elvégzése után Canberrában kapott geológusi munkát. Kutatómunkája során felismerte a paleontológia fontosságát a bányaiparban, több publikációja jelent meg a témában. 1950-ben a londoni Imperial College-ban készítette el doktori disszertációját. Hazatérése után a Mines Department vezető paleontológusaként a Biostratigraphy Section of Mines and Energy, South Australia alapítója volt. Tudományos munkássága elismeréséül 17 kövület viseli a nevét. 1981-ben megkapta a Member of the Order of the British Empire rangot. 

Június 15. Malvina Cornell Hoffman amerikai szobrász, festő, író (1885–1966)

John Alexandernál festeni tanult, Herbert Adamsnál szobrászatot, majd Párizsba ment, ahol Rodin tanítványa volt, itt készítette a táncról szóló szoborsorozatát. Sokat tett az indián kultúra megőrzéséért és elismertetéséért. Megkapta a legnagyobb művészeti megbízást, amit valaha szobrász kapott: 110, életnagyságú bronzszobor elkészítését a chicagoi Field Museum számára. 

Június 15. Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Június 15. Leonora Cohen angol szüfrazsett (1873–1978)

Az első feministák egyike életének 105 éve alatt megélte a feminizmus második hullámát is Angliában. Leedsben élt korán özvegyen maradt anyjával, fiatalon dolgozni kezdett. 1900-ban házasságot kötött gyerekkori barátjával, jól éltek, de felismerte a nők kiszolgáltatottságát. 1909-ben csatlakozott a WSPU-hoz (Women's Social and Political Union), megismerkedett az alapítóval, Emmeline Pankhurst-tel. Több tüntetésen vállalt aktiv szerepet, ezért hét napot a Holloway börtönben töltött. 1913-ban ismét letartóztatták, mert egy vasdoronggal bezúzta a Jewel House egyik vitrinjét a londoni Towerben. Férje mindig kiállt mellette. Több mint 25 évig volt a Yorkshire Federation of Trades Councils (kerskedelmi kamara) tagja, 1923-ban megválasztották első női elnökének. 1928-ban megkapta az Order of the British Empire kitüntetést.

Június 15. Charlotte Despard brit író, aktivista, feminista (1844–1939) 

Magabiztos, határozott, független nő volt, aki hosszú életében több ügyért harcolt. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit. Férje halála után a Women's Social and Political Union (WSPU) majd a Women's Freedom League egyik vezetője volt. A London Vegetarian Society alelnöke volt és részt vett a viviszekció elleni mozgalomban is. Sokat utazott és sok időt töltött Londonban, bár 1921-től Írországban élt, aktiv tagja volt a Sinn Fein-nek. Kilencvenes éveiben még antifasiszta megmozdulások karizmatikus szónoka volt.  

Június 15. Cicely Hamilton angol színész, író, újságíró, feminista 1872 – 1952  

A szüfrazsett induló szövegének szerzője Londonban született, a Malvern School elvégzése után rövid ideig tanítónő volt, majd egy utazó színházhoz csatlakozott. Tehetségesnek bizonyult, a Fanny's First Play című darabban nyújtott alakításáért G.B Shaw elismerését is kiérdemelte. 1906-ban publikálta első darabját a The Traveller Returns címmel. 1908-ban egyik alapítója volt a Women Writers' Suffrage League-nak, ügyes propagandájuk a nők mellett több tekintélyes férfi támogatását is elnyerte. 1910-ben az ő szövegére komponálta Ethel Smyth zeneszerző The March of the Women címmel a Women's Social and Political Union indulóját. Több nagysikerű darabja mellett regényeket, cikkeket, politikai pamfleteket írt, állandó szerzője volt a Time and Time folyóiratnak. Aktív tagja volt az 1921-ben alakult feminista Six Point Group csapatának. 
Néhány munkája: Women's Votes; Marriage as a Trade; A Pageant of Great Women; William - an Englishman; The Old Adam; The Old Vic; Modern Russia, as seen by an Englishwoman; Modern Sweden. as seen by an Englishwoman; The Englishwoman; Lament for Democracy; The Beggar Prince.
 

Június 16. Barbara McClintock  amerikai genetikus (1902–1992)

A Cornell egyetemen citológiát és genetikát tanult, 1927-ben doktorált. 1951-ben közli a mozgó genetikai elemekre vonatkozó feltevésének első bizonyítékait (az ún. „ugráló gének“). 1951-65 között a témával kapcsolatosan több cikke jelent meg. Elmélete annyira új volt, hogy a szakmában sokáig nem is vették komolyan. A Nobel-díjat 81 éves korában kapta meg, 32 évvel felfedezésének publikálása után.

Június 16. Mary Katherine Goddard amerikai nyomdász, kiadó, postamester (1738–1816)

Az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban. 1762-ben, apja halála után anyjával Providencbe költöztek, ahol  fivére, William, egy nyomdát vezetett. Mary hamarosan beletanult a mesterségbe és önállóan dolgozott. Miután testvére adósságait hátrahagyva Philadelphiába költözött, Mary és anyja sikerrel vitték tovább a nyomdát, és 1766-ban elindították a Providence Gazette-t. Pár év múlva William után mentek Philadelphiába, ahol átvették tőle az ottani nyomdát. Az események ismétlődtek – Willam Baltimorba költözött, az őt követő családja átvállalta az adósságot és a munkát. 1775-ben a Maryland Journal és a Baltimore Advertiser már Mary neve alatt jelent meg. 1175-ben postamesterré is kinevezték. 1789-ben egy férfit alkalmaztak a helyére, mert „egy nőnek túl sok a munkával járó utazás”. Bár a város több, mint 200 tekintélyes polgára tiltakozott az eljárás ellen, nem kapta vissza az állást. Könyvesboltot nyitott, amelyet húsz évvel későbbi haláláig vezetett.

Június 16. Mon Schjelderup norvég zeneszerző, zongorista (1870–1934)

Fredrikshaldban született, családjában több zenész volt, abszolút hallására hamar felfigyeltek. 14 évesen komponálta első művét Berceuse for fiolin og klaver címmel. Első tanára Agathe Backer Grøndahl volt, Berlinben W. Bargel, a párizsi konzervatóriumban Jules Massenet volt a mestere. 1894-ben volt első nyilvános fellépése, de tanulmányait ezután is folytatta. 1895-től Oslóban a Musikkonservatoriet tanára volt. Komponált zenekari darabokat, szonátákat hegedűre és zongorára, és több, mint 40 dalt. 1905-ben súlyos mentális betegsége miatt visszavonult a nyilvánosságtól. 

Június 16. Joyce Carol Oates amerikai író (sz. 1938) 

Az egyik legsikeresebb író Black Rock-ban, egy farmon született, anyai nagyszülei magyarok voltak. l4 évesen már rendszeresen írt iskolája újságjába. A Syracuse University ösztöndíjasa volt, 19 évesen megnyerte az egyetemi novellapályázatot.  1963-ban By the North Gate címen jelent meg első elbeszéléskötete, a rákövetkező évben pedig első regénye, a With Shuddering Fall.   
Néhány munkája magyarul:  A földi gyönyörök kertje; Tégy velem, amit akarsz; Áldatlan szerelmek; Bellefleur, avagy a családi átok; Irgalmas ég; Megtört szívek balladája; Egy szép szűz leány; Pikk Bubi; Norman és a gyilkos.

Június 16. Bányai Júlia honvédszázados (1824–1883)

Június 17. Eeva Joenpelto finn író (1921–2004)

A helsinki egyetemen tanult, első regényét, a Kaakerholman kaupunki -t 1950-ben publikálta. A mű egy parasztasszony küzdelmes, nehéz életéről szól. Ezt követő műveiben is a kétkezi emberek, szegények, „kisemberek” életével foglalkozott. Magyarul a Huzatos esztendők (Vetää kaikista ovista) című regénye jelent meg. 

Június 17. Anna Marion Hilliard kanadai orvos (1902–1958)

A torontói egyetemen diplomázott, posztgraduális tanulmányait Angliában végezte. 1928-tól a torontói Women's College Hospitalban dolgozott. 1947-ben a szülész- és nőgyógyász osztály vezetője lett. 1947-ben kidolgozott egy egyszerüsített Pap-tesztet (méhnyakrák szűrésére alkalmas vizsgálat). Sok elismerést kapott a pácienseihez és a szüléshez való józan, praktikus hozzáállásáért.

Néhány munkája: A Woman Doctor Looks at Love and Life; Women and Fatigue.

Június 17. Suzanne LaFlesche Picotte amerikai orvos (1865–1915)

Az első indián orvosnő az Egyesült Államokban. Az omaha törzs rezervátumában (Nebraska) született és nőtt fel. 1884-ben a Hampton Institute hallgatója volt, orvosi diplomáját a pennsylvaniai  Women's Medical College-ban szerezte. Tanulmányainak költségeit az Office of Indian Affairs és a Women's National Indian Association fedezte. 1889-ben diplomázott egy év szakmai gyakorlatot tötltött Philadelphiában, majd hazatért és a rezervátum orvosa lett, többezer páciens tartozott hozzá. A gyógyításon kívül gondot fordított az egészséges életmódra való neveléssel. 1894-ben családjával Nebraska államba költöztek, Bancroftban nyitott rendelőt. 1913-ben Walthillban kórházat alapított, melyet később róla neveztek el. 

Június 17. Pongor Ildikó balettművész (sz. 1953) 

Az Állami Balett Intézet tanulója volt Budapesten, 1971-ben végzett, utána egy évet töltött el a a leningrádi Vaganova Akadémián. Hazatérése után az Operaház szerződtette, 1974-ben már magántáncosi kinevezést kapott. Remek technikájára és ihletett előadásmódjára nemcsak itthon, de külföldön is hamar felfigyeltek. Vendégszerepelt többek között a bécsi Staatsoperben, Stockholmban, Japánban, Mexikóban, Kanadában, Tajvanon. 1969-ben az Operaház örökös tagja lett. Liszt Ferenc-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Kossuth díjas, az Operaház Mesterművésze, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, tagja a Halhatatlanok Társulatának. 

Június 18. Laura Z. Hobson amerikai író (1900–1986)

Orosz emigráns család leszármazottja. Legnagyobb sikerét az antiszemitizmussal foglalkozó Gentleman's Agreement című könyvével érte el, amelyből Oscar-dijas film is készült. (Magyarul Hallgatólagos megegyezés címmel jelent meg 1948-ban.) A házasságon kívüli anyaságról szól a Tenth Month, a homoszexualitásról a Consenting Adult című regénye. 83 éves korában jelent meg Laura Z.: A Life címen önéletrajzának első kötete.

Június 18. Ferenczy Noémi festő, gobelinművész (1890–1957)

Művészcsaládból származott, szülei, testvérei valamennyien ismert alkotók. Apjnál kezdett rajzolni, majd szövést a párizsi Manufacture des Gobelins-ben tanult. Hazatérése után Nagybányán élt, ott készítette első önálló falikárpitjait, melyeket a budapesti Ernst múzeumban állított ki. A tervezéstől a kivitelezésig mindent ő csinált, a fonalfestéstől a szövésig. 1945-től haláláig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kossuth díjat, 1952-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. Alkotásai magyar és külföldi múzeumokban egyaránt megtalálhatók.  

Június 18. Ștefania Mărăcineanu román fizikus, kémikus (1882–1944)

Bukarestben született, családi körülményeiről nem szeretett beszélni. Az Elena Doamna középiskola elvégzése után a bukaresti egyetem fizika-kémia szakán diplomázott 1910-ben. Egy ideig a Școala Centrală din București iskola tanára volt, majd Párizsba ment, ahol Marie Curie intézetében elkészítette és 1924-ben a Sorbonne-on  megvédte doktori értekezését. Ezután a párizsi Obszervatóriumban dolgozott 1930-ig, akkor hazatért éa a bukaresti egyetemen kapott kutatói posztot. 1937-ben a Román Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 

Június 18. Mary Scharlieb angol orvos (1845–1930) 

Az első angol női orvosok egyike volt. 1885-től férjével Indiában, Madrasban élt, ahol a helyi egyetem orvoskarát látogatta három másik nővel együtt. 1878-ban hazatért és a London School of Medicine for Women hallgatója lett, 1882-ben kitüntetéssel diplomázott. A következő évben visszatért Madrasba, ahol kórházat vezetett és oktatott az egyetemen. 1887-ben családjával visszaköltözött Angliába, a londoni New Hospital for Women orvosa lett és magánpraxist  nyitott a Harley Street 149 sz. alatt, ahol negyven éven át működött. Sebész- és nőgyógyász szakképesítését is megszerezte, az orvoskar nőgyógyászati tanszékét vezette. Orvosi munkája mellett nőknek szóló felvilágosító könyveket publikált. 1917-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire rangot. 

Június 19. Toni Lander dán balerina (1931–1985)

A Royal Danish Ballet School elvégzése után 1947-ben debütált. 1950-tól szólótáncos, az évek során rendkívül kifinomult technikára tett szert. Az ötvenes években-ben az Orosz Balett a párizsi Opéra Ballet és a London Festival Ballet vendégtáncosa, l961-től tíz évig a American Ballet Theatre vezető táncosa. Szólókarrierjének befejezése után a Royal Danish Ballet oktatója lett.

