Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.
Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát.
Apja teológiatanár, anyja tehetséges gyerekeit neveli: Sándorból református pap lesz, Máriából író, Károlyból orvosegyetemi professzor. Amál magántanulóként elvégzi a Tanítóképzőt Kolozsváron, majd európai tanulmányútra megy, művészeti tanulmányokat folytat. Pesten Kernstok Károly, Nagybányán Thorma János a mestere. Feleségül megy Dóczy Ferenc teológia-matematika-fizika szakos tanárhoz. Első önálló kiállítása 1922-ben Kolozsváron van, a következő években műveit budapesti, bukaresti, müncheni, bécsi és kolozsvári tárlatokon állítja ki nagy sikerrel.
Laborfalvy Róza dédunokája, Feszty Árpád és Jókai Róza festőművészek lánya. Az Iparművészeti Főiskolán, majd Münchenben és Firenzében tanult. 1922-ben az Ernst Múzeumban került sor első festői kiállítására.
1927-ben a Nyugatban Elek Artúr írta róla:
