Konek Ida festő (1856–1942)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Konek Ida festő (1856–1942)

augusztus 19, 2017 - 23:47

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott. 

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia felkereste otthonában, és így írt a látogatásról: 

"A régi művésztelepen, künn az Epreskert vidékén a Petőfi-ház szomszédságában, egy tenyérnyi kert közepén kecses kis villában van Konek Ida műterme. Csupa szőnyeg a falakon apró mosolygó képek, a pompás bútorok telistele vannak finom csipkékkel, színes selymekkel….

A műterem egyik fülkéjében egy ó-hollandus csempékből rakott kandalló, peremén régi hollandi edények s a tűzhely fölött ragyogó rézüst. A kis fülke bútorzata öreg hollandus parasztasztalból és négy parasztszékből áll s az aprószemes ablakpárkányon aranyos kalitkában vidám kanári madarak fütyürésznek.

Előkelő művészi érzésű egyéniségre vall a Konek Ida otthona. E kiváló hölgy művészetének finomságait lehelte bele s így megtalálta a módját, hogy magányos életébe szépséget, melegséget és örömöt öntsön. Nem kívánkozik ki az emberek közé, a kert előtt a kis rácsos kapu csak ritkán nyílik ki…. Művészetének, otthonának és a vele együtt lakó nővérének él….

Képein, a kedves egyszerű csendéletek ropogós cseresznyéin, baraczkjain, szőlőin, a a sárga levelű rózsákon, lila orgonákon ép úgy rajta ül a béke, a nyugalom nagyszerű impressziója, mint azon az öreg tudós képén, a ki komor könyvei között bujkál s a melyet most fejezett be a művésznő.

Konek Ida világos, tiszta, egyszerű művészetével sok elismerést szerzett a magyar nő festői tehetségének a külföldön is. Kiállított már több ízben a párisi Szalonban és Karslruheban, mindannyiszor szép sikerrel. Pedig ő is végigküzdötte azokat a nehézségeket, a melyek felbukkannak a magyar művésznők útjain…. Szülőhelyétől Pozsonytól Budapestig, míg Telepy Károly mesterhez vezette az útja, sok művészi rajongást vissza kellett fojtania….

Azután Telepy után a müncheni Fluggen mester tanítványa lett. A tehetségét ekkor már felfedezték s onnan küldött több műve kiállításra került a budapesti tárlaton. Münchenből Párisba ment, hol Munkácsy műtermében tökéletesítette a tudását, később pedig már a firenzei Seuola-liberában tanult szakadatlanul, buzgósággal, hogy művészi ambiczióit kielégíthesse.

Firenzei tanulmányai után hazajött s itt az Epreskert környékén, a Kmetty-utczai kecses kis villában megalapította nyugalmas otthonát, de időközben tanulni-vágyása megint kivitte Párisba. Nemsokára azonban visszajött ismét, azóta Budapesten él és fáradtságot nem ismerő szorgalommal festegeti az ő sajátos finomságú képeit."

 

Konek Ida festményei műtermében (a Vasárnapi Újság fotója, 1913)

Konek Ida: Árnyékos teraszon 

 

Források:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

Parlaghy Vilma festő (1864–1923)

április 18, 2020 - 13:40
Parlaghy Vilma első amerikai útján

Pesten, majd 1879-től Münchenben tanult - a szülők lányuk tehetségének ápolása miatt költöztek oda. 1883-ban elnyerte a Müncheni Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét, ezzel rögtön ismertté vált a neve. 1885-ben modellt állt neki a Torinóban visszavonultan élő Kossuth Lajos (az elkészült három kép egyikét lásd fenti albumunkban!)

Berlinbe költözött, ahol hamarosan a legnépszerűbb portréfestő lett, megfestette többek között II. Vilmos császár, az Oldenburg hercegi pár, Zichy grófnő, Rotschild bárónő, Bismarck arcképét.