Június 19. Ang Szán Szu Csí Nobel-díjas burmai emberjogi harcos (sz. 1945)

Az erőszakmentes ellenállás ikonikus alakja Rangoonban született. A függetlenségért harcoló apját 1947-ben meggyilkolták. Az oxfordi egyetemen filozófiát, politikatudományt és közgazdaságtant hallgatott, 1969-ben végzett. Néhány évet  az ENSZ egyik titkárságán dolgozott. 1988-ban hazatért, alapítója volt a katonai diktatúra ellen harcoló  National League for Democracy (NLD, Nemzeti liga a demokráciáért) pártnak. Többször letartóztatták, a Burmában uralmon lévő katonai diktatúra évekig házi őrizetben tartotta. Pártja az 1990-es választásokat meggyőző fölénnyel nyerte, de a fennálló diktatúra ezt nem ismerte el, az eredményt megsemmisítették, az ellenzéki vezetőket letartóztatták.  Ang Szán Szu Csí tevékenységét 1991-ben Nobel Béke-díjjal ismerték el.

Június 19. Ana Figueroa Gajardo chilei tanár, diplomata, feminista (1907–1970)

Az Instituto Pedagógico Universidad de Chile hallgatója volt, 1928-ban szerezte meg tanári diplomáját. Középiskolában tanított, majd igazgatói kinevezést kapott. 1947 és 1949 között ő volt a chilei középiskolai hálózat vezetője. 1948-ban megválasztották a Federación Chilena de Instituciones Femeninas  (chilei nőszervezetek szövetsége) elnökének. 1950-ben az Inter-American Commission of Women chilei tagja volt, majd az ENSZ meghatalmazott nagykövete lett. 1951-től a Social, Humanitarian and Cultural bizottság vezetője volt, az első nő, aki ilyen fontos megbizatást kapott és az első nő, aki a Security Council tagja volt.

Június 19. Vera Muhina orosz szobrász (1889–1953) 

Rigában született, jómódú kereskedőcsalád lánya volt. Moszkvában járt művészeti iskolába, festeni, mintázni tanult. 1912-ben Párizsba utazott, ahol az Académie de la Grande Chaumière-ben Emile-Antoine Bourdelle tanítványa volt. Két évvel később Olaszországban tanulmányozta a reneszánsz festőket és szobrászokat. Hazatérése után kubista és szocialista realizmus stílusú szobrokat is készített. 1937-ben a párizsi Világkiállítás szovjet pavilonja elé felállított  Munkás és kolhozparasztnő című monumentális munkája volt az első hegesztett szobor a világon. A szoborcsoport később a Moszfilm emblémája lett.   

Június 19. Erna Schneider-Hoover matematikus, feltaláló (sz. 1926)  

Június 19. Adela Pankhurst angol szüfrazsett (1885–1961)

Június 20. Anna Letitia Barbauld angol költő, író, pedagógus (1743–1825)

A presbitáriánus lelkész művelt, több nyelven beszélő lánya korának elismert és befolyásos személyisége, a liberális eszmék hirdetője volt. Verseket, esszéket publikált, a felvilágosodás korának ismert alakjaival levelezett. Férjével gyermeknevelő intézetet alapította, a Palgrave Academyt, ahol a hagyományostól eltérő, modern szellemben oktattak fiúkat. A lányok nevelését nem tartotta fontosnak - noha munkásságát a feminista kritikusok rehabilitálták, ő maga nem votl feminista, ennek ellenére Mary Wollstonecrafttel barátságot ápolt. 

Június 20. Elizabeth Pauline MacCallum kanadai tudós, diplomata (1895–1985)

Az első nő, aki kanadai külképviselet vezetője volt. Misszionárius szülök gyereke, a törökországi Murashban született, megtanult törökül és arabul. A Queen's és a Columbia egyetemek hallgatója volt. Dolgozott a Foreign Policy Association-nél New York-ban, majd a Department of External Affairs munkatársa lett. 1945-ben az ENSZ létrehozásakor tagja volt a kanadai delegációnak. 1954-ben Beirutba nevezték ki nagykövetnek. Több publikációja jelent meg a Közel-keletről és a Balkánról. 

Néhány munkája: Twenty Years of Persian Opium; Rivalries in Ethiopia; The Nationalist Crusade in Syria.

Június 20. Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatban a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa). Megalakulásától tagja volt az International Woman Suffrage Alliance-nak (nemzetközi szüfrazsett nőszövetség). Ő volt az első nő hazájában, aki hivatalos állami temetést kapott, melyen részt vett a miniszterelnök, az államelnök és a legfelsőbb bíróság elnöke is. 

Június 20. Sarah Marquis svájci utazó, kalandozó (sz. 1972) 

A Jura hegység egyik kis falujában nőtt fel, 16 évesen egy vasúttársaságnál kezdett dolgozni, hogy ingyen utazhasson. Egy év múlva Törökországban lóháton átkelt Anatólián. Az elkövetkező években bejárta Új-Zélandot, kajaktúrát tett Kanadában, gyalogtúrákat Patagóniában, végigjárta az US Pacific Crest Trail-t. 2000-ben négy hónap alatt keresztülgyalogolt az Egyesült Államokon. Ausztráliát átszelő útja 17 hónapig tartott, Dél-Amerikában nyolc hónapba telt az út át az Andokon. 2010-ben Szibériából indult el három évig tartó gyalogútjára Ázsián, Thaiföldön át Ausztráliába, felszerelését, élelmét kézikocsiban  húzva. Életveszélyes kalandok után 2013 májusában, kb. 20 ezer km megtétele után érte el a Nullarbor Plain fáját, mely útjának végét jelezte. 2014-ben Wild by nature címen adta ki kalandjainak összefoglalását. Ugyanabban az évben bekerült a National Geographic által adományozott  Adventurers of the Year tagjai közé.

Június 21. Osza Hajnal bábművész, óvónő (1922–1977)

Gyakorló pedagógus volt, mesés bábfiguráit a Színháztörténeti Múzeumban őrzik. 1969-ben a Népművészet mestere címmel tüntették ki. Kolonics Ilona Önfeledten címmel készített róla filmet. 

 Június 21. Benazir Bhutto pakisztáni politikus (1953–2007)

Az első és eddig egyetlen női miniszterelnök Pakisztánban. Neves politikus családból származott, az Egyesült Államokban és Angliában járt egyetemre. 1976-ban végzett Oxfordban, hazatért, belépett apja pártjába,  Pakistan People's Party-ba és aktivan politizálni kezdett. Többször volt házi őrizetben, börtönben, számüzetésben. Az 1988-as választásokon győzött a PPP, őt választották miniszterelnöknek. 1990-ben korrupcióval vádolták, leváltották. 1993-ban ismét ő lett a miniszterelnök, 1996-ban újra megvádolták. Számüzetésbe ment, 2007 októberében visszatért, hogy a választásokon vezesse a pártját. Két hónappal később merénylet áldozata lett. 

Június 21. Nagy Etel tánc- és mozgásművész, koreográfus (1907–1939)

A Munkás Testedző Egyesületben tornázott, majd Pozsonyban egy mozdulatművész mellett dolgozott. 1928-tól Bécsben Gertrud Kraus növendéke volt, 1930-tól Budapesten Ritter Máriától tanult, akinek később munkatársa lett. Egy nemzetközi táncversenyen Varsóban debütált, itthon a Zeneakadémián voltak szólóestjei. Több publikációja jelent meg a tánc elméletéről. Pesten gyerekeknek nyitott iskolát, ezt néhány év után a rendőrség betiltotta. Korai halálát követően kortárs művészek – közöttük férje, Vas István – könyvben tisztelegtek emléke előtt. 

Június 21. Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat. Hamar nyilvánvaló lett az is, hogy Fritz csalja a feleségét. A világháború kitörésekor a férfi mérges gázokkal kísérletezett, amit Clara nyilvánosan is elítélt. 1915. április 22-én a belgiumi fronton az első gáztámadáskor több, mint ötezer ember halt szörnyet. Clara Immerwahr 1915. május másodikán, a férje tiszteletére rendezett fogadást követő napon agyonlőtte magát.   

Június 21. Sirin Ebádi iráni jogász, író, nőjogi aktivista (sz. 1947)   

2003-ban megkapta a Nobel békedíjat, ő az első iráni és az első muszlim nő, aki ebben a kitüntetésben részesült. Értelmiségi család lánya, a teheráni egyetem jogi karán 1969-ben kapta meg diplomáját, az Igazságügyi minisztériumban kapott gyakornoki állást. Miután sikeresen letette a bírói vizsgát, ő lett az első iráni nő, aki bírói kinevezést kapott. 1971-ben a teheráni egyetemen elkészítette és sikeresen megvédte doktori értekezését. 1975 – 1979 között a teheráni városi bíróság vezetője volt. Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után a fundamentalisták kerültek hatalomra, Ebadi és nőtársai nem viselhettek többé bírói hivatalt. Sokéves küzdelem után elérte, hogy ügyvédként dolgozhasson. Védencei az elnyomottak, kiszolgáltatottak voltak, főleg nők és gyerekek. Munkáját állandó fenyegetések között végezte. A Society for Protecting the Rights of the Child (SPRC) és a Defenders of Human Rights Center (DHRC) alapítója volt, sok neves külföldi egyetem választotta díszdoktorává. 2004-ben a Forbes magazin beválasztotta a száz legbefolyásosabb nő közé. Magyarul Szabadnak születtem című önéletrajza jelent meg.
Néhány munkája: History and Documentation of Human Rights in Iran; The Rights of Women; Iran Awakening: From Prison to Peace Prize; One Woman’s Struggle at the Crossroads.

Június 22. Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, író, költő (1906–2001)

Egyetemistaévei alatt már elismert költő volt.1934-ben elnyerte a National Geographic Society Hubbard Gold Medalt, nő előtte nem kapta meg ezt az elimerést. 23 évesen az első transzatlanti szólórepülést végrehajtó Charles Lindbergh felesége lett. Anne Lindberg volt az első nő, aki vitorlázórepülő-vezető jogosítványt szerzett, 1931-ben pedig a repülőgép vezetéshez való jogosítványt is megkapta. Gyakran repült férjével közösen és egyedül is, élményeiről több könyvet írt. Tragédia árnyékolt be életüket, első gyermeküket a mai napig kiderítetlen körülmények között elrabolták és később holtan találták meg. A házaspárnak később még öt gyermeke született. 

Június 22. Ada E. Yonath Nobel-díjas izraeli biokémikus (sz. 1939)

A jeruzsálemi Hebrew University-n végzett 1964-ben, röntgenkrisztallográfiai témával foglalkozó doktori disszertációját a Weizmann Institute of Science-ben készítette és védte meg. 1979 – 1984 között a Max Planck Institute osztályvezetője és a University of Chicago vendégprofesszora volt. Ő volt az első tudós, aki észlelte és megfejtette riboszóma alegységeinek funkcióit. A felfedezés után csatlakozott kutatásaihoz Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan, munkájukért 2009-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kaptak. Több tudományos akadémia választotta tagjai közé, számtalan kitüntetés birtokosa, többek között a Wolf Prize in Chemistry, a L’Oreal UNESCO Award for Women in Science, az Israel Prize for chemistry. 

Június 22. Jeanette Wolff német politikus (1888–1976)

Jeanette Cohen  óvónőképzőt végzett, 1910-ben kötött házasságot Hermann Wolff gyárossal. Igen fiatalon belépett a szociáldemokrata pártba, aktiv szerepet vállalt a szakszervezeti és nőjogi mozgalomban is. A kevés nők egyike volt, aki komoly politikai szepet kapott. 1933-ban, Hitler hatalomrakerülésekor letartóztatták, két év múlva szabadult. A háború alatt férjével, három gyerekével együtt koncentrációs táborba hurcolták, csak ő és egyik lánya maradt életben. 1946-1951 között Berlin város tanácsnoka volt, 1952-től beválasztották a Bundestagba. 1967-ben megkapta a Stadtältesten von Berlin kitüntetést, 1968-ban a Internationale Liga für Menschenrechte tiszteletbeli tagjává választották. 

Június 22. Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik. Szorgalmazta az egyetemek megnyitását a nők előtt, a Queen's és a Bedford College alapító tagja volt. Az Aberdeen-i egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Nevét felvésték a londoni Kensal Green temető Reformers Memorial falára.

Június 23. Geyer Stefi hegedűművész (1888–1956)

Geyer József orvos és hegedűs leánya, Hubay Jenő tanítványa. 1895-ben vol első nyilvános fellépése, 1902-től már Európában és az Egyesült Államokban tartott hangversenyeket. 1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben él, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. 1934-ben a zürichi konzervatórium tanáravolt. 1953-tól a Paul Sacher vezette zürichi Collegium Musicum zenekar koncertmesterének nevezték ki. Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki. 1906-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával, aki számára írta posztumusz hegedűversenyét. 

Június 23. Wilma Rudolph amerikai futó (1940–1994)

A Fekete gazellának becézett sportoló az első amerikai nő, aki egy olimpián három aranyérmet nyert. 16 éves volt első olimpiáján Melbourneben, ahol a 4 x 100-as váltóval bronzérmes lett. 1960-ban Rómában aranyérmet nyert 100 és 200 síkon, valamint a a 4 x 100-as váltóval. Az Év sportolója volt 1960-ban, az Év női sportolója 1960-ban és 1961-ben, a Fehér házban fogadta őt John F. Kennedy elnök. Két évvel később visszavonult és minden energiáját a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére fordította. 54 évesen agydaganatban halt meg.

Június 23. Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart, 1944-től az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Néhány munkája: Argirus királyfi széphistóriájának múzeumi csonka példányáról; A székely népballadákról; Mary; Ágneszka elment; Estétől hajnalig; Madame Flamingos Schatten; A hegyen át; Kis-könyv: eljegyzés 1789-ben,  Juliánka.

