Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban. Háborúellenes regénye, a Die Waffen Nider komoly sikert aratott, röviddel a megjelenése után 27 nyelvre fordították le. (Magyarul: Le a fegyvert!, 1905, olvasható) Nobel a regény elolvasása után alapította meg a Béke-díjat, amelyet 1905-ben Bertha Suttner  kapott meg. 

Dániel Anna A világ színpadán címmel regényt írt életéről.

 "Suttner báróné végre néhány szóban tiltakozott ama barbár szokás ellen, hogy az ágyúkat, fegyvereket megszentelik és istentiszteleteket rendeznek a hála és gyász kifejezésére. Isten gyermekei vagyunk valamennyien és az Isten nem, fogadhatja szívesen azt a hálát, a melyre a másik fél könnyei borítanak gyászfátyolt. A báróné lelki szeme előtt egy gyönyörű álom lebeg : hatalmas, gazdag államokat lát, a melyek a szüntelen gyarapodás útján haladnak, mert közgazdaságuk erejét nem gyöngíti a hadsereg. Nincs katonaságuk — fölöslegessé tette a teljes érvényre emelt békebiróság." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.

Annemarie Selinko osztrák író, újságíró (1914–1986)

augusztus 29, 2017 - 19:29

Bécsi iparmágnás családjában széleskörű, modern nevelést kapott, fiatalon jelentek meg első írásai. 1938-ban férjhez ment egy dán diplomatához, több évet töltöttek Stockholmban, Párizsban és Londonban. Legnépszerűbb könyvét, a Désirée-t sok nyelvre lefordították és 1956-ban Marlon Brando-val a főszerepben film is készült belőle.

Néhány munkája: Ich war ein häßliches Mädchen; Heute heiratet mein Mann; Morgen wird alles besser.

Magyarul megjelent: Désirée; Rövidesen minden jó lesz.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.

Sara Lidman svéd író (1923–2004)

december 25, 2017 - 21:25

Missenträsk-ban született, egyetemi tanulmányait Uppsalában kezdte el. Diplomájának megszerzése után 1949-től Smålandban kezdett tanítani. 1953-ban jelent meg első könyve, a Tjärdalen, rögtön hatalmas sikert aratott, ahogy a következő években megjelen Hjortronlandet (1955), Regnspiran (1958) és Bära mistel (1960) is. Az első svéd írók között volt, akik szembefordultak az apartheiddel, erről szól az 1961-ben megjelent Jag och min son. Vietnamról Samtal i Hanoi címen írt könyvet. Támogatta a svéd bányászok sztrájkját, elkötelezett környezetvédő volt.

Magyarul megjelent munkái:

Duygu Asena török író, újságíró, feminista (1946–2006)

április 02, 2017 - 22:16

Az isztambuli egyetemen szerzett tanári diplomát. 1972-ben a Hürriyet című lapban kezdett publikálni cikkeket, elbeszéléseket. Az 1980-as évek elejétől kezdve a feminista mozgalom vezetője lett,  a nők jogai, szexualitás, nők elleni erőszak volt írásainak témája. 1987-ben megjelent első regénye, a  Kadının Adı Yok (A nőnek nincs neve) hatalmas sikert aratott, több nyelvre lefordították. A hatalom betiltotta, arra hivatkozva, hogy obszcén, durva, káros a gyerekekre, aláássa a házasság intézményét.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Beatrice Harraden angol író, szüfrazsett (1864–1936) 

március 31, 2018 - 18:03

Londonban született, a Queen’s College és a Bedford College hallgatója volt, 1883-ban diplomázott. Beutazta Európát és az Egyesült Államokat, kisebb elbeszéléseket, úti beszámolókat publikált. Első regénye, a Ships That Pass in the Night 1893-ban jelent meg, hatalmas sikert aratva, hamarosan több nyelvre is lefordították. Magyarul is megjelent Hajók, ha éjjel találkoznak címmel. Utazásai közben sokat pihent a Little Stretton-ban lévő The Green Dragon fogadóban, amelyet egy elbeszélésében is megörökített.

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.

Pandita Ramabai indiai tanár, író, feminista (1858–1922) 

április 09, 2017 - 15:16

Az előkelő brahmin kasztból származott, apjátol széleskörű ismereteket kapott, a szanszkrit nyelvet is megtanulta. Szülei korai halála után 1880-ban férjhez ment, nem egészen két év múlva özvegyen maradt egy kislánnyal. Cikkeket írt, tanított és megalapította az Arya Mahila Samaj társaságot a nők, különösen az özvegyek helyzetének javítására, valamint a gyermekházasságok eltörlésére. 1883-ban angliai ösztöndíjat nyert, a Cheltenham Ladies' College-ban tanított szanszkritot. 3 évvel később Amerikába ment, ahol az oktatási rendszert tanulmányozta.