Pilar Miro Romero spanyol filmrendező, feminista (1940–1997)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Pilar Miro Romero spanyol filmrendező, feminista (1940–1997)

április 02, 2017 - 22:35

1940-ben született, az első női rendező a spanyol televíziónál. Joghallgató volt a madridi egyetemen, de érdeklődése a film felé fordult. Első művében feminista témát dolgozott fel, a másodikat (El Crimen de Cuenca) politikai tartalma miatt 1979-ben betiltották. Néhány évvel később a spanyol kulturális minisztérium filmmel foglalkozó részlegének vezetője lett. 1982-től Felipe Gonzalez miniszterelnök médiatanácsadója volt. Beltenebros című filmje 1992-ben a berlini filmfesztiválon Ezüst Medve díjat kapott. 57 éves korában szívrohamban halt meg.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Agnès Varda francia fényképész, filmrendező (sz. 1928)

május 30, 2016 - 21:21

Első filmje, a Párbeszéd 1954-ben készült. Az 1961-ben bemutatott Cléo 5-től 7-ig című filmjével lett világhírű. A hatvanas években dokumentumfilmeket készitett, egyre inkább foglalkoztatták a női témák, női szerepek, a nők helyzete a társadalomban. Sem fedél, sem törvény című filmjével a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlánt. 

Néhány további filmje:

  • Boldogság (1965)
  • Teremtmények (1966)
  • Az egyik énekel, a másik nem (1977)
  • 101 éjszaka (1995)
  • Kukázók (2000)

May Wilson Preston grafikus, illusztrátor, feminista (1873–1949) 

május 05, 2017 - 23:00

Az első, és sokáig az egyetlen nő, akit az amerikai Society of Illustrators szervezet tagjává választott. Alapító tagja volt a National Association of Women Artists egyesületnek, aktívan részt vett a nőmozgalomban. Munkái vezető lapokban -  Harper's Bazaar, Saturday Evening Post, Ladies Home Journal - jelentek meg, neves írók munkáit, mint és P. G. Wodehouse, illusztrálta.

Carmen Amaya spanyol táncos (1918–1963) 

november 11, 2017 - 21:54
Carmen Amaya 1959-ben. Fotó: Manel Gausa.

A XX. század legjelentősebb flamenco táncosa, a „cigányok királynője” Barcelonában született. Apja utcai zenész volt, az ő gitárkíséretére táncolt a kislány már négyéves korában. Soha nem tanult zenét vagy táncot, az ellesett mozdulatokat utánozta és fejlesztette saját ízlése szerint. Az első táncosnő volt, aki átvette a férfitáncosok lépéseit és motívumait. Egyéni, expressziv, szenvedélyes előadásmódja lenyűgözte a közönséget és a kritikusait egyaránt. Az 1930-as évek közepéig hazája szinte valamennyi nagyvárosában fellépett.

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.