Június 23. Maria Helena Vieira da Silva portugál festő (1908–1992) 

A XX. századi portugál festészet legjelentősebbnek értékelt alakja, absztrakt expresszionista művei a világ valamennyi jelentős múzeumában megtalálhatók. 11 évesen kezdte tanulmányait a lisszaboni Academia de Belas-Artes-ban. A legjobb mesterektől tanult festészetet, szobrászatot, metszetkészítést. 1928-ban Párizsba ment szobrász tanulmányokat folytatni, de a rákövetkező évben már minden energiáját a festészetre fordította. 1930-ban volt első kiállítása Párizsban. A háborús években Brazíliában élt, később véglegesen Párizsban telepedett le. A legjelentősebb absztrakt festők között tartják számon,világszerte voltak kiállitásai, sok díjat kapott. 1966-ban az első nő volt, aki elnyerte a Grand Prix National des Arts-ot. 1979-ben megkapta a francia Becsületrendet. 

Június 23. Fanny Elssler balett-táncos (1810–1884) 

Június 24. Korondi Margit tornász (sz. 1932)

Az 1951-es berlini főiskolai világbajnokságon talajon aranyérmes, összetett egyéniben a harmadik helyen végzett. Helsinkiben a tornászmezőny legfiatalabbjaként nyert olimpiai bajnokságot felemás korláton, második volt összetett csapatban és harmadik összetett egyéniben, gerendán, műszabadgyakorlatban valamint kéziszergyakorlatban. Melbourneben a kéziszercsapattal olimpiai bajnokságot, az összetett csapatversenyben ezüstérmet nyert.

Június 24. Anita Desai indiai író (sz. 1937)

Német anyától, bengáli apától született Delhiben. Otthon a német és a bengáli, az iskolában és a város utcáin az angol, urdu és hindi nyelven nőtt fel. „Indiát, mint anyám, egy kívülálló szemével nézem, de  érzéseim India iránt olyanok, mint apámé, valakié, aki itt született.” – írja egyik könyvében. Angolul publikál, első könye, a Cry, the Peacock Angliában jelent meg. Tanított angol és amerikai egyetemeken, tudományos társaságok tagja. Megkapta többek között a Neil Gunn Prize, az Alberto Moravia Prize for Literature és a Benson Medal of Royal Society of Literature díjat. 

Néhány munkája: Bye-bye Blackbird; Cat on a Houseboat; Fire on the Mountain; Games at Twilight; Baumgartner's Bombay; Diamond Dust and Other Stories; The Artist Of Disappearance.

Június 24. Agnes Nestor amerikai szakszervezeti vezető (1880–1948)

17 éves korában kezdett dolgozni egy kesztyűgyárban Chicagoban. A következő évben a munkásnők a nyomorúságos bérek és a hosszú munkaidő miatt sztrájkba léptek, akkor indult Agnes közéleti karrierje. Gyorsan kiderült, a fiatal, törékeny lány meggyőző fellépéssel, hatásos szónoki képességekkel, jó szervezőkészséggel bír. 1902-ben létrehozta a munkásnők önálló szakszervezetét, a következő évben alapító tagja volt az International Glove Workers Union-nak, melynek elnökévé választották. 1904-ben megválasztották a Chicago Women’s Trade Union League elnökévé is. Programokat dolgozott ki, melyek lehetővé tették a munkásnők tanulását. Több kormányzati tanácsadó testület tagja volt, képzett és eredményes tárgyalónak ismerték. 

Június 24. Carolyn Shoemaker amerikai csillagász (sz. 1929) 

Az „üstökösvadász” nevet kapta, 32 üstököst és több, mint 800 aszteroidát fedezett fel. A Chico State egyetemen történelmet, politikatudományt és angol irodalmat tanult, végzés után, pár év tanítás után döntött úgy, hogy a tanári pálya nem neki való. Gene Shoemakerrel kötött házassága után kezdett érdeklődni a csillagászat iránt, az évek során komoly tapasztalatokat szerzett, együtt dolgoztak a Lowell obszervatóriumban. 1980-ban vendégprofesszor, 1989-ből kutató volt a Northern Arizona egyetemen. Férjével és egy másik kutatóval közösen 1993-ban találták meg a róluk elnevezett Shoemaker-Levy 9 üstököst. Több egyetem tiszteletbeli doktora, 1995-ben ő volt az Év tudósa, 1996-ban megkapta az Exceptional Scientific Achievement Medal-t.

Június 25. Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezetének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

Június 25. Marion Alice Orr kanadai pilóta (1916 (?) - 1995)

Torontóban született, 1940-ben kapta meg pilótaengedélyét és a Havilland Aircraft-nál kezdett dolgozni. Ő volt az első nő, aki repülésirányítói posztot töltött be. 1942-ben az Air Transport Auxiliary alkalmazta, Angliában teljesített szolgálatot, hadiszállítmányozás volt a feladata. A háború után megvásárolta és üzemeltette az Aero Activities-t, ő volt az első nő, aki repülőiskolát vezetett. Élete során több, mint 21 ezer repülőórát teljesített. Szintén ő volt az első nő, aki helikoptervezetői jogosítványt  szerzett. 1982-ben a Canadian Aviation Hall of Fame tagjává választották, 1993-ban megkapta az Order of Canada kitüntetést. 

Június 25. Gerster Etelka operaénekes (1855–1920)

A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett. 1906-ban Stimmführer címmel írt könyvet módszeréről.   

Június 25. Birdsall Otis Edey amerikai író, szüfrazsett, cserkész (1872–1940) 

Szenátor apja gondos nevelést biztosított neki és testvéreinek. Sokat olvasott, érdekelte a napi politika, széleskorű ismeretségi köre volt. Korán bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba, Bellportban házuk a mozgalom egyik találkozási helye volt. Megválasztották a Women's City Club elnökének, 1928-29 között az American Women's Association elnöke volt. Versei, drámái jelentek meg a helyi lapokban, a Girl Scout Leader Magazine első főszerkesztője volt. Remek szervezőképességét a Girl Scouts of America elnökeként is kamatoztatta.
Néhány munkája: Rivets; Butter Money; Six Giant and A Griffin and Other Stories; Builders.  

Június 25. Fenákel Judit író, újságíró (sz. 1936)    

Budapesten született, párhónapos volt, amikor szülei Endrődre költöztek, ott nőtt fel. A nyarakat ott töltötte unkatestvére, Gergely Ágnes is, akiből szintén író lett. 1944-ben apját munkaszolgálatra vitték, soha nem tért vissza, őt anyjával együtt Ausztriába deportálták. Sikerült túlélni, a háború után Szegedre költöztek, ott kezdtek új életet. A Tanárképző Főiskolán diplomázott, 1957-62 között általános iskolában tanított, közben levelező tagozaton az egyetemet is elvégezte. 1962-től a Csongrád Megyei Hírlapnál volt újságíró, 1972-ben Budapestre költözött ahol a Nők Lapja munkatársa lett. 1988-ban kezdett a Családi Lapnál dolgozni, onnan ment nyugdíjba. Első kötete, egy novellagyűjtemény, 1960-ban jelent meg Két utca lakója címmel. 
Néhány munkája: Akvárium; Tíz nap vidéken; Lili utazásai; Dokumentumok U.M.-ról; Az igazi nagy nő; Egy bizonyos Remény utca; Egy regénye mindenkinek van; Itt járt a házmesterné; Szégyen; Grófnő a répaföldön; A fénykép hátoldala; A kékezüst hölgy; K-vonal.

Június 26. Antonia Brico karmester (1902–1989)

Hollandiában, Rotterdamban született, hat éves korában szüleivel az Egyesült Államokba költöztek. A Berkley egyetemen végzett, zongorázni Sigismund Stojowski tanította, Bachot Albert Schweitzer ismertette meg vele, Karl Muck, a bostoni szimfonikusok karmesterétől tanult zenekart vezetni. Egész életét a nőkkel szembeni előítéletek leküzdésének szentelte. Ő volt az első nő, aki a berlini filharmonikusokat vezényelte, és vele történt meg az addig elképzelhetetlen, hogy nőként a New York-i Filharmonikusokat dirigálja. 

„Nem nevezem magam női karmesternek” – mondta egy interjúban – „Karmester vagyok, aki történetesen nő.”

Június 26. Violette Szabo angol ügynök (1922–1945)

Párizsban született francia anyától, angol apától. Angliában nevelkedett, angolul, franciául egyformán jól beszélt. A háború kitörésekor csatlakozott a Land Army-hoz. Megismerkedett a francia idegenlégió egyik magyar származású tisztjével, Etienne Szaboval, hamarosan összeházasodtak, néhány hónappal később a férfit elesett El Alameinnál. Nemsokkal utána Violettet beszervezte a SOE (Special Operations Executive). Franciaországi első bevetését sikeresen teljesítette, kapcsolatot teremtett az ellenállási mozgalom és az angol titkosszolgálat között. A következő is jól indult, de az egyik találkozónál tűzharcba keveredett és a németek letartóztatták. A párizsi börtönben többször megkínozták, megerőszakolták, majd a ravensbrücki koncentrációs táborba szállították és kivégezték. Halála után Angliában megkapta a George Cross, Franciaországban pedig a Croix de Guerre érdemrendet.

Június 26. Pearl S. Buck amerikai író (1892–1973)

Az első amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Misszionárius szüleivel Kínában élt és nevelkedett. 1930-ban megjelent első könyve, az East Wind: West Wind nagy sikert aratott, a következő évben megjelent The Good Earth pedig 1932-ben Pulitzer-díjat kapott. Termékeny író volt, több, mint 40 kötetet publikált. Rendkívül érzékeny volt a szociális igazságtalanságokra, több cikket publikált a nők jogainak érvényesítéséért. 

Néhány munkája magyarul: Kwei-lan vergődése;  A széthulló család; Sárkányok ivadéka; Egy házasság története; Asszonyok háza; A kínai rabszolgalány; Az utolsó kínai császárné; Levél Pekingből; Liang asszony három lánya. 

Június 26. Babe Didrikson Zaharias amerikai sportoló (1911–1956) 

A XX. század első felének valószínűleg legnagyobb női sportolója, kiemelkedő eredményei voltak golfban, kosárlabdában és atlétikában egyaránt. Ötször nyerte el az USA legjobb sportolója címet. 1932-ben a Los Angelesben tartott olimpián aranyérmes volt gátfutásban és gerelyhajításban, ezüstérmes magasugrásban. 1930-32 között tagja volt az amerikai amatőrválogatott kosárlabdacsapatnak. Golfozásban 82 tornát nyert meg, ebből 31 PGA verseny volt. Ő volt az első nő, aki PGA tornán indulhatott. Rendkívül jól keresett, profi szerződéseit remek üzleti érzékkel kötötte meg. Egy férfi újságíró szerint – akit legyőzött egy golfversenyen – hiányzott belőle a nőies, szerény visszafogottság.   

Június 26. Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett 1881(84?) - 1962   

Az első nő, aki az Egyesült Királyságban vegyészdiplomát szerzett. 1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a Women's Social and Political Union (WSPU) tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba. 1909-ben felhagyott tanári munkájával és a WSPU munkatársa lett. Látványos tüntetéseket szervezett, melyeken szembeszegültek a rendőrökkel. Több társával együtt az alsóház előtt tartott demonstrációért börtönbüntetést kapott. A durva bánásmód elleni tiltakozásként éhségsztrájkoltak, ezért erőszakkal etették őket. 1911-ben egyik alapítója volt a The Freewoman című feminista lapnak, és rendszeresen publikált is benne. 1915-ben a J.B. & W.R. Sharpe Ltd munkatársa lett, ahol analítikai kémiával és kutatással foglalkozott. 1920-tól a Clayton Aniline Company fővegyészeként dolgozott, több sikeres szabadalom fűződik a nevéhez.  

Június 27. Efua Theodora Sutherland ghanai író (1924–1996)

Egyetemi tanulmányait Cambridge-ben végezte, majd visszatért Ghanába. Angolul publikált verseket, regényeket és drámákat, színdarabjait gyakran maga rendezte. Okyeame címmel irodalmi folyóiratot alapított, létrehozott egy kísérlet szinházat, ebből nőtt ki később a Ghana Drama Studio, a ghanai egyetem utazó színházának rendezője volt. Egyik legfontosabb feladatának tartotta hazájának és annak kultúrájának megismertetését, elismertetését a világgal. 

Június 27. Emma Goldman orosz származású író, anarchista feminista (1869–1940)

Amerika legveszélyesebb asszonya, a Vörös Emma Kovnoban született, 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, csatlakozott az anarchista mozgalomhoz. Cikkeket írt, előadásokat tartott szerte az országban az anarchista filozófiáról, a nők jogairól, a szabadszerelemről, a fogamzásgátlásról, a gyerekmunka ellen, a szegények jogairól, szerkesztője volt a Mother Earth című lapnak. Kapcsolatban volt a radikális mozgalom ismert nemzetközi képviselőivel. Többször letartóztatták, bebörtönözték polgári engedetlenség címén. 1908-ban megfosztották amerikai állampolgárságától. Néhány évig a Szovjetúnióban élt, majd brit állampolgárságot szerzett (házasságot kötött egy walesi bányásszal) és szerte a világban folytatta tevékenységét,  1934-ben az Egyesült Államokban is járt. 

Június 27. Raluca Ripan román vegyész, feltaláló (1894–1972)

Az első román nő, aki a kémiából doktorátust szerzett és akadémikus lett. Iaşiban született, 1919-ben diplomázott az ottani tudományegyetemen. Kiváló eredményei alapján a Szervetlen Kémiai tanszéken dolgozhatott  doktori dolgozatán, 1920-ban áthelyezték a kolozsvári egyetem Szervetlen Kémiai tanszékére tanársegédnek. Ott védte meg doktori értekezését 1922-ben, 1930-ban megkapta docensi kinevezését. Az oktatás mellett komoly kutatómunkát végzett, sokat publikált, több szabadalom birtokosa, nevét külföldön is jól ismerték. 1948-ben a Tudományos Akadémia tagjává választották, ő volt az első román akadémikusnő. 

Június 27. Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.
Néhány munkája: Living for Change: An Autobiography;  Revolution and Evolution in the Twentieth Century; The Next American Revolution: Sustainable Change for the Twenty-First Century; Women and the Movement to Build a New America. 

Június 27. Harriet Hubbard Ayer üzletasszony (1849–1903) 

Június 28. Maria Goeppert-Mayer lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva

Június 28. Dame Anne Loughlin brit szakszervezeti vezető (1894–1979)

12 éves volt, amikor anyja meghalt és neki kellett ellátnia négy testvérét. 16 éves volt, amikor apja is meghalt, és ő lett a családfenntartó. Leeds egyik ruhaüzemében dolgozott, belépett a szakszervezetbe, nemsokára bizalmivá választották. Kiderült, hogy ügyesen tud tárgyalni, jó szervező és szenvedélyes szónok. 1916-ban, 22 éves korában, hatezer munkás sztrájkját szervezte és irányította. A harmincas években az NUTGW (Union of Tailor and Garment Workers) felső vezetésében dolgozott, 1948-ban főtitkárrá választották.  1942-ben a TUC (Trades Union Congress) elnökévé választották, és ő volt az első nő, aki az éves kongresszuson is elnökölt. 1943-ban megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot. 1944 – 1946 között részt vett a Royal Commission on Equal Pay munkájában. 1952-ben, megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba ment. 

Június 28. Lydia Wahlström svéd történész, író, feminista (1869–1954)

Az uppsalai egyetemen történelmet, politológiát és skandináv nyelveket tanult. 1892-ben megalapította Upsala Kvinliga Studäntförening néven az első női diákszövetséget. 1998-ban védte meg doktori értekezését, ő volt a harmadik nő Svédországban, aki doktori címet szerzett. Két évig egy angliai intézetet vezetett, 1900-tól Stockholmban az Ahlinska Flickskolans felső lányiskola igazgatója volt. Egyik alapítója volt 1902-ben a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsett egyesületnek, 1907-1911 között az elnöki tisztséget is betöltötte.  Külföldi nőkonferenciákon  többször volt az egyesület képviselője. 1933-ban jelent meg Den svenska kvinnorörelsen címen a svéd nőmozgalomról szóló könyve, 1949-ben Trotsig och försagad címmel adta ki emlékiratait. 

Június 28. Carlotta Grisi olasz balettművész (1819–1899) 

 A XIX. század egyik legjelentősebb balerinája hétéves korában lett a milánói La Scala Academy tanulója. Tízévesen már eltáncolt kisebb szerepeket, néhány évvel később volt első turnéja. 1834-ben a nápolyi San Carlo társulat tagja lett, ahol Jules Perrot koreográfus felismerte és kibontakoztatta tehetségét. 1836-ban Londonban, Bécsben és Párizsban lépett fel hatalmas sikerrel. A korabeli kritikusok szerint alakítása a Giselle címszerepében utólérhetetlen. A darab szerzőjével, Gautier-el életreszóló barátságot kötött. 1850-től Szentpétervárra szerződött a társulat balettmesterének. 1854-ben Varsóba költözött, ahol terhes lett Radziwell hercegtől és pályájának csúcsán visszavonult a színpadtól. Életének további 46 évét visszavonultan, Genfben töltötte.  

Június 28. Yvonne Sylvain haiti orvos, feminista (1907–1989)   

Az első haiti nő, akit hazájában felvettek az orvosegyetemre és doktori diplomát szerzett, Port-au-Prince-ben született, értelmiségi családba. A Ecole Normale d’institutrices elvégzése után tanárként dolgozott néhány évet. 28 évesen jelentkezett a haiti egyetem orvoskarára, 1940-ben végzett. Ösztöndíjjal az Egyesült Államokban a Columbia egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat. Hazatérése után szülész-nőgyógyászként dolgozott a Port-au-Prince-i General Hospital-ban. Kutatással és oktatással is foglakozott, megkapta professzori kinevezését a University of Haiti orvoskarára. Megválasztották a Haitian Foundation for Health and Education alelnökének. Orvosi munkája mellett előadásokat tartott, cikkeket írt a nők továbbtanulása érdekében, példája nyomán több haiti nő is jelentkezett és sikerrel elvégezte az egyetemet. Kiállt a nők egyenjogúságáért, aktiv szerepet vállalt a Ligue Féminine d'Action Sociale nőjogi mozgalomban, rendszeresen publikált a La Voix des Femmes című lapban. Komoly szerepe volt abban, hogy Haitin 1950-ben a nők kivívták a választójogot. 

Június 29. György Júlia gyermek- és ideggyógyász orvos (1896–1977)

Diplomájának megszerzése után a Fiatalkorúak Bírósága mellett működő kriminálpszichológiai laboratórium munkatársa volt., később a budapesti poliklinikán Ranschburg Pál osztályán kriminálpszichológiai szakrendelést vezetett. Alapítója és első vezetője a Faludi utcai Gyermek-és Ifjúságpszichotherápiás Rendelőintézetnek. Néhány munkája: Züllöttség és neurózis, A nehezen nevelhető gyermek, Az antiszociális személyiség.

Sírfeliratai: 

"Rendületlenül hitt a tudás és a szeretet gyógyitó erejében. Ez hatotta át egész élete áldozatos gyermekmentő munkásságát." 

"...Menj haza és szeresd jobban..."

Június 29. Oriana Fallaci olasz író, újságíró (1929–2006)

Az újságíró, akinek egyetlen híresség sem mondott nemet. A XX. század hatvanas éveinek a közepétől a kilencvenes évek közepéig a legkíméletlenebb politikai újságírónak számított. Interjúalanyai között volt többek között Henry Kissinger, Indira Gandhi, Willy Brandt, Khomeini ayatollah, Golda Meier, Zulfikar Ali Bhutto, Hugh Hefner, Federico Fellini, Sean Connery, Sammy Davis, Jr., Werner Von Braun, Jasszer Arafat, Reza Pahlavi.

Néhány könyve:  I sette peccati di Hollywood (Hollywood hét főbűne, Orson Welles előszavával); Se il Sole muore (Ha meghal a Nap); Lettera a un bambino mai nato (Levél egy meg nem született gyermekhez);  Intervista con la storia (Interjú a történelemmel); La Rabbia e l'Orgoglio (A harag és a büszkeség).

