Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Örökbefogadta Karsai Eleket, az ő révén unokája, Karsai László szintén történész, holokausztkutató. 

Néhány további munkája:

  • Régi magyar űrmértékek;
  • A középkori pénzüzletek története Magyarországon;
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása;
  • A feudalizmus kialakulása Magyarországon;
  • A magyar polgári történetírás rövid története.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első magyar közgazdásznő: Takaróné Gáll Beatrix

május 08, 2019 - 02:00

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.

Ormos Mária történész, akadémikus (1930–2019)

szeptember 30, 2019 - 22:36

Debrecenben született, édesanyja Förster Elza műszaki rajzoló. Érettségi után a Debreceni Tudományegyetem történelem-magyar szakos hallgatója.

Diplomájának megszerzése (1952) után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított. Szépen induló szakmai előmenetelét átmenetileg megpecsételte az 1956-os forradalom idején képviselt állásfoglalása, ami miatt fegyelmivel elbocsátották. Ezután egy ideig csak levéltárosként és általános iskolai tanárként dolgozhatott. 1960-tól az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezető munkatársa. 

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.