Violette Szabo angol ügynök (1922–1945)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Violette Szabo angol ügynök (1922–1945)

június 25, 2017 - 23:46

Párizsban született francia anyától, angol apától. Angliában nevelkedett, angolul, franciául egyformán jól beszélt. A háború kitörésekor csatlakozott a Land Army-hoz. Megismerkedett a francia idegenlégió egyik magyar származású tisztjével, Etienne Szaboval, hamarosan összeházasodtak, néhány hónappal később a férfit elesett El Alameinnál. Nemsokkal utána Violettet beszervezte a SOE (Special Operations Executive). Franciaországi első bevetését sikeresen teljesítette, kapcsolatot teremtett az ellenállási mozgalom és az angol titkosszolgálat között. A következő is jól indult, de az egyik találkozónál tűzharcba keveredett és a németek letartóztatták. A párizsi börtönben többször megkínozták, megerőszakolták, majd a ravensbrücki koncentrációs táborba szállították és kivégezték. Halála után Angliában megkapta a George Cross, Franciaországban pedig a Croix de Guerre érdemrendet.

Szobra Londonban

 

 

"Nő, ébredj fel, fedezd fel jogaidat" - Olympe de Gouges, a kivégzett feminista

május 23, 2012 - 11:30

Marie Gouze szülőhelye a dél-franciaországi kisváros, Montauban. Szülei a hivatalos papírok szerint egy hentesmester és felesége, de nyílt titok volt, hogy a kislány apja az arisztokrata Jean Jacques Lefranc de Pompignan, aki azonban, bár állítólag találkozott a gyerekkel, soha nem ismerte el.

Kohn Ábrahám Albertné sz. Kellner Irén tanítónő, nőegyleti elnök (1874 –1944)

július 12, 2017 - 00:03
Pesti Izraelita Nőegylet, 1934

Tatán  és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel.

Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

június 06, 2017 - 18:17

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta.

Elisabeth ten Boom holland ellenálló (1885–1944)

augusztus 18, 2017 - 18:28
Elisabeth ten Boom (középen) testvéreivel

Betsie a ten Boom család gyerekei közül a legidősebb, a család órásműhelyének a könyvelője volt és segített a háztartás vezetésében. A mélyen vallásos család Hollandia megszállása után megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Egyik építész barátjuk titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott a házban.

Berty Albrecht francia ellenálló, feminista (1893–1943)

február 15, 2017 - 00:00

Marseille-ben született, ápolónőnek tanult, az első világháború alatt hadikórházakban dolgozott. 1919-ben házasságott kötött egy holland bankárral, akivel Londonban éltek. 1931-ben Párizsba ment, ahol bekapcsolódott a Ligue des droits de l'homme szervezet munkájába. Le Problème Sexuel  címmel feminista újságot alapított, amely kiállt a fogamzásgátlás és a terhességmegszakítás engedélyezéséért. A háború kitörésekor csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, melynek egyik meghatározó alakja lett. 1942-ben letartóztatták, de sikerült megszöknie.

Lebstück Mária honvédtiszt (1830–1892)

május 05, 2017 - 23:16

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.

Őt alázták meg, férje lett öngyilkos: Maderspach Károlyné

március 31, 2017 - 14:01

A tehetős aradi orvos lánya, az 1804-ben született Buchwald Franciska gondos nevelést kapott, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem, az irodalom. 1823-tól férjével Ruszkabányán éltek. A alatt fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a honvédséget, a bukás után a bujdosókat segítették.

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.