Június 29. Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

Az első nő, aki Ausztriában indult az elnökválasztáson. Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe. A föderalista eszméket  képviselte, fontosnak tartotta a nők bevonását a politikába. 1951-ben az osztrák nőegyesületek jelöltje volt a köztársasági elnökválasztáson. 

Június 29. Helen Hokinson amerikai grafikus, karikaturista (1893–1949) 

Chicago-ban az Academy of Fine Arts hallgatója volt, tandíját divatrajzok készítésével kereste meg. 1920-ban New York-ba költözött, ahol a New York Daily Mirror számára grafikákat, karikatúrákat rajzolt. Az 1925-ben indult The New Yorker munkatársa volt az alapítástól kezdve. Karikatúrái mellett több regény, pl. Emily Kimbrough műveinek illusztrátora volt. 
Néhány munkája: So You're Going to Buy a Book!; My Best Girls; The Ladies, God Bless 'em; There are Ladies Present; The Hokinson Festival.  

Június 29. Maria Cederschiöld svéd újságíró, feminista (1856–1935)  

Az első svéd nő, aki svéd lapnál főszerkesztői pozíciót töltött be. Értelmiségi család lánya, az általános iskola elvégzése után a Wallinska flickskolan növendéke volt. Érettségit adó középiskola lányoknak nem volt elérhető, ezért négy másik lánnyal együtt magántanuló volt, és 1874-ben egy fiúgimnáziumban levizsgázhattak. Egyetemre szeretett volna járni, de a család anyagi helyzete csak egy fő taníttatását tudta fedezni, ez pedig a fiútestvére lett. Nevelőnői állást, fordításokat vállalt, majd 1877-től régi iskolájában tanított. 1884-ben az Aftonbladet című lapnál kapott állást, külföldi hírek szerkesztése, cikkek fordítása, irodalomkritika volt a feladata, 1909-ben kapta meg főszerkesztői kinevezését. 1911-ben lett a svéd újságíróegyeseület, a Publicistklubben tagja. Aktiv szereplője volt a hazai és a nemzetközi nőmozgalomnak egyaránt. A Svenska Kvinnors Nationalförbund titkára (1894 – 1990), később alelnöke (1909 – 1919) volt, több nemzetközi konferencián képviselte a svéd nőket. 1892 és 1895 között a Married Woman's Property Rights Association titkári pozícióját töltötte be. 
 

Június 29. Ann Mary Newton angol festő (1832–1866)  

Ann Mary Severn Rómában született, ahol festőművész apja élt akkor családjával. Kezdetben apjától tanult rajzolni, majd Angliába való hazatérésük után George Richmond, majd Párizsban Ary Scheffer volt a mestere. Főleg portréfestőként vált ismertté, első komoly sikerét Elgin grófnőjének arcképével aratta, ami számtalan megrendelést hozott neki az arisztokrácia köréből.  1852-ben testvéreiről készített képe, a The Twins volt az első, ami a Royal Academy of Arts kiállításán szerepelt. 1861-ben házasságot kötött Charles Thomas Newton archeológussal, akit elkísért utazásain és publikációinak illusztrálásával munkájában is segített. 33 évesen, kanyaróban halt meg. Viktória királynő, akinek több családtagját is lefestette, naplójában megemlékezett róla. 

Június 29. Olena Pcsilka ukrán író, etnográfus, fordító, feminista (1849–1930)

Földbirtokos család lánya, nevelőnők tanították, majd Kievben a nemesi családok lányai részére alapított intézetet végezte el 1866-ban. Két évre rá házasságot kötött a jogász és földbirtokos Petro Antonovics Kosachal, Novohrad-Volinszkijben telepedtek le. Gyerekei nevelése mellett népdalokat, meséket, hagyományokat gyűjtött, elbeszéléseket, drámákat írt, klasszikus és kortárs írók munkáit fordította ukránra. Egyik szerkesztője volt a nőknek írt Pershyi Vinokcímű almanachnak. Szerkesztője és állandó szerzője volt a Ridnyi krai című lapnak. Aktiv tagja volt az ukrán nők egyesületének, mely az egyenjogúságért és a nők szavazati jogáért küzdött. Egyik lánya Leszja Ukrajinka néven a legismertebb ukrán író lett. 

Néhány munkája: Tovariski; Szvitlo dobra i ljubovi; Za pravdoju; Pivtora oszeledszja.

Június 30. Grete Rehor osztrák politikus (1910–1987)

Bécsben született, a polgári iskola elvégzése után tanár szeretett volna lenni, de a háborús körülmények miatt nem tudta a főiskolát elvégezni. Textilgyári munkásnő lett, munka mellett esti iskolákba járt, kereskedelmi, szociálpolitikai kurzusokat végzett. A huszas évek végétől aktiv szerepet vállalt a textilmunkások szakszervezetében, az ÖVP (Österreichischen Volkspartei, osztrák néppárt) tagja lesz. Ausztriának 1966-ban lett első ízben női minisztere Grete Rehor személyében. 

Június 30. Lucile Grahn dán balett-táncos, koreográfus (1819–1907)

Az első dán balett-táncos, aki nemzetközi hírnévre tett szert. 18 éves korában már a koppenhágai Der Kongelige Teater (Királyszinház) szólótáncosa volt. 1937-től a párizsi Opera tagja volt, vendégszerepelt többek között Londonban,  Szentpétervárott, Milánóban. 1845-ben a londoni Royal Theater meghívta egy Pas de Quatre előadásra, ahol a világ akkori négy leghíresebb balerinája együtt szerepelt. Miután visszavonult, Münchenbe költözött,  ahol balettmesterként és koreográfusként dolgozott.  Halála után a város utcát nevezett el róla.

Június 30. Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Néhány munkája: Régi magyar űrmértékek; A középkori pénzüzletek története Magyarországon; A legrégibb magyar iparososztály kialakulása; A feudalizmus kialakulása Magyarországon; A magyar polgári történetírás rövid története.

Június 30. Martha Blum kanadai gyógyszerész, tanár, író (1913–2007)

Az ausztriai Czernowitzban született értelmiségi zsidó családba, a várost az I. világháború után Romániához csatolták. Prágában, Párizsban és Strasbourgban járt egyetemre, gyógyszerészetet, nyelveket és zenét tanult. Románia német megszállása után koncentrációs táborba hurcolták. A háború után Izraelbe, onnan férjével és lányával Kanadába emigrált, Saskatoonban telepedett le. Gyógyszerészi munkája mellett énektanárként dolgozott. 85 évesen jelent meg önéletrajzi elemeket tartalmazó első regénye, a The Walnut Tree, amely két irodalmi díjat is elnyert. Ezt követte a Children of Paper című elbeszélésgyűjtemény, 2006-ban pedig második regénye, a The Apothecary. Ugyanabban az évben a Saskatchewan-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta.