Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)
1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.
Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen.
A szegényeket segítette, majd belépett a a Millicent Garrett Fawcett vezette Női Választójogi Szervezetek Nemzeti Uniójába (NUWSS). Az ő eszközeiket nem találta kellőképpen hatékonynak, így átállt a militáns Women's Social and Political Union (WSPU) soraiba. Az ő aktivistájukként többször le is tartóztatták, kétszer volt a hírhedt Halloway börtönben. Nem értett azonban egyet Emmeline Pankhurst autoriter vezetési stílusával, így 1907-ben Theresa Billington-Graig és Edith How-Martyn társaságában kilépett, és megalapította a Women's Freedom League (WFL) nevű szervezetet, amely a mérsékelt, lobbista NUWSS és a radikális WSPU között helyezhető el. Saját lapot is indítottak The Vote címmel. A militáns akciókat elvetették, ám a polgári engedetlenséget (pl. passzív ellenállás, adósztrájk) előszeretettel alkalmazták. Tagja volt az Ír Nők Választójogi Szövetségének is.
Az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Világkongresszus alkalmával Magyarországon is járt, a főváros mellett Szegedre is ellátogatott.
Az első világháború alatt - ismét Pankhurstékkel (sőt még a saját családjával is) ellentétben - pacifista nézeteket hangoztatott. A London Vegetarian Society alelnöke volt és részt vett a viviszekció (élveboncolás) elleni mozgalomban is.
Sokat utazott és sok időt töltött Londonban, bár 1921-től Írországban élt és aktiv tagja volt a Sinn Fein-nek. Az ír függetlenségi háború idején Maud Gonne-nal dolgozott együtt.
Kilencvenes éveiben még antifasiszta megmozgulások karizmatikus szónoka volt. Kilencvenöt évesen, házában elesve érte a halál.
Londonban két utca is viseli a nevét.
Néhány munkája:
Economic Aspects of Woman's Suffrage (London: King, 1908)
Collins, Mabel and Despard, Charlotte, Outlawed: A Novel on the Suffrage Question (London: Drame, 1908)
Theosophy and the Women's Movement (London: Theosophical Society, 1913)
Források: