Nielsine Nielsen, az első dán orvosnő (1850–1916)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nielsine Nielsen, az első dán orvosnő (1850–1916)

június 11, 2015 - 16:31
Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni.

Nielsine Nielsen

Az első dán diplomás nő, az első dán orvosnő Svendborgban nevelkedett. Koppenhágában a Froknerne Villemoes-Qvistgaards Institut-ban tanítói képesítést szerzett, de orvos szeretett volna lenni. C.E. Fenger képviselő segítségét kérte, aki ismert támogatója volt a nőjogi mozgalomnak. 1875-ben megjelent a rendelet, amely engedélyezte a nők egyetemi felvételét, így 1877-ben másodmagával megkezdhette tanulmányait. A Dansk Kvindesamfund-tól (Dán nőszervezet) kapott anyagi támogatást. Diplomája megszerzése után Koppenhágában kezdett praktizálni. Egész életében kiállt a nők jogaiért, 1893-1898 között a Kvindevalgretsforeningen  (Női választójogi egyesület) elnöke volt. 1907-ben alapító tagja volt a Landsforbundet for Kvinders Valgret-nek (Országos női választójogi egyesület). 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Aletta Jacobs, holland orvos, feminista (1854–1929)

július 05, 2011 - 11:07

Abraham Jacobs orvos és felesége, Anna de Jongh 6 lányt és 6 fiút nevelt fel abban a meggyőződésben, hogy az iskolázottság, a tudás egyformán megilleti őket. A XIX. század végén Hollandiában a lányok modern nyelveket, művészetet, zenét, kézimunkát és jómodort tanultak, az egyetemi tanulmányokra készülő fiúk pedig matematikát, történelmet, latint és görögöt. Jacobs doktor meggyőzte a helyi középiskola vezetőjét, engedje be Alettát az órákra, hogy fel tudjon készülni az egyetemi tanulmányokra.