Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Néhány munkája: El traje regional español; Hambre de libertad. Memorias de una embajadora republicana/I must have liberty; En mi hambre mando yo; Smouldering Freedom. The Story of the Spanish Republicans in Exile. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Isabelle Gatti de Gamond belga pedagógus, politikus, feminista (1839–1905)

július 28, 2017 - 21:16

Anyja Zoé de Gamond belga feminista, apja Giovanni Gatti olasz zeneművész volt. Párizsban született, ötéves korában költözött a család Brüsszelbe. Alapos nevelésben részesült, így anyja halála és a család elszegényedése után nevelőnő lett egy lengyel nemesi családnál. Az ott töltött idő alatt autodidakta módon megtanult görögül, latinul, és bővítette filozófiai ismereteit. 1961-ben tért vissza Brüsszelbe, a következő évben elindította a  L'Education de la Femme című lapot, melyben a lányok iskoláztatásának fontosságát és az erre kidolgozott tanítási módszereit propagálta.

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980.

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.

Margaret Bondfield angol munkáspárti politikus, feminista (1873–1953)

március 25, 2017 - 01:06

Anglia első női minisztere munkáscsaládba született, 15 éves korában bolti eladóként kezdett dolgozni. Belépett a szakszervezetbe, ez volt a kezdete életreszóló kapcsolatának a munkásmozgalommal. A  Women's Trade Union League és a National Federation of Women Workers tagjaként harcolt a nők jogaiért. 1906 és 1909 között az Adult Suffrage Society elnöke volt. A Labour Party (Munkáspárt) tagjaként az első női parlamenti képviselők egyike volt, 1929-ben munkaügyi miniszterré nevezték ki. Elismert szónok volt, cikkeket, könyveket publikált. 

Inessa Armand francia forradalmár, feminista (1874–1920)

április 09, 2017 - 23:09

Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában.

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Clara Campoamor spanyol politikus, feminista (1888–1972)

február 10, 2017 - 17:17

Munkáscsaládból származott, munka mellett végezte el a madridi jogi egyetemet 1924-ben. Ügyvédi munkája mellett szociális problémák és a nőkérdés foglalkoztatta, alapítója volt az Asociación Femenina Universitaria egyesületnek. A Partido Radical (radikális párt) képviselőjeként 1931-ben bejutott a parlamentbe, ahol a törvényhozási bizottság tagjaként komoly része volt abban, hogy a nők szavazati jogot kaptak. A nők befolyásának erősítésére létrehozta a feminista Unión Republicana Femenina szervezetet.

Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

Bella Guérin ausztrál tanár, feminista (1858–1923)

április 09, 2017 - 15:09
Diplomája átvételéről készült rajz.

1883-ban ő volt az első nő, aki ausztrál egyetemen diplomát kapott. Tanított Ballaratban, Sydneyben, Melbournben. Az 1890-es években került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal, amelynek lelkes támogatója lett. 1912-14 között megválasztották a Women's Political Association alelnökének. 1914-ben belépett a Labor Party-ba, a Women's League of Socialists tagja volt. Kortársai szerint szellemes, meggyőző, tanulságos előadó és vitázó volt. Meggyőződéses pacifista, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot is, hatásos háborúellenes beszédeket tartott.