Konek Ida festő (1856–1942)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Konek Ida festő (1856–1942)

augusztus 19, 2017 - 23:47

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott. 

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia felkereste otthonában, és így írt a látogatásról: 

"A régi művésztelepen, künn az Epreskert vidékén a Petőfi-ház szomszédságában, egy tenyérnyi kert közepén kecses kis villában van Konek Ida műterme. Csupa szőnyeg a falakon apró mosolygó képek, a pompás bútorok telistele vannak finom csipkékkel, színes selymekkel….

A műterem egyik fülkéjében egy ó-hollandus csempékből rakott kandalló, peremén régi hollandi edények s a tűzhely fölött ragyogó rézüst. A kis fülke bútorzata öreg hollandus parasztasztalból és négy parasztszékből áll s az aprószemes ablakpárkányon aranyos kalitkában vidám kanári madarak fütyürésznek.

Előkelő művészi érzésű egyéniségre vall a Konek Ida otthona. E kiváló hölgy művészetének finomságait lehelte bele s így megtalálta a módját, hogy magányos életébe szépséget, melegséget és örömöt öntsön. Nem kívánkozik ki az emberek közé, a kert előtt a kis rácsos kapu csak ritkán nyílik ki…. Művészetének, otthonának és a vele együtt lakó nővérének él….

Képein, a kedves egyszerű csendéletek ropogós cseresznyéin, baraczkjain, szőlőin, a a sárga levelű rózsákon, lila orgonákon ép úgy rajta ül a béke, a nyugalom nagyszerű impressziója, mint azon az öreg tudós képén, a ki komor könyvei között bujkál s a melyet most fejezett be a művésznő.

Konek Ida világos, tiszta, egyszerű művészetével sok elismerést szerzett a magyar nő festői tehetségének a külföldön is. Kiállított már több ízben a párisi Szalonban és Karslruheban, mindannyiszor szép sikerrel. Pedig ő is végigküzdötte azokat a nehézségeket, a melyek felbukkannak a magyar művésznők útjain…. Szülőhelyétől Pozsonytól Budapestig, míg Telepy Károly mesterhez vezette az útja, sok művészi rajongást vissza kellett fojtania….

Azután Telepy után a müncheni Fluggen mester tanítványa lett. A tehetségét ekkor már felfedezték s onnan küldött több műve kiállításra került a budapesti tárlaton. Münchenből Párisba ment, hol Munkácsy műtermében tökéletesítette a tudását, később pedig már a firenzei Seuola-liberában tanult szakadatlanul, buzgósággal, hogy művészi ambiczióit kielégíthesse.

Firenzei tanulmányai után hazajött s itt az Epreskert környékén, a Kmetty-utczai kecses kis villában megalapította nyugalmas otthonát, de időközben tanulni-vágyása megint kivitte Párisba. Nemsokára azonban visszajött ismét, azóta Budapesten él és fáradtságot nem ismerő szorgalommal festegeti az ő sajátos finomságú képeit."

 

Konek Ida festményei műtermében (a Vasárnapi Újság fotója, 1913)

Konek Ida: Árnyékos teraszon 

 

Források:

 

 

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

Lehel Mária festőművész (1889–1972) 

március 01, 2017 - 23:51

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le.  Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló. Első házassága válással végződött, második férje beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc, Pest vármegye főispánja, akivel sokat utazott. Szalonja a pesti irodalmi élet központja volt. Népszerűségéhez feltűnő szépsége is hozzájárult.

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.