Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

június 15, 2016 - 12:27
Az 1900-ban létrehozott Daughters of Erin (Írország lányai) és az 1905-ben indult radikális Sinn Fein (Mi egymagunk) alapító tagja. Kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére Yeats "múzsájaként" maradt meg a köztudatban.

Gazdag családba született, kozmopolita nevelést kapott. Aktiv politikai munkássága mellett korának ismert színésznője. Lucien Millevoye politikussal való kapcsolatából két gyermeke született, ám csak lánya, Iseulde érte meg a felnőttkort. Kisfia halála megviselte, ekkor rövid időre csatlakozott a Golden Dawn okkultista társasághoz. melynek a költő, W.B. Yeats is tagja volt. A köztudatban Gonne, kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére az ő "múzsájaként" maradt meg.

1903-ban feleségül megy John MacBridehoz. A rosszul sikerült, viharos házasság drámai véget ért, a férfit 1916-ban a húsvéti felkelésben való szerepéért kivégezték.

A világháború alatt Maude szenvedélyesen agitált az ír férfiaknak az angol hadseregbe való besorozása ellen, 1918-bam Dublinban letartóztatták és Londonban bebörtönözték. Kiszabadulása után visszatért Írországba, ahol megismerkedett és a továbbiakban együtt dolgozott  szüfrazsettel, többek közt a női börtönökben uralkodó körülmények reformjáért. A sajtó gúnyosan "Mad and Madame Desperate"-ként hivatkozott rájuk ("az őrült és a kétségbeesett", szójáték a neveikből).

1923-ban ismét bebörtönözték, egyike volt annak a 91 nőnek, akik éhségsztrájkot folytattak.

1938-ban megjelentette önéletrajzát, A Servant of the Queen címmel.

Az írek hosszú küzdelme a függetlenségért 1949-ben, az Ír Köztársaság kikiáltásával ért véget, az ünnepélyes aktuson az egyik díszvendég Maude Gonne volt. 

Fia, Séan McBride későbbi politikus, miniszter és az Amnesty International alapító tagja, 1974-ben béke Nobel-díjat kapott.

 

 

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.

A szüfrazsett-induló szerzője: Dame Ethel Smyth angol zeneszerző (1858–1944)

április 02, 2017 - 22:42

Korának egyik jelentős zeneszerzője katonacsaládba született. Apja sokáig ellenezte, hogy lánya zenét tanuljon, végül Ethel mégis elérte, hogy beiratkozhatott a lipcsei konzervatóriumba. Sokat komponált, zongoradarabokat, szonátákat, misét, operát. 1893-ban volt első angliai bemutatója. Ő volt az első nő, akinek operáját a Covent Gardenben előadták